Balf erődített templom

Balf települést és fürdőjét egy 1199-es oklevél Farkasd néven említi, 1278-ban a Csák nemzetség birtokaként már Wolf néven szerepel az írásokban. 1309-ben Csák Demeter bán fiai, Mór és Csák eladták a birtokot az idegenből bevándorolt Jekelin és Keneplin lovagoknak. Az elsősorban gyógyvizéről ismert település forrásait már a rómaiak is ismerték és használták.

1317-ben a Kőszegiek lázadásakor a Kőszegieket támogató Keneplin comesnek és Feketevárosi Jekkilin fiának, István comesnek Balf nevű birtokát két szőlővel, két sopron-belvárosi és egy külvárosi, gyümölcsöskerttel bíró házzal együtt I. Károly Pottendorfi Rudolf soproni főispánnak adományozta. 1322-ben már ismét "comes Keneplinus" és "comes Jeklinus de Papuch" óvári várnagyok birtokában van.

A Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt templomot 1336-ban említi először oklevél ("ecclesia Beate Virginie ibidem constructa"). Ekkor Ikervári Péter fia János soproni polgár és testvére Pál, eladták soproni polgároknak Balfon lévő egész birtokrészüket minden tartozékával és a Boldogságos Szűz Máriáról nevezett egyház feletti kegyúri joggal együtt ötven széles bécsi dénárért.

1438. március 6-án Ainvolt Jakab soproni lakos és neje, Anna, a balfi Miasszonyunkról nevezett plébániatemplom ("Unser Fraun pharrchirchen zum Wolfs") pénztárából négy font bécsi dénárt kölcsönvettek. 1455. január 28-án a Balfon lakó Harrer Egyed és neje, Katalin, 11 bécsi font 60 dénárt, 1463 május 25-én pedig Leitgeb István balfi lakos ("gesessen zum Wolfs") nyolc és fél font dénárt vett kölcsön a templomtól.

A balfi fürdő a korban meglehetősen nagy hírnévnek örvendett. Számos főméltóság, így 1566-ban Kanizsay Orsolya, az elhunyt Nádasdy Tamás nádor özvegye is a fürdőben kúrálta magát.

Sopron polgárainak evangélikus hitre áttérésével a balfi templom is az övék lett.

A 15 éves háborút lezáró bécsi béke megkötése után 1609-ben a balfiak javították a templomot, melyhez a meszet Sopron városától kapták.

1631-ben Scholtz Jeremiás soproni orvos könyvet adott ki róla a fürdőről "A Sopronyi birodalomban lévő Balffi-Feredő mértékletes állapotu természetinek, munkálódó erejének és használatosságának magyarázó megirása" címmel.

A templomot körbevevő lőréses kőfalat 1653-ban építették, ezt a kapu feletti zárókőbe vésett évszám bizonyítja.

1673-ban erőszakkal foglalták vissza a katolikusok a templomot. E korszak utolsó lelkészét, a sziléziai Launer Györgyöt 1673. dec. 21. Széchenyi György győri püspök emberei, Fabianich György és Aly Mátyás és a rákosi plébános német dragonyosokkal űzték el. A temetődombon épült régi kis templomot fejszével akarták feltörni, majd pedig egy német katona a torony ablakán mászott be s belülről nyitotta fel az ajtót. A rákosi plébános meghúzatta a harangot s ezzel övék lett a templom. Ez után kapta Szent Farkas templom nevet. Az 1674-es canonics visitatio szerint Balfon a templomban 9 "eretnek" (református) könyvet találtak.

1686-ban a Bécset ostromló Kara Musztafa török csapatai súlyosan megrongálták a templomot és még 1713-ban is rossz állapotúnak írták le.

A templom építéstörténete a kutatások alapján

A templom 1984-es kutatásakor a következőket állapították meg: "A falu feletti dombon álló — részben gótikus, részben barokk - templom kutatásakor kiderült, hogy a hajó, eltekintve a későbbi magasítástól és az újabb nyílásoktól, teljes egészében XIII. sz-i. A román kori hajóhoz tartozó félköríves szentély alapfalai előkerültek a gótikus szentélyben. Ennek az első templomnak nem volt tornya, bejárata a Ny-i oldalon volt, ablakai a mai barokk nyílások helyén lehettek.
A XIV. sz-ban készült a ma is használatos tengelypilléres, sokszögzáródású, bordás boltozatos szentély. A Ny-i homlokzat elé alul négyszög, felül nyolcszög alaprajzú tornyot emeltek. A templom új bejáratát a D-i oldalon nyitották. Az É-i hajófalhoz kis kétszintes (alul ossarium) sekrestyét toldottak." - [Gálné Lászay Judit] A torony aljába csak a hajóból, míg az emeleteire csak a templombelső karzatáról lehetett bejutni.

A templom köré erődítési céllal lőréses kőfalat emeltek, mely valószínűleg 1653-ra készülhetett el. Ennek mára csak egy része maradt fenn.

A 18. század közepén már a barokk jegyben újították meg az igen rossz állapotban lévő templomot. Ekkor a hajót megmagasították, beboltozták, nagyobb ablakokat kapott, befalazták a déli gótikus bejáratot és a torony alján nyitottak újat. Új karzat is épült. A 20. század elején kisebb javításokat végeztek a templomon.