Örvényes Árpád-kori temploma

Örvényes Árpád-kori temploma

A templom rövid története

Örvényes környéke a római és avar időkben is lakott volt.

A falu középkorban a tihanyi apátság birtoka, az 1055-ös tihanyi alapítólevélben Eurmenis, a II. Andás féle 1211-es összeírásban Eurmenes [Örményes] néven szerepel. A török korig minden oklevél az Örményes alakot használja, csak 1542-től lesz Erwenes Örvényes a falu neve. A falu neve az itt őrlő malmokra vezethető vissza, nem az örvényre.

Örvényes a török korban elpusztult, 1733-ban Grasso tihanyi apát német telepesekkel népesítette be. A templomot is újjáépítik, Lécs Ágoston apát 1748-ban már a kijavított templomról írja, hogy elengedte a félévi árendát és 80 gerendát adott.

A templomot később részben elbontották, más épületekhez felhasználva a köveit. 1958-ban restaurálták és kiegészítették, azóta a falu temetőkápolnája.

Felépítése, alaprajza jól illeszkedik a Balaton-felvidék 12-13. századi kis falusi templomainak sorába. Egyhajós, egyenes szentélyzáródású, keletelt templom, a szentély északi oldalán sekrestyével. Bejárata a nyugati oldalon volt. Hajójának falait a helyreállítás alkalmával tárták fel. Szentélye teljes magasságban, a diadalívvel és az e felett emelkedő oromfallal, a belső dongaboltozat indításaival és a sekrestye valamivel alacsonyabb falaival együtt a helyreállítás előtt is állt, a szentélyt védő tető viszont 1958-ban készült.


Források: Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai; Kovács Éva: A Tihanyi összeírás mint helynévtörténeti forrás; Entz Géza - Gerő László: A Balaton környék műemlékei;

Megközelítése

Örvényesen a temetőben áll a templom. Közelében van a híres vizimalom.

Szélesség: N - 46°54'59.9"
Hosszúság: E - 17°49'03.8"

30 Km-en belüli műemlékek (légvonalban)