Gyergyószárhegy Lázár kastély

Gyergyószárhegy Lázár kastély

Castelul Lázár

A várkastély rövid története

Az erdélyi reneszánsz építészet gyöngyszeme

A gyergyószárhegyi Lázár kastély építéstörténete a székely Lázár családhoz köthető. A várkastély területén végzett régészeti kutatás az alábbit állapította meg: " A kastély területén a középkort megelőző korokból csak szórványos leletek tanuskodnak, ezek közt bronzkori, dák és IV. századi anyagot találunk. Kevés számú 12-13. századi kerámia és valamivel nagyobb számú Anjou- illetve Zsigmond-kori lelet, továbbá földfelszínre épített ház nyomai, tűzhelyek és több tapasztott boronafalas ház részletei képezik a Lázárok Mátyás- és I. Ulászló-kori építkezései előtti településnyomokat. Az északkeleti épület alatt feltárt ház falának agyagtapasztását nyolcágú, csillagszerű bepecsételésekkel díszítették, a keleti várfalon kívüliben pedig mély, edény alakú kályhaszemeket is magában foglaló tüzelő állt."

Szárhegy első írásos említése Zsigmond király idejéből, 1406-ból való, ekkor Lázár Bernát nemes birtokolta. A 15. század második felében, amikor Szárhegy vált a Lázár család legfontosabb birtokává, a mai kapuépület helyén megerősített lakótornyot/udvarházat építettek, amelyet az 1970-es években tártak fel. Ezt már Lázár I. András biztosan használhatta (15. század vége).

Lázár (I.) István 1530-ban Csik, Gyergyó és Kászon főkirálybírája volt. Ő kezde építetni a kastélyt. A kapubástya alatt három, a 15. század dereka és 1532 közé keltezhető építési fázisban emeltek a kapubejáratot kísérő egy- illetve kéthelyiséges épületeket. Ez az építkezés a kapualj nyugati oldalán található felirat tanúsága szerint 1532-ben lett kész (galéria). Lázár János 1549-ben kelt magyar nyelvű végrendelete már említi a gyergyai házat, amely feltételezhetően azonos ezzel az 1532-ben elkészült épülettel. Ezután száz évig alig módosítottak az épületen, mert a család többnyire a Gyulafehérvárhoz közelebbi birtokain tartózkodott.

Bethlen Farkas felesége, Bethlen Gábor későbbi fejedelem édesanyja Lázár Druzsina volt. Amikor a férje meghalt, az özvegy haza költözött édesapjához Gyergyószárhegyre (1590). A kis Bethlen Gábor és öccse István a kapu feletti épületben lakott.

Lázár (IV.) István (Bethlen Gábor unokatestvére) 1629-1639 között jelentős bővítéseket hajtott végre, ekkor alakult ki a kastély reneszánsz jellege. Ekkor bontják el a korai udvarházat, és az alapozások némelyikét felhasználva egy jóval nagyobb épületet emelnek a helyére. Valószínűleg csak ezt követően építi fel a bővített kapubástyát közrefogó pártázatos déli védőfalat, sarkain egy-egy bástya szerű saroktoronnyal. A hétszög alaprajzú ún. Vörös-bástyát csak jóval Lázár István halála után, 1698-ban fejezték be. Ennek az építési fázisnak az eredménye a négyszögű udvar, valamint a D-i homlokzat lengyeles pártázata. A kastélyudvaron keresztben elhelyezkedő kétmenetes udvarház déli homlokzatán pillérekre támaszkodó, 4,6m széles (!) nyitott árkádos loggia húzódott végig; nagyrészt síkmennyezetes termeinek kőből faragott nyíláskeretei voltak, falait "körös-körül különbféle festékekkel szép figurákra és különb-különb vadak formájira …ékesen" festették ki. A délkeleti saroktornyon az alábbi felirat olvasható: "IHS. Propugnaculum istud fecit fieri Generosus Dominus Stephanus Lazar Regius Judex Supremus Sedis Siculicalis Czik Gyrgio et Kazon. Anno Domini Millesimo Septingentesimo Trigesimo Primo 19 die Septembris."

Lázár István mint királybíró és a gyergyói lovasság vezetője, II. Rákóczi György főembereként egy évig bújtatta a török elől III. Mihnea munténiai vajdát. Elkísérte a fejedelmet a katasztrofális lengyel hadjáratra is. Később belekeveredett a Béldi-féle összeesküvésbe, a fogarasi várbörtönben hunyt el 1679-ben.

1658 szeptember 6-án Szárhegy mellett győzte le a Gábor diák vezette székely lakosság a betörő tatárokat és moldvaiakat. A Tatárdombon a szájhagyomány szerint 500 támadót földeltek el, míg magyar részről csupán 15 halott volt.

A Rákóczi szabadságharcban gróf Lázár Ferenc a kuruc oldalon generálisként vett részt. 1706-ban és 1707-ben a csészári csapatok kifosztják és felgyúlytják a kastélyt. Csak az 1711-es amnesztia után tér haza Lázár, aki a súlyosan megrongálódott kastély keleti részét felhasználva építette fel az Asszonyok háza néven ismert épületet (alaprajza a galériában).

1748-ban tűzvész pusztított, amelynek helyreállítási költségeit részben a székely rendek fizették. Teljes renoválás ekkor nem történt, mert az örökösök évekig pereskedtek egymással. A kastély végleg pusztulásnak indult.

A 19. századra a melléképületeket elbontották, csak a bejárati épület volt használatban. Legutolsó lakója Lázár Zsigmond volt a családjával.

Az 1960-as években kezdődött meg a restaurálása. Jelenleg (2020) nem látogatható a mostani örökösök jogi vitái miatt.

Források: Karczag Ákos - Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei; Csorba Csaba: Erdélyi várak; Benkő Elek: Nemesség és nemesi reprezentáció a középkori székelyföldön; Tamási Judit szerk.: Oszlopokat emeltünk, hogy beszéljék a múltat, A millenniumi műemlékhelyreállítások lexikona (Budapest, 2000); Gyergyószárhegy, Lázár-kastély. Régészeti feltárások 1999-2004;

Hol található

Gyergyószárhegy északi részén. Jelenleg nem látogatható (2020).

Szélesség: N - 46°44'56.9"
Hosszúság: E - 25°31'49.9"