Revistye

Revistye

Hrad Revište

A vár rövid története

Revistye várának romjai a Madaras-hegység Garam folyó feletti 314 méter magas sziklás nyúlványán állnak.

Revistye neve az esztergomi káptalan 1228-ban kiadott biztonságlevelében tűnik fel először terram Ryvchka alakban. E szerint a barsi várjobbágyok eladták Revistye és Béla földeket Borch fia Levistachius comesnek ("Leustachio Comite filio Borch") 50 márka ezüsttért. A Miskolc nembéli Bés unokatestvérei voltak a Vezekényi család ősei.

Bár a várról csak 1331-ből van az első okleveles adat, a dendokronológiai vizsgálatok szerint a 14. század elején épült. Építtetőjét a Vezekényi családban kell keresnünk. A terület Csák Máté érdekszférájába tartozott, valószínűleg a Vezekényiek is őt támogatták. Legkésőbb 1321-ben, a trencséni oligarha halála után a Vezekényiek biztosan átálltak I. Károly oldalára, mert megtarthatták Revistyét. Ekkor Vezekényi Péter unokaöccse, egy Kopay nevű nemes birtokolta a várat (felesége Zách Felicián Sebe nevű lánya volt). Az 1330-as Zách Felicián féle merénylet következtében Kopaytól elkobozta a király a várat, amely királyi vár lett. Kopayt bebörtönözték, Sebét Léván lefejezték. A Képes Krónia így írja le: "Feliciánnak a másik, Sebe nevő idősebb leányát, aki egy Kopay nevő nemesnek volt a felesége, Lewa vára előtt Becheinek mondott Imre, e vár várnagya parancsára lefejezték, és maga Kopay is rabbilincsben rótta le a halál adóját. Ráadásul fiait a keresztes lovagok egy tengeri szigetre szállították, hogy sose lássák viszont szülőföldjüket. Végül magának Feliciánnak a nemzetségéből sok nemest felkoncoltak."

1331-ben Mihály comes János bán revistyei (Reviste) alvárnagya. 1335-ben szintén ő az alvárnagy, de már Pál bán a revistyei (Ryuusche) várnagy. 1339-ben Sándor fia János magiszter Revistye (Rwycha / Ryche) várnagya.

Ez a korai vár az északi oldalon álló 8x9 méteres toronyból, egy sziklába vésett ciszternából és egy kis kőfallal kerített udvarból állt. A bejárat dél felől volt. Itt épült valamivel később egy kő épület.

1346 júl. 6-án I. Lajos király Guta-i János fia Gutundorph-i Jánosnak és Domonkos fia Péternek, a királyi udvar apródjainak adja a Pilis megyei Tynna birtokot azok Kunusperg bányavárosban lévő birtokaikért. A birtokokat Revistye (Ryuche) várának rendeli a király (galéria).

1388-ban még királyi birtok Revistye: okt. 29-i oklevelében Mária királynő leválasztja Zsarnócát a revistyei birtokról, és elajándékozza Kónya bán fiainak, (Szécsényi) Franknak és Simonnak. Két évvel később Zsarnóca ismét Revistye tartozéka.

1391-ben Zsigmond Sárói Péter fia Lászlónak, temesi ispánnak adja Revistyét. Sárói 1390-ben a branicsevói ütközetben legyőzte a szerb-török seregeket.

1414 októberében Lévai Cseh Péter barsi ispán (Sárói László fia) kényszerítő okból, miszerint Zsigmond király külföldre távozott, zálogba adja Maroth-i János bánnak Rewysthe/Rywysche várat annak visszaváltásáig.

1428-ban Zsigmond király Saro-i László fia Cseh Péternek [Lévai Cseh Péter] adja Léva és Revistye várakban lévő királyi jogait, annak a csehek elleni hadjáratban való részvételéért. Ezt megerősíti 1430.07.12-én.

1442. 02.13-án Guthi Országh János és Sárói László szerződést kötnek egymással Sárói barsmegyei Lewa [Léva] és Reuisthe [Revistye], meg a nyitramegyei Cehte [Csejte] és Jokw [Jókő] várakban való örökösödésre. Még ugyanezen a napon Országh János és Országh Mihály is örökösödési szerződést kötnek egymással Sárói négy várára. Érdekesség, hogy míg Jókő és Csejte ténylegesen Országh birtok lett, Revistye soha.

1443-ban Jan Oškrd, Giskra kapitánya foglalta el az özvegy Erzsébet királyné és a csecsemő V. László nevében. Sárói László I. Ulászlót támogatta az özvegy királyné ellenében.

