Gímeskosztolány: Szt. György templom

Gímeskosztolány neve ("Costelan") először a zobori apátság 1113-as oklevelében fordul elő, amiben több mint 200 települést sorolnak fel. A település egyik része a Szt. György templommal a kolostoré, másik része a nyitrai királyi váré volt. Később a települést a Hontpázmány nemzetség szerzi meg (a Forgáchok ősei).

A gímeskosztolányi Szent György templom talán az egyik legrégebbi a Felvidéken. A legújabb kutatások szerint a legrégebbi részei a 9. század végéről vagy a 10. század elejéről származnak. Ez nagyjából a honfoglalás ideje, ami azt feltételezi, hogy ekkor már egy keresztény közösség élt itt. A falkutatás során a fellelt tölgyfa gerendákat nagyjából 919 és 915 között vághatták ki. Egy tűzvész után a 11. század folyamán javították az épületet, melynek során a belső teret falfestmények díszítették úgy, hogy azokat a nedves vakolatra festették. Ezek Szűz Mária életének eseményeit ábrázolják: Angyali Üdvözlet, Mária látogatása Erzsébetnél, Jézus születése, Örömhír, Háromkirályok imádása. A templom bejárata a nyugati oldalon volt, de ez teljesen eltűnt a 13. századi bővítés során. A belső terét két részre osztották: a szabálytalan trapéz alakú szentélyre és a nála szélesebb hajóra. A hajót és a szentélyt nem választotta el egymástól diadalív. A hajóból 3 lépcső vezet a szentélybe. A hajót 3-3 tojás alakú ablak világítja meg északról és délről.

1253-ban IV. Béla oklevele szerint már a Hontpázmány nembéli Ivánka fia András a tulajdonosa a településnek. A 13. század közepén az épületet román stílusban bővítették egy új, négyzet alakú hajóval, a kegyúri karzat felett nyugati toronnyal. A templom új bejáratot kapott, egy kőből faragott román bélletes kaput a déli oldalra. Ekkor készült a homokkő keresztelő medence. A toronnyal később statikai problémák voltak, ezért javítani kellett.

A 14. és 15. századokban javítások voltak a templomon. A 16. században a török támadások során sokáig tető nélküli rom volt. A 17. században kijavították és a belső térben egy tégla szószéket kapott. Az apszistól délre egy kis épülettel toldották meg.

1721-ben a hajó famennyezetét téglaboltozatra cserélték, a templom belsejét kifestették. A nyugati, 13. századi tornyot megmagasították, az eredeti ablakait befalazták. Azokat most bevésések jelzik.

A két világháború között a templom teljesen leromlott. Az 1950-es évek végén már annyira életveszélyes volt, hogy be kellett zárni. A rekonstrukció 1964-65 között zajlott, ekkor épült a ma is látható nyugati része a templomnak, ami teljesen megbontotta az épület harmóniáját. A javítások szakszerűtlenek voltak és számos kárt okoztak a középkori részeken. 1966-69 között restaurálták a freskókat, de a 90-es években már ismét javításra szorult a templom. 2009-17 között falkutatást és rekonstrukciót végeztek a templomon. 2018-tól ismét templomként működik.