Köpcsény várkastély

Köpcsény település történetét a köpcsényi óvárt bemutató oldalunkon olvashatja el. Itt csak a várkastély történetével foglalkozunk.

Köpcsényt 1576-ban Liszty (Liszthy, Listhi, Listius) János győri püspök kapta adományba, illetve egyes részeit megvásárolta. 1578-ban bekövetkezett halála után birtokait fiai örökölték, tőlük származott a család két ága. A 17. század első harmadában mind a két ág rendelkezett a mezővárosban udvarházzal. A vár 1623-ban már lakatlan állapotban volt (talán a Bethlen-féle háborúk miatt). Az 1660-as években Liszthy Kristóf a várat rendbehozatta és benne is élt a családjával, de a másik ágat nem engedték be. Ezért kezdte el építeni a régebbi udvarház (Marienhof) helyén Liszty János a reneszánsz várkastélyát. Építését 1668-ban fejezték be, amelyet a később lebontott és a mai kastély parkjában felállított felvonóhidas külső kapu párkányába vésett, többsoros latin nyelvű felirata örökített meg.

1676-ban Liszty János gróf I. Lipót engedélyével eladta a birtokot és "új építésű várat" Esterházy Pálnak. A várkastélyt megörökítette 1680-körül Matthias Greischer. Ezen egy U alakú, kétemeletes barokk kastély lárható, melyet védőfal vett körül, sarkain olaszbástyákkal. A falak előtt vizesárok volt, amin felvonóhíd vezetett át. Valószínűleg ez lehetett a legkorábbi barokk várkastély Magyarországon, amely a franciás elrendezésű, cour d’honneurös alaprajzzal és tömegalakítással rendelkezett.

1683 máj. 8-án I. Lipót meglátogatta a Köpcsénynél táborozó Lotharingiai Károlyt és hadait. A Bécs ellen vonuló török hadak a várkastély és várat is felégették. Ezt az állapotot mutatja Nypoort metszete 1686-ból. Jól látható rajt a tető hiánya. A kastélyt ezután részben helyreállították. 1698-ban megfordult a falai között az inkognitóban utazó I. Péter orosz cár.

1722-ben a kiskorú Esterházy Pál herceg gyámja, Erdődy György kancellár elrendeli az Esterházyak összes várának és kastélyának rendbehozatalát. 1726-ban megkezdődött a kastélykert és a kastélytető javítása. 1728-tól kezdték el a részben romos kastély rekonstrukcióját. Fennmaradt egy tervrajz Martinellitől, aki az Esterházyak építkezéseit vezette (galéria). Ennek a tervnek alapján történt az 1730 és 1737 közötti barokk átépítés, amely a legújabb korban is jellemző a kastélyra. Köréje ugyanakkor új barokk parkot telepítettek. Az ehhez szükséges 1500 forintot az Esterházy-domínium vezetősége már 1730-ban biztosította.

Bél Mátyás 1730-as években a Moson vármegyét leíró munkájában írt a kastélyról: "A nyugaton levő várkastély is csak gyengén erődített; lakóépülete csak a minapában készült el, de oly kényelemmel és ízléssel, hogy még a legkegyesebb királynő, Mária Terézia sem tartotta fáradságnak meglátogatását, amikor Pozsonyba utazott."

A végül 1746-ban elkészült palota valószínűleg nem felelt meg Estrházy II. Antal Pál herceg elvárásainak. 1752-ben Mödlhammer tervei alapján elrendelte a palotaszárnyak bővítését. 1753 tavaszán a köpcsényi uradalom fát rendelt a kastély és egyéb épületek építési igényeihez. Első lépésként megkezdték a felső emeleti fejedelmi szobát, az alatta lévő helyiséget, a lépcsőházat, a cukrászdát, a kastélykonyhát, valamint a nyugati szárnyban a pavilon teteje alatt néhány helyiség kialakítását. A kőműves munkák többnyire 1754. július közepére fejeződtek be. 1754-ben a palotát "jól felépített és berendezett rezidenciának" nevezték, és pompás megvilágítással, majd tűzijátékkal adták át II. Antal Pál hercegnek és Esterházy Anna Lujza hercegnőnek.

Az elkészült palota elsősorban vendégházként és reprezentatív céllal szolgálta az Esterházyakat. I. Ferenc császár is megfordult a falai között.

