Boldogkő

A Boldogkőváralja felett magasodó Boldogkő vára egyike Borsod-Abaúj-Zemplén megye legépebben megmaradt középkori várainak. A vár szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos felépítésű. A várat három egymás alatt fekvő sziklateraszon alakították ki az egymást követő periódusok során, részben megfaragva a viszonylag puha vulkáni kőzetet. Nem ismert a várról középkori ábrázolás, vagy építésére vonatkozó írásos adat.

Boldogkő vára első — mint "castrum Boldua" — említése egy 1295 körül kelt oklevélben maradt fenn. Ebben III. Endre király megerősíti Jaak fia Tyba ispánt a Zala megyei Rezy és Syd birtokában, s visszaállíttatja a zavargások során lerombolt határköveket. Az oklevél elején mint László királytól kapott zalai birtokokról van szó, amelyekért — a szöveg további részének legvalószínűbb értelmezése szerint — cserébe "Boldua" várát adta. Magát a birtokcserét IV. László 1280 körüli oklevele tartalmazza a vár nevének megemlítése nélkül (viszont az 1295-ös oklevél egyértelműen Boldogkőt említi), tehát a várnak akkor már állnia kellett. Ezt a feltáráskor előkerült gazdag Árpád-kori leletek is igazolták. Jaak fia Tyba ispán a Tomaj nemzetséghez tartozott. Ez a korai vár a legmagasabb ponton épült öreg-, lakótorony lehetett. Ezt a tornyot a régészeti feltárás szerint nem vette körbe védőfal.

1300-ból ismerjük az első várnagyot név szerint, akit Jánosnak hívnak. Az oklevél mint "nos Johannes Comes Castellanus de Bolduaku" tesz róla említést. A vár ekkor Aba Amadé nádor tulajdona. Aba Amadét 1311-ben megölik a kassai polgárok, fiait a rozgonyi csatában Károly Róbert legyőzi. Birtokaikat elkobozza és saját híveinek adományozza. Boldogkő várát a Drugethek kapják. Feltehetőleg ők építették a háromszög alakú tornyot és a hozzátartozó palotát. 1335-ben várnagya Olasz János. Egy 1339-ben kiadott oklevél szerint birtokosa Wyllermus Drugeth palatínus (nádor).

1383-ban királyi várként szerepel az iratokban. Egy 1388. jan. 20-án, Budán kelt oklevélben Boldogkő még mindig királyi várként szerepel, amelyhez Vizsoly, Szerencs, Novaj, Abatelke, Újfalu, Árka tartozik. Zsigmond Czudar Péternek zálogosítja el 8838 aranyforintért. 1403-ban Perényi Péter a Zsigmond elleni lázadóktól foglalta vissza a király részére.

1422-1453-ig előbb Lazarevics István, majd Brankovics György szerb despota birtokai között említik. 1443-ban Regécnek és Boldogkőnek Helembai Sándor a várnagya. 1456-tól ismét királyi birtok.

1461.04.30-án kelt oklevél szetint Mátyás király érdemeik fejében Parlagi Ferenc fia Pál volt diósgyőri várnagynak és János fia László budai udvarbírónak adományozza az abaújmegyei Boldogkő várat és tartozékait (galéria). 1462-ben Csontos János volt a várnagya. Pár év múlva 1467-től 1471-ig Kassa városának zálogosítja el. 1464-ben kelt levelében Mátyás Szapolyai Imre bán kérésére különböző kedvezményeket ad Kassának, amelyek fejében Kassának át kell adnia "Boldogkő" várát Szapolyai Imrének, tehát már ekkor Kassa birtokolta. 1471-től ismét királyi birtok, majd nem sokkal később Szapolyai István birtoka lett. Fia János, a későbbi király 1499-ben örökölte meg a hatalmas Szapolyai birtokokat. A régészeti feltárások szerint az alsó udvart körítő fal és a félköríves kaputorony a XV. század második felében már állt.

