Veszprémi Szt. Mihály-székesegyház

Veszprémi Szt. Mihály-székesegyház

A templom rövid története

A Szent István által 1001-ben kibocsátott pannonhalmi alapítólevében említik először Szent Mihály egyházát. Későbbi oklevelek gyakran nevezik Magyarország legrégebbi székesegyházának. Régészeti leletek utalnak arra, hogy már a 10. században is templom állt a helyén. A nagyobbik Szent István legenda ezt írja: "Hogy ő, Gizella, Isten tiszteletének csinosításában miképp viselkedett, az Istennek szolgálók gyülekezetei iránt mely buzgónak s jótevőnek mutatkozott, arról a mai napig tanúskodnak számos egyház keresztjei, edényei és csodálatos mesterséggel készített vagy szőtt oltári ékességei. Mindenekelőtt pedig a veszprémi püspökség egyháza, melyet alapkövétől kezdve minden, Isten szolgálatához szükséges arany- és ezüstneművel és sokféle ruhával fölékesített." A templom első feltételezett ábrázolása a Veszprémben készült koronázási paláston látható (Gizella királyné egy torony nélküli templomot tart a kezében).

Szent István 1009-re (újabban 1002-re) datált oklevélben a király négy várat, Veszprém, Fehérvár, Kolon (Zala) és Visegrád várát és azoknak megyéjét ("...Wesperen, in qua ipsius episcopatus sedes est constructa, atque Albam civitates, Colon et Vyssegrad civitates...") rendelte a veszprémi Szent Mihály-székesegyház alá, továbbá Veszprém megyében Kér falut, Fejér megyében Ősi, Kér, Berény és Füle falvakat, Kolon megyében Marcalfőt és Visegrád megyében Szentendrét adományozta Szent Mihály egyházának. Napjainkban csak a IV. Béla király-féle, 1257-es átirat 13. század végi, Bertalan püspök környezetében készült másolata található meg a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár gyűjteményében.

Szent István uralkodása után a háromhajós, román stílusú székesegyházat két toronnyal bővítették.

A kora Árpád-kori székesegyház bazilikális rendszerű, a mellékhajók egyenes záródásúak voltak, a hajókat pillérek választották el. A főapszis alatt volt az altemplom. Az építészeti, szobrászati részletek az 1055-ben alapított tihanyi apátság faragványaival mutatnak rokonságot. Egy levéldíszes fejezet és a palmettadíszes párkánytöredékek a pilisszentkereszti, sződi, szekszárdi, és feldebrői faragványokkal együtt a 11. században készült, bizánci eredetű. A székesegyház e korai állapotára csupán néhány részlet utal: az 1400-ban átépített altemplomban az oldalfalakon látható részletek és a hajó északi és déli külső falán tanúfal emlékeztet a 11. századi épületre.

Veszprémben volt Gizella királynénak egy nagyon értékes arany koronája, mely a drágakövek leszámításával tizenkét arany márkát nyomott. Ezt II. András király, midőn a keresztes hadba menet Veszprémben megfordult, Róbert püspöktől megkapta s keleten száznegyven ezüst márkáért értékesítette - viszonzásul a veszprémi káptalannak meg a Balaton mellékén több birtokot adott.

1276 augusztusban Csák Péter hadai elfoglalták Veszprémet, kifosztották és felgyújtották. Ekkor pusztult el a káptalan messze földön elismert jogi főiskolája.

1380-ban tűzvész pusztított Veszprémben, a székesegyház is leégett. Gótikus stílusban építették újjá, 1400-ban szentelték fel.Az altemplom és a szentély ma is ezt a korszakot idézi.

1473-ban Vetési Albert püspök reneszánsz festményekkel és faragványokkal díszítette.

Veszprém 1552-ben török kézre került, az Egri csillagokból is ismert Ali budai pasa csapatai 10 napos ostrom után foglalták el. A török korban a vár gyakran cserélt gazdát, a székesegyházból török imaház lett. Az ostromok során a vár és épületei többször is leégtek. ezekben a vérzivataros századokban a vár 17-szer cserét gazdát!

A romokban heverő székesegyházat 1637 után Sennyei István püspök restauráltatta. A Rákóczi szabadságharc alatt Heister generális a várat 1704-ben felgyújtatja, a székesegyház ismét elpusztul.

1723-ban barokk stílusban építette újjá Esterházy Imre püspök. A gótikus szentélytés altemplomot megtartották, a román kori pilléreket körülépíteve egységes négyszögletes formát kaptak. A templom falképei Padányi Biró Márton püspöksége (1745–1762) alatt készültek el. Az altemplomból nyíló kápolnában található barokk szarkofágban őrzik Biró Márton hamvait (galéria).

Aigner Sándor tervei alaján 1907 és 1910 között neoromán stílusban épült újjá a feltételezett eredeti külsejének helyreállítása végett. Az altemplomot és a gótikus szentélyt ugyanakkor megőrizték.

II. János Pál pápa 1981-ben a székesegyháznak a „Basilica Minor” címet, és az ezzel járó kiváltságokat adományozta.

A gótikus altemmplomban található Beriszló Péter püspök sírlapja, aki 1520-ban a megvert törököket üldözve esett el a csatatéren (galéria).

Szent György kápolna

Maradványai 1957-ben kerültek elő a Szent Mihály-székesegyház északi oldala mellett. Számos jel mutat arra, hogy a veszprémi kerektemplom 1002-nél korábban, de 972 után épült, a közelében egykoron álló épületről feltételezhető, hogy palota volt. Első formájában egyterű rotunda volt, félkörívesen záródó szentéllyel. A kápolna keresztelő egyház (ecclesia baptismalis), vagy királyi kápolna (capella regia) lehetett. A legendák szerint Szent István fia Imre herceg itt tette szüzességi fogadalmát.

A kápolna főbejáratát hármas oszlopköteg szegélyezte. A kapuzat küszöbkövén bevésett latin nyelvű felirat került elő a következő szöveggel: IN LIMIE NO SEDETO, helyes olvasata: "in limine non sedeto", azaz: a küszöbre ne üljetek. A figyelmeztetés a Szent György-napi búcsúra idesereglőknek szólt. Ugyanis az 1358. évi oklevélben olvasható, hogy itt őrizték Szent György fejereklyéjét, amelyet még Szent István király 1016-18 között a bolgárok felett aratott győzelme emlékére a bizánci császártól kapott.

Egy 1358-ból származó oklevél így írja le: "...faragott kövekből nagyon szépen épült és csodaszépen van kifestve..."

Ebben a kápolnában választották 1417-ben püspökké Rozgonyi Pétert.

Vetési Albert megújítatta a kápolna falfestményeit, kapuját vörös márvány címerével díszítette. Ide is temetkezett.

A képolna maradványait minden bizonnyal a szomszédos székesegyház bővítésekor bintották el.

Források: Zsoldos Attila: Vár, város, ispánság és megye - Veszprém az Árpád-korban; Békefi Remig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban; Kralovánszky Alán: Újabb adatok Veszprém és Székesfehérvár településtörténetéhez; Erdei Ferenc: Székesegyház-történet; H. Gyürky Katalin: Kápolnatörténet (Szent György kápolna)

Hol található

Veszprémben a várban található.

N - 47°05'49.5" E - 17°54'10.7"