Papkeszi: Körmösd vár

Papkeszi nevében megtalálható a Keszi honfoglaló törzs neve. Az 1082-es hamisított oklevélben Kezy néven szerepel, 1488-ban Veszprém megye adólajstromában már Papkezy a település neve. A település határában a Séd patak felé magasodó dombon kisméretű vár sáncainak nyomai láthatók.

A várról nincs okleveles adat, csak közvetetten utal rá egy 1352. jan. 20-án keltezett oklevél. Ebben a fehérvári káptalan jelenti I. Lajos királynak, hogy "Kezy" birtokát körülhatárolták. Ezen a tájon érintették a Kurmusd nevű régi vár helyét ("locum castri, quod olim et nunc Kurmusd... vocatur"). Ez arra utalhat, hogy a vár ekkor már nem állt.

A várhely Papkeszi határától kb. 1400 méterre található a Kalaposvár tetőn. A védett terület nagyjából kör alakú, átmérője 20-22 méter. Kb. 150 lépés kerületű, 5-6 méter széles árok veszi körbe. A hegygerinctől nyugat felől egy plusz árok választja le. A felszínen falmaradványok nem láthatók, csak szórvány kő és tégla maradványt találtam (galéria).

Fényes Elek Papkeszi leírásában megemlíti a várat: "Nevezetes a határában egy földvár, melly 1644 körül az erdélyi hadak által hányatott." Ennek a közlésnek ellentmond a vár alakja és mérete, amely szerint az Árpád-kori kisméretű sáncvárak közé sorolható. Pontosabban csak régészeti feltárás után lehetne nyilatkozni róla. Esetleges későbbi használatára utalhatnak a várhely területén előkerült későközépkori leletanyag.

1935-ben Rhé Gyula a veszprémi múzeummal kisebb ásatást végzett, felmérési vázlatokat készített a sánc keresztmetszetéről és alaprajzáról. Kb. 6x6 méteres szelvényét a földvár közepén mélyítette le, ebben korábbi ásatás nyomát, egy kisebb üreget és egy 180 centiméter átmérőjű és kb. 280 centiméter mély gabonatartó vermet észlelt. Kb. 30 darab középkori edénytöredéket gyűjtött a szelvényben és a felszínen, s egy középkori, feliratos (?) ezüstgyűrűt. 1964-es terepbejárás során Árpád-kori fogaskerék-technikás oldaltöredékeket és későközépkori edényperemeket találtak. A fogaskerék minta megjelenését a téma kutatói a 11. századtól kelteztetik.

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor

Források:

Kumorovitz L. Bernát: Veszprémi regeszták (1301–1387) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 2. Budapest, 1953); Magyarország régészeti topográfiája 2.köt. Veszprém megye régészeti topográfiája / szerk.: Éri István. A veszprémi járás / írta: Éri István, Kelemen Márta, Németh Péter, Torma István. - 1969.; Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei; A magyar kerámiaművesség ezer éve (Kuny Domokos Múzeum, Tata 1996.); Solymosi László: Veszprém megye 1488. évi adólajstroma és az Ernuszt-féle megyei adószámadások; Fényes Elek: Magyar országnak, s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben (1841);

SEGÍTSE MUNKÁNKAT, LEGYEN RÉSZESE A KÖZÖS ÉRTÉKMENTÉSNEK!

A Várlexikon weboldal elkötelezetten dolgozik azon, hogy a Kárpát-medence elfeledett romjaitól a legismertebb erődítményekig mindent egy helyen mutasson be. Nemcsak leírásokkal és történeti háttérrel, hanem egyedülálló kép- és alaprajz-galériákkal is segítjük a kutatókat, túrázókat és a történelem szerelmeseit.

Ahhoz, hogy az oldal reklámmentes, naprakész és technikailag stabil maradhasson, az Ön segítségére is szükségünk van. Minden egyes adomány közvetlenül a kutatómunkát, a helyszíni dokumentációt és a webes felület fejlesztését támogatja.

Amennyiben megteheti, a Donably felületén támogathatja munkánkat:

Megközelítése

Papkeszin a temetőnél lehet parkolni, onnan kb. 1400 méter séta a vár. A föld/murvás út nedves időben sáros, autóval nem ajánlott. GPS kell a vár megtalálásához, mert semmilyen jelzés nincs. Amikor a jelzés mellé érünk az úton, akkor jobbra be az erdőbe és fel a hegyre. Sűrűn benőtt terület.

Szélesség: N - 47°5'3,60625"
Hosszúság: E - 18°6'17,8411"

a turistautak.hu térképen