1755 és 1763 között a kastély belsején kisebb átépítések történtek. A nyugati szárny végén wc-ket alakítottak i, a keleti szárny földszintjét több helyiségre bontották. Új konyha és cukrászda épült és a tetőt is cseréppel fedték le. 1760-ban a kastély bejárata feletti homlokzatra órát helyeztek (ma csak a helye látható). 1762-63-ban az emeleti dísztermet, a bejárati homlokzatot és a várárok épületét restaurálták. Korszerűsítették az istállókat, kocsiszínt építettek és a külső falat a bástyákat is javították.

Az 1795-ben még állt a védőfal, a széles vizesárok és a négy sarokbástya. A kastély éves fenntartási költségei jelentős összegeket emésztettek fel. A kastélyhoz tartozó épületek legtöbbször üresen álltak.

Az 1802-es országgyűlés alkalmával Esterházy II. Miklós herceg felújíttatta a kastély dísztermét, több helyiséget, a főőrség pavilonját, a lóistállókat és a kocsiszíneket. A várárok hídját újjáépítették. Ismert a kastély akkori leírása: a földszinten tizenhét szoba, két konyha kis kamrával (köztük két borospince), mosókonyha, ezüstszoba és három kisebb faraktár kapott helyet. Az első emeleten tizenhat szoba és hat kabinet volt, amelyek közül öt osztva volt, és a szomszédos szobákból megközelíthető, valamint egy nagy terem, egy saját kápolna és egy tálaló. A padláson tizenkilenc tetőtéri szoba volt. A két várárok melletti épületében két részleg, egy nagy uradalmi konyha és két nagy és egy kis szoba volt konyhával a cselédek számára. A lakóépület dohányfinomítóként működött. A főbejáratnál a kapu mellett volt egy házikó, egy szobával és egy nagyon kicsi konyhával. A kastély mellett két pavilon volt. Az elsőben öt szoba, konyha és pince volt. A másodikban volt egy taplós szoba, egy tehénistálló két állat számára, két istálló egyenként tizenkét ló számára, egy válaszfal hat ló számára és két hintó istálló.

1809. május 17-én Napóleon csapatai megszállták Köpcsényt és a várkastélyt megerősítették: földdel töltötték meg a bástyákat és mindegyiken négy üteget állítottak fel. A várárkot is részben feltöltötték a híd környékén. Kivonulásukkor tönkretették a kastély belső terét, a várárok épületeit, három istállót és a kocsiszínt.

1810-ben a herceg elrendelte a palota és melléképületek javítását. A bástyákat és várárkot is helyreállították.

1830 március 25-én tűzvész pusztított Köpcsényben, ami kastély területét is elérte. Elpusztultak az istállók, a kocsiszínek, valamint az őrség épülete. 1831-ben kijavították az őrség épületét és megemelték a négy főfalat.

Fényes Elek 1851-ben Köpcsénynél megemlíti a kastélyt: "... urasági várkastély sánczokkal körülvéve..."

Az 1860-as években már megkopott a kastély fénye, csak néhány szoba volt berendezve.

Az Esterházyaktól 1868-körül szerzik meg a Batthyányok. 1872 és 1876 között fokozatosan modernizálták a kastélyt. 1876-ban a család a dunai árvíz elől a köpcsényi kastélyba költözött. 1877-ben a várat vizesárok és négybástyás sánc vette körül. A vizesárkon téglahídon lehetett megközelíteni a kastélyt. A szárazárokban a híd két oldalán szilárd falazatból épült, földszintes, zsindelytetős házak álltak. 1895-től villanyvilágítással, vízvezetékekkel és vízzel öblített wc-kel modernizálták a kastélyt.

Herceg Batthyány-Strattmann László 1990 és 1909 között historizáló stílusban átépítette a kastélyt: ekkor kerültek az udvari középrizalit elé a pozsonyi prímási palota lebontott Atlasz-szobrai az erkéllyel. A régi kocsiáthajtót kápolnává alakították át, az épület keleti szárnyában könyvtárat létesítettek. Két díszterem is kialakításra került.

1921-ben a Batthyány család elhagyta az elcsatolt Köpcsényt és Körmendre költözött.

A kastély a II. Világháborúban megsérült és a szovjet csapatok kifosztották. 1961-ben egy magánbefektető vette meg, aki a díszkút szobrait eladta. A teljesen leromltt épületet az önkormányzat 1965-ben vette meg. 1974-re fejeződött be a helyreállítása, utána néprajzi kiállításnak adott otthont. 2022 nyarán ismét felújítási munkálatok miatt van zárva.