1446-ban Giskra egyezséget kötött a magyar bárókkal, hogy az elfoglalt várakat visszaadja. Ezt nem tartotta be, ezért 1447-ben Hunyadi János hadjáratot vezetett Giskra ellen. A sikertelen hadjárat után 1447 júl. 21-én megállapodás jött létre Hunyadi János kormányzó és Jan Griska között, amely meghagyta Giskra kezén a foglalásokat. Ekkor Giskra embere Koler/Kollár Péter volt a saskői és revistyei várnagy (V. László nevében). Koler/Kollár 1456-ban igazolja, hogy Körmöcbánya adóként (taxa regia) 600 aranyforintot fizetett ki. Egy oklevél szerint Koler a magyar bárók kérésére saját pénzén váltotta vissza Revistyét az országot felső részét kirabló cseh banditák kezéből. Ezek talán Giskra korábban elbocsátott zsoldosai lehettek.

1457. december 22-én Lévai néhai Cseh Péter fia László maga és a fia nevében kijelenti, hogy magtalan haláluk esetén többek között Léva ("Lewa") és Revistye ("Reuysthe") birtokok Újlaki Miklós erdélyi vajdát, macsói bánt illetik.

1465-ben Mátyás elvette Koler Pétertől Saskő várát és 5000 forint értékben Revistyét adta neki.

1466-ban Mátyás király elvette Revistyét Koler Pétertől és Vitéz János esztergomi érseknek adta, aki Szanda várával kárpótolta Kolert. Vitéz János a király elleni lázadás után elvesztette Revistyét.

1479 jún. 11-én Mátyás király megparancsolja a székesfehérvári káptalannak, hogy iktassák be Nagylúcsei Dóczy Orbán prépostot és testvéreit, Jánost és Balázst a csehektől nemrég visszafoglalt Bars megyei Revistye ("Rewysthye") vár birtokába. A király egy másik oklevele szerint 5000 forintért adta zálogba azzal a kikötéssel, hogy bármikor visszaválthatja. A várról megjegyzi, hogy az előző birtokosok hibájából a csehek kezére került, majd azoktól kiváltva különböző kezeken hánykolódott, míg végül az ország szokásjoga alapján részben zálog, részben örök jogon a koronára háramlott. Mátyás halála után özvegye, Beatrix királyné abban a reményben, hogy a püspök őt fogja támogatni a magyar trón megszerzésében, Revistyét és Saskőt Nagylúcsei Dóczy Orbán egri püspöknek adományozta.

II. Ulászló 1511.06.24-én kiadott oklevele szerint a Nagylúcsei család férfi és női ágai osztályt akartak a közös birtokokon, és el akarták tiltani Nagylucsei Balázs fia Lászlót a birtokrészek használatától. 1519-ben már László pereli a király előtt unokatestvérét, Nagylúcsei Dóczy Ferencet Revistye miatt. 1522-ben Dóczy Ferenc Revistye ura. 1525-ben az örökösök ismét pereskedtek, végül a király Nagylúcsei Lászlót be kívánta vezettetni Revistye birtokába. Ez csak papíron történt meg, mert 1526 júniusában László tiltakozik rokona, Naghluche-i Dochy Ferenc ellen, mert az kizárta Rewysthye [Revistye] vár és Sernocha [Zsarnóca] mezőváros közös birtokukból és ott udvarházat épített (galéria). Dóczy Ferenc valószínűleg elesett a mohácsi csatában, a Dóczy örökösöké lett a vár megosztva.

Dóczy Ferenchez köthető az első teljesen magyar nyelven megírt korrupciós ígérvény, amit 1511-ben a nádorispánnak tett. Ha az számára kedvező ítéletet hoz egy peres ügyben, akkor egy paplant juttat el neki. Ha nem az ő javára ítél, akkor az ígérvény semmis. (galéria).

1531-ben a Nagylúcsei Dóczyak és a Nagylúcsei Lipcseyek osztoznak a vagyonon. 1537-ben Lévai Gábor barsi főispán a bányavárosokkal kölcsönös védelmi szerződést kötött a török veszély ellen. Még ebben az évben Bajmóc várában hat vármegye (Árva, Bars, Nyitra, Túrócz, Liptó és Zólyom), valamint a bányavárosok követei kölcsönös védelmi szövetséget kötöttek, mely alkalommal Váradi Pál érsek, Lévai Gábor főispán, Dóczy Miklós Revistye és Lipcsey János Saskő várának ura és kapitánya és Dubraviczki János körmöczi alkamaragróf jelentek meg.