Szapolyai még 1526 előtt Tomory István fiának, Györgynek adta keresztszülői ajándékként. A Szapolyai és Ferdinánd párti csapatok közötti háborúban gyakran gazdát cserélt. 1527-ben rövid ideig a Ferdinánd-párti Báthory Istváné, majd 1528 elején a Szapolyai csapatok ostrommal foglalják vissza Regéccel együtt. 1528. aug. 16-án kezdődő hat hetes ostrom során Ferdinánd vezérei, Serédy Gáspár és Bebek Ferenc Boldogkő várnagyát olyan esküre kényszerítették, amely szerint Ferdinánd seregét többé nem fogja nyugtalanítani. Hamarosan újra a Szapolyai-párti csapatok szállták meg.

1529-ben ismét a Habsburg-párti Bebek és Serédy ostromlja Boldogkőt. Budáról Nádasdy Tamás siet a vár felmentésére, Tokaj körül megveri a Ferinánd-párti hadakat, majd visszatér Budára. Ebben az időszakban Martinuzzi Fráter György birtoka volt egy ideig a vár, aki Tomory Egyedtől vette meg. 1537-ben a Habsburg-párti Fels Lénárt és Serédy csapatai többek között Boldogkőt is elfoglalták.

1552-ben érdekes alkudozásnak lehetünk tanúi. Castaldo meg kívánja szerezni Gyula várát Ferdinánd számára annak betegeskedő tulajdonosától, Patóchy Ferenctől. Castaldo elfogadhatónak tartja Pathóchy Ferenc ajánlatát, bár az a pénz mellett a Kassa közelében fekvő Boldogkő várát is kívánja, de e kívánsága könnyen teljesíthető, hisz annak a várnak alig van 200 jobbágya. Gyula váráért Pathóchy 25.000 forintot követel, de majd olcsóbban is megkapható leszen, mert ő maga podagrás, akitől a vár erősítése többé nem remélhető. Áprilisban az üzlet megköttetett, erről Ferdinánd április 13-án Bécsből ír Patóchynak: "A fia, Miksa magyarországi helytartó titkára előzetes tárgyalása alapján Pathóchy Ferenc kötelezte magát átadni Ferdinándnak Gyula várát és uradalmát május elsején a kikötött összeg ellenében s ebből 8000 forintot két részletben az átadás napjáig megkap, 5000-et pedig fél, de legkésőbb egy esztendő múlva, Gyula vár átvétele meg Boldogkő vára átadása napjától számítva."

1552. május 11-én Egerben kelt levelében Dobó István azt jelenti Miksa császárnak, hogy Boldogkő várnagya, András Ispán csak ismételt hivatalos fenyegetésre nyilatkozott hajlandónak a várat átadni Pathóchy Ferenc özvegyének. 1556-ban kerül Bebek György kezébe házasság útján. Bebek átpártolván Izabella királyné oldalára, innen fosztogatja a felvidéki utazókat is. Ezért javasolja a királynak Puchaim, a felsőmagyarországi kapitány: "Woldokky házát, mivel az mindenkor rablóvár volt, és jövedelme is kevés, le kell rontani". A Bebek család közismert pénzhamisító is volt.

Bebek 1560-ban Sárközy István Mihálynak adta cserébe a várat egy elfogott, előkelő török pasáért, Amhátért. Sárközi a várat a Serényieknek adta el. II. Rudolf császár az 1578. okt. 29-én kiadott oklevelében a vár birtokában megerősíti Serényi Gábort és Mihályt, valamint nejeiket, Tornaallyai Annát és Brodarits Klárát, mindkét nembeli leszármazókra való öröklési joggal. 1612 augusztusában Serényi Ferenctől veszi meg a mai lengyelországi Nedec magyar várura, Palochay Horváth György. A család kezében maradt egészen 1671-ig.

