Zólyom Szent Erzsébet templom

Zólyom Szent Erzsébet templom

A templom önálló erődítményként is funkcionált a városon belül.

Zólyom városának első okleveles említése az 1243. december 28-án, IV. Béla által kiadott oklevél, amelyben a király városi kiváltságokat ad a településnek.

A város főterén álló Szent Erzsébet templom 1381 és 1390 között épült gótikus stílusban (a templom weboldalán az szerepel, hogy 1243-1250 között épült késő román-kora gótikus stílusban).

1380. február 12-én a zólyomi plébános jelenlétében Zólyomban ment végbe Nagy Lajos leányának, Hedvig királykisasszonynak — később felbomlott — eljegyzése Vilmos osztrák herceggel.

1395. március 5-én Katerina asszony, Frigyes mesternek, Mária királynő hintókészítőjének felesége Zólyom városában végrendelkezett. Ebben a testamentumban elmondja: a zólyomi Szent Erzsébet-plébánia-templomnak Corpus Christi kápolnáját az ő első férje, néhai Hetzker Péter alapította. Ekkor László nevű plébánosa volt a templomnak.

A 14. században a templom mellett egy kívül hatszögletű, belül kör alakú rotunda épült. Az alagsorát osszáriumként használták.

1464-ben Hunyadi Mátyás Zólyomban töltötte a húsvétot. Ekkor László zólyomi plébánost — a parókiával és a kúriával együtt — mentesítette a zólyomi királyi várnak járó mindennemű szolgáltatás alól. Erről a privilégiumról a király két zólyomi várkapitányát, Disznósi Lászlót és Daróczi Jánost egyidejűleg értesítette. A király a Szt. Erzsébet egyháznak kelyhet is adományozott. 1471. március 8-án Budán kelt oklevél szerint Mátyás Zólyom várost újabb jelentős adókedvezményekben részesítette.

A templom erődített volt, a körítő kőfala a 15. század elején épült meg a régészeti kutatások szerint (talán a huszita veszély miatt is). A kőfalak föld feletti vastagsága 85-90 cm volt, ami alig marad el a városfal vastagságától. A falat támpillérek is erősítették. Kétszintes kaputornyon keresztül lehetett bejutni az erődített templom területére, a kapu előtt farkasverem is volt. a torony 1781-1804 között már leromlott állapotban volt, és a harangozó lakott benne. Zólyom főterét egy széles árok is körülvette, aminek karbantartásáról 1460-as évek közepétől vannak feljegyzések, elszámolások. 1500 körül a templom északi falához építették hozzá a városházát.

Az 1548 és 1552 között a templomhoz tornyot építettek, aminek a városi óra elhelyezése mellett erődítési szerepe is volt - a torony tetejéről állandó őrség figyelte a környéket. A toronyhoz a város építőanyagot vásárolt és felfogadta Jakab Pál kőműves- és Kristóf kőfaragómestereket, akiknek munkájukért több mint 400 aranyat fizetett és még építőanyagot is vásárolt. Az őrök a torony belsejében lévő szobájukat kályhákkal fűtötték. A középkori fa óratorony, amely korábban a városi temető haranglábjaként funkcionált, átkerült a sekrestye mögé, szembe a parókiával. 1551-ig az óra is ezen volt elhelyezve.

A város polgárainak nagy része a 16. században lutheránus lett, 1573-ban Klein plébános is áttért és megnősült. A század közepétől a templom melletti kápolnát átépítették és ispotályként használták.

Willenberg két 1599-es rajzán is jól látszódik a templom akkori állapota (galéria).

1609-ben a templomot és a körülötte lévő teret kifosztották és felégették. A tettesek valószínűleg a korponaiak voltak, mert az 1609. évi XXXV. törvénycikk rendelkezik arról, hogy "a Mágochy Ferencz ur és Korpona szabad városa közt fennforgó versengést a királyi felség biztosai utján megvizsgálják és elintézzék". A törvénycikk szerint Mágóchy állította, hogy a korponaiak Zólyom és Dobraniva várak némely területeit elfoglalták. 1611 után a megrongálódott templomot helyreállították. Az építési munkákon túl felújították az orgonát, új keresztelőkutat és új oltárt emeltek.

A 17. század közepén az ispotályt lebontották. 1673-ban a templomot visszaszerzik a katolikusok, A 17. század második felében a lebontott ispotály helyére kápolnát emeltek. A Hétfájdalmas Szűz Mária-kápolnát 1674-ban szentelték fel. A kápolnában három reneszánsz-barokk oltár található, a rokokó oltára a 18. század második feléből származik.

A különálló harangtornyát a kurucok II. Rákóczi Ferenc utasítására 1708-ban lerombolták (az 1711-es alaprajzon már nem is látszik). Ma kereszt áll a helyén. A templom körüli temetőt Mária Terézia rendeletére felszámolták, ma tér van a helyén.


Források: Karczag Ákos – Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei – Várak, castellumok, erődített kastélyok, városfalak, templomvárak, barlangvárak, sáncok és erődök a 10. századtól a 19. század végéig, Budapest, Nemzetstratégiai Kutatóintézet, 2018, II. kötet; Radoslav Ragač: Zólyom város intézményeinek és polgárainak hétköznapjai a 16–17. században (2011); Zolnay László: A Madách család eredete (Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve IX., 1983); Zolnay László: A régi zólyomi ispánság építkezéseinek történetéhez 3. Közlemény (Ar Hungarica, 1978/2); Zolnay László: A lebontott zólyomi paplak gótikus falkép-sorozatai (Művészettörténeti értesítő, 1975); Pririečna zóna mesta Zvolen na grafických dielach n. w. Lincka z čias rákociho povstania (1708 – 1711); Guttfeld, Dorota: Najstaršia forma stredovekého mestského opevnenia vo Zvolene (2008);

Megközelítése

Zólyom főterén található, a várkastélytól pár perces sétára.

Szélesség: N - 48°34'40.1"
Hosszúság: E - 19°07'32.1"