1545 május 15, Pozsony. I. Ferdinánd k. előtt Nagluche-i Dóczy Miklós és László, másrészről Bathyany-i Ferenc a köztük fennálló rokoni viszonyból kifolyólag megállapodnak Revistye (Rewysthye) Bars megyei vár, a Ferthew melletti mocsár birtoklására nézve és Batthyány Poltharazthya birtokot és a reá vonatkozó okleveleket visszaadja a Dóczyaknak. Batthyány I. Ferenc végrendeletében megemlíti a Revistye, Saskő és (Zólyom)Lipcse uradalmakban lévő birtokrészeit.

1547-ig bezárólag bizonyosan építkezések voltak a várban, mely során a palotát is korszerűsítették. Kiépült az alsó vár is.

1550-ben a Dóczy örökösök egyenlően osztják meg egymás között Saskő és Revistye birtokokat. 1551-ben biztosan Dóczy Miklósé Revistye. A 16. század utolsó harmadában az örökösök inkább Zsarnócán laktak, de az oszmán veszély miatt Revistye volt a biztonságot nyújtó lakhely. Az okiratok szerint nem egyértelmű a revistyei ág fő tartózkodási helye. 1563-ban Dóczy Miklós és Gábor új adományt nyer Revistyére I. Ferdinándtól. 1594-ben Dóczy Imre a barsi felkelő nemesség kapitánya. 1599 októberében a portyázó tatárok egészen (Garam)Szentbenedekig pusztították a vidéket. 11-én a vármegye nemessége visszaverte a tatárokat Szentbenedek alól, de 29-én még voltak kozákok Zsarnócán. 1603 augusztus 19-én Dóczy Andrást nevezték ki a vármegye főispánjává, de mivel szatmári kapitány is volt, általában Szatmáron tartózkodott.

1605-ben Bocskai vezére, Homonnai Drugeth Bálint bevonult a vármegye területére és aug. 10-én Zsarnóczánál táborozott. Aug. 11-én Dóczy János főispán is megjelent Zsarnóczán és Bocskay hűségére esküdött. Revistye is megnyitotta kapuit a hajdúk előtt. Az 1606-os bécsi békével Bars vármegye visszakerült királyi fennhatóságba.

Dóczy András főispán 1619-ben Szatmárban Bethlen Gábor fogságába került. 1619 és 1623 között Bethlen seregei tartották megszállva egész Bars vármegyét. Revistye és Saskő 1644-ben I. Rákóczi György hadjáratakor sem állt ellen a fejedelem csapatainak.

1647-ben egy török sereg egész Zsarnóczáig pusztított, mely alkalommal Dóczy Zsigmondné Kaiser Fruzsinát is magával hurcolta, a ki hat évig raboskodott Konstantinápolyban. Revistyét is megrohanják és kifosztják. Dóczy Zsigmond elhunyt ebben az évben (egyes kutatók szerint a törökök ölték meg Zsarnócán), vele fiágon kihalt a Dóczy család. A vár legjelentősebb építkezéseit a Dóczyakhoz köthetjük.

Saskőt és Revistyét Lippay Gáspár vette meg a Dóczy családtól, de a birtoklás nem volt zökkenőmentes. 1648 dec. 2-án III. Ferdinánd átíratja Hunyadi Mátyás 1485 január 30-iki oklevelét, mely szerint a Dóczy-család férfi ági kihaltával Héderváry János zirci apát és pozsonyi kanonok, néhai Héderváry István királyi étekfogó özvegye, Galántai Eszterházy Erzsébet és fia, Lőrinc kapják Revistyét és más Dóczy birtokokat. Az eredeti örökösödési szerződést még Nagylúcsei Orbán győri püspök és kincstárnok kötötte Héderváry Miklóssal.

1649 szeptember és október hónapokban történt meg a Héderváryak beiktatása a Dóczy-család javaiba, de Revistye, Lipcse, Saskő várakba be sem bocsátották a káptalani embert, sőt a beiktatásnak ellenmondtak Dóczy Mihály özvegye, az őrült László gyámja, Lippay Gáspár, Dóczy Menyhért és Listius Jánosné. A felek 1650-ben megállapodtak: Lippay Gáspár, a prímás öccse, barsi főispán és a kamara elnöke kapja Saskő várát, a Héderváry-család pedig Revistyét és Sárfőt tartozékaikkal egyetemben. A bolond Dóczy László gyámja Héderváry János zirci apát és pozsonyi kanonok lesz, kinek Lippay 4000 forintot fizet. A két család kölcsönös örökösödési szerződésre lép és egymást támogatja a Dóczy-javak megszerzésében. Revistyén Héderváry János és Héderváry István özvegye fele-fele arányban osztozkodnak.