1644-ben I. Rákóczi György Habsburg ellenes hadjáratakor Boldogkő is megnyitotta kapuit a fejedelmi csapatok előtt. Amikor a császári csapatok Esterházy nádor vezénylete alatt ellentámadást indítottak, a Boldogkő várába húzódott Hernád-völgyi nemesek meghódoltak a nádor előtt "... az Bodókő várában szorult nemesség penig az palatínushoz követséget instituált és így accordál vele...".

1663. szept. 13-án a felsőmagyarországi megyék Kassán gyűlést tartottak a török elleni haderő kiállításával kapcsolatban, s vezérnek Bakos Gábort választották meg. A sereg szept. 18-án, Boldogkőn gyűlt össze.

1671-ben Szelepcsényi György esztergomi érsek záloga, amikor is összeírás készült a várról "Conscriptio Bonorum Arcis Bodokü" címmel.

1674-ben a kuruc felkelők sikertelenül ostromolták Boldogkőt, erről Lipót császár Becskereky Ferencnek kiadott adományleveléből értesülhetünk: "„...Magyarországunknak felső részeiben a minap támadt undok lázadókat, jelesül pediglen Bodogkő várának a hűtelen lázadók folytonos cselvetései ellen, hat héten át teljesített vitéz védelmében megmutatott...". 1675-ben szintés sikerteleül ostromolják a várat a felkelők. 1676-ban a császiak megrongálják. Erről Wesselényi Pál ír: " Most az várakat kezdették hánni a németek, Füzért, Boldogkövet elrontották, Szerencset, Kisvárdát s többeket is, talán tizenhármat akarnak elrontani...". Talán ekkor semmisült meg az öregtorony, de a vár azonban lakható maradt. 1678. július 17-én Boldogkő kapitulált a Teleki vezette kuruc csapatoknak.

1682-ből ismert Boldogkő inventáriuma, amit Thököly parancsára készítettek: "... Ittim azon kapuk között vagyon edgy cirkáló bástya kiből az hayduk tüzelnek...az cirkáló bástyából bejárnak az várhoz mindgyárt ball kez felől vagyon kiből az várhoz csonkabástya alat edgy pincze kősziklábul kivágatott, melynek 4 ága vagyon... Vagyon kapu filet 3 condignátio... egy torony, kibul lövő lyukak vadnak..." 1684-ben Károlyi György Thököly boldogkői várnagya.

1685. októberében Boldogkő meghódolt a császáriaknak, miután a váradi pasa elfogatta Thökölyt. Meghódolt Kassa, Szádvár, Sárospatak és Regéc is. Szelepcsényi érsek halála után az esztergomi káptalan örökölte.

A hegyaljai felkelés során 1697-ben a császári csapatok elfoglalták Boldogkőt. 1702-ben a várrombolások során lakhatatlanná tették.

1715-ben a lőcsei jezsuiták szerzik meg az esztergomi káptalantól. A jezsuitáktól a várat a hozzá tartozó birtokokkal együtt 1753-ban Péchujfalusi Péchy Gábor királyi tanácsos vette meg. A birtokbavétel elhúzódott, mert Bél Mátyás 1767-ben kiadott könyvében még a jezsuiták a tulajdonosai. Vályi András a XVIII. század végi állapotokat a következő képpen jellemzi: "Regétz, Füzér, Szalántz és Boldogkő hegyei, mellyek hajdani volt váraik által híresek valának; de már az időnek mostoha viszontagságai miatt elrongyollodtak." A Péchy családhoz köthető a vár neogótikus helyreállítása: a bejáratot és ablakokat csúcsívesre építették át, a falakat megmagasították. Erre utalnak a PP bélyeges téglák.

1890-ben gr. Péchy Manó halála után birtokait leánya, Zichy Rezsőné, sz. Péchy Jequeline örökölte. Így került a Zichy család kezébe a Péchy-birtokokkal együtt a vár is.

A vár feltárása 1963. nyarán indult meg.