1658-ban a Héderváry Lőrinc halálával a férfi ág kihalt, így a birtokokat Héderváry István özvegye, Esterházy Erzsébet és leánya Katalin kapták. Ők lemondtak a király javára Revistye váráról, de csak Héderváry János kanonok halála után. 1661-ben egy urbárium felsorolja Revistye uradalmát. 1662 szeptember 16-án Borcsiczky István a selmeci kamara nevében átvette a várat. A kamarának írt levele szerint 10 muskétást vitt a várba és megkezdték az ingóságok összeírását.

1678-ban Thököly Imre a bujdosók élén Zólyom és a bányavárosok elfoglalása után általában harc nélkül elfoglalta Revistye, Saskő, [Zólyom]Lipcse, Breznóbánya, Korpona, Divény, Gács és Kékkő várait, városait. A rosszul fizetett német őrség mindenhol megfutott. A bujdosók 1678. nov. 26-án Teleki Mihálynak írt levele tudósít az eseményekről: "Már Isten kegyelmességébül mind az egész bányavárosok, azok körül levő várak: Zolyom, Lipcze, Végles, Devin, Kékkő, Saskő, Bevistye kezünknél levén,..." November elején a Würm tábornok császári csapatai Garamszentkersztnél megverték Boham lengyel segédhadát, a kurucok kiszorultak a megyéből. "A német penig egyenesen szállott Zolyom vára alá, melyet is Földvári Mihály, a kit kapitányul állattunk vala belé, minden lövés nélkül hitetlenül a németnek feladott; onnan a német Beszterczebánya alá menvén, a város is magát feladta s azzal együtt Lipcsét, Breznobányát, Saskőt, Revistyét, Körmöczöt visszavette és most is Vürben [Würm] Beszterczebányán van..."

1682-ben császári csapatok táboroztak a vár alatt. Tisztjeik, Petrőczy és Bertóthy a várban laktak. Sem ők, sem Thököly csapatai nem rongálták meg a várat. 1701-ig több javítást végeztek a váron és lakóépületein.

A Rákóczi szabadságharc alatt a hadászatilag teljesen jelentéktelen Revistye 1708-ig kuruc kézen volt. Ekkor a bányavárosokat októberben visszafoglaló császáriak elfoglalták és Saskővel együtt megrongálták. Míg Saskő nem lett kijavítva, Revistyét rendbe hozták és a kamara tisztségviselői lakták. Lévát Bercsényi parancsára felgyújtották és megrongálták a kivonuló kuruc csapatok (később még Bottyán visszafoglalta, majd széthányatta és az árkait betömette). Egész Bars vármegye a császáriak kezére került.

1792-ben végleg elhagyták a várat. Egy 1801-es leírás szerint a vár romos, és száz éve nem lakott.

Az utóbbi években a vár területét megtisztították és megkezdődött a vár állagvédelme, amely 2021-ben is folyik.


Források: Ratibor Mazúr: Revistye vára (Castrum Bene ék. 2020.) Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. VI. 890–1235. (Pest, 1867.); Tóth Ildikó Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XV. 1331. (Budapest–Szeged, 2004.); Kristó Gyula-Makk Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XIX. 1335. (Budapest–Szeged, 2004.); Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXIII. 1339. (Budapest–Szeged, 1999.); Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 1. Budapest, 1951); Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár IV. (1413–1414) Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 25. Budapest, 1994); Závodszky Levente: A Héderváry-család oklevéltára. második kötet (Budapest, 1922); Koncz József: Adatok a bujdosó magyarok küzdelmeihez (Hadtörténelmi Közlemények, 1893). Martin Bóna: Stavebné aktivity Dóczyovcov a Lipcheyovcov na hradoch Revište, Šášov a Ľupča; Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.); Borsa Iván: A Balassa család levéltára 1193-1526 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 18. Budapest, 1990); Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai - BARS VÁRMEGYE; http://www.hradreviste.sk;

A légifotókat a Civertan grafikai stúdió bocsátotta rendelkezésünkre.

Megközelítése

Revistye váralja községből egy szűk szilárd burkolatú út vezet a várhegy alatti parkolóig. Innen 15 perc nem túl nehéz séta a vár.

Szélesség: N - 48°31'18.0"
Hosszúság: E - 18°43'21.8"