Privigye (Prievidza, SK.) északkeleti részén, a Mária dombon (Marianské vršek) a temetőben található a kőfallal és tornyokkal erődített Szűz Mária Mennybemenetele templom. Az eredeti templom 1260-80 körül épülhetett késő román stílusban. A korábbi szakirodalommal ellentétben nem az Árpád-kori vár területén, hanem attól mintegy száz méterre északra. A vár helyén ma kereszt és kilátó terasz van.
A templomot a 14. század első harmadában kora gótikus stílusban építették át. Ekkor a templom hajóját nyugati irányban meghosszabbították, és az új homlokzathoz a jelenlegi tornyot építették.
Jolsvai Leusták nádor bencés monostort alapított itt a 14. század utolsó harmadában, és 150 forintot hagyott a monostorra.
A husziták elől Csehországból menekülő karmeliták 1383-ban vették át a templomot és bencés monostort, amit 1400 körül gótikus stílusban újjáépítettek. A régebbi szentélyt ekkor elbontották, és a helyére egy lényegesen nagyobb, a román stílusú hajóval megegyező szélességű poligonális presbitériumot építettek. Az északi oldalról négyszögletes sekrestye került hozzá. A kolostort a Szent Kereszt tiszteletére szentelték fel.
Egy 1427. február 5-én a privigyei karmeliták által a pápának írt levél szerint kolostorukat még Jolsvai György zólyomi ispán atyja, Jolsvai Leusták nádor alapította. A szerzetesek kérik a pápát, hogy a kolostorhoz tartozó falu, malom, különböző földek és egy udvarház 10-15 forintnyi, nagybeteg testvéreik ruháira (vestimenta) fordítandó jövedelmét megkapják. 1430-ban a karmeliták a pápától búcsú engedélyt kaptak, a templom zarándokhellyé vált. Az 1496-ban említett kolostor épülete északi oldalról csatlakozott a templomhoz. Ezt bizonyítja a torony északi oldalán lévő, belülről még látható falazott ajtó.
A huszita betörések és a belháborúk hatására a karmeliták a 15. században 5 bástyával megerősített lőréses kőfallal vették körül a kolostorukat.
1565-ben a kolostor megszűnt, de a zarándoklat még a reformáció idején sem tűnt el teljesen. Miután az evangélikusokat kiűzték a városból és 1660 augusztusában a katolikusok mindkét templomot visszafoglalták, augusztus 15-én ünnepélyesen megalapították a Mária-zarándoklatot. A templomot 1682-ben már a barokk jegyében módosították.
Könyöki József 1886-ban felmérte a templomot és lerajzolta az alaprajzát: "A várostól éjszak felé, alig negyed órai járásra egy dombon van szt. Mária erősitett temető templom. A mint azt az alaprajz mutatja, a templom absisa nem szabályos szerkezetű. A szentély 7.55 m. az egyszerű diadalív magassága 6.40. m. A szentély egy lépcsővel magasabban fekszik a hajó talajánál. A szentély faloszlopai melyeknek egy példánya b.) alatt látható, egyformák, A szentély gennczét c.) alatt mutatom be. A zárköveken faragvány nincs. Az egyszerű, minden mérművek nélküli ablakok a szentély talajától 2.60 m. magasságban vannak. Az ablakoknak szélesebb nyilása 1.5 m. a keskenyebb 0.60 m. magasságuk 3.45 m. A hajó boltozata új. A templomnak előcsarnoka fölött vagyon egy mérsékelt magasságú hagyma alakú torony. Ennek keskeny ablakai körivesek ugyan, de újabb időben készítettek, A torony mindkét oldalán van egy egy kápolna. A baloldali át van idomítva, a jobb oldali csúcsíves boltozatú, annak gerinczei d.) alatt láthatók. A zárkövön faragvány nincsen. E kápolna magassága 3.60 m. Az ajtaja csúcsives, de minden profil nélkül. A támpillérek a lábpárkányon kivül semmi tagozattal nem bírnak, A lábpárkány mely e.) alatt látható az egész templom körül fut. A lőréses körfalak magassága 2.45 m. A védőtornyok emeletesek és hatszögletű hegyes tetővel vannak ellátva. A tornyok földszintje törött kővel van beboltozva. f.) alatt végre bemutatom a homok kőből faragott szószéket, mely a diadalív éjszaki oldalán a hajóban van. Miután ezen erősitett templom a városnál magasabb helyen áll, honnan az egész vidéket, de főleg a Turócz megyébe vezető utat át lehet tekinteni, ezen templom főleg ezen út megvédésére szolgált."
A 20. században a védőfalakat visszabontották, az északi és keleti falak teljesen eltűntek. A tornyokat kápolnákká alakították.
Források: C. Tóth Norbert - Lakatos Bálint - Mikó Gábor: Zsigmondkori Oklevéltár XIV. (1427) - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 59. (Budapest, 2020)1427; Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000); Karczag Ákos – Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei – Várak, castellumok, erődített kastélyok, városfalak, templomvárak, barlangvárak, sáncok és erődök a 10. századtól a 19. század végéig, Budapest, Nemzetstratégiai Kutatóintézet, 2018, II. kötet; Fügedi Erik: Koldulórendek és városfejlődés Magyarországon; Szabó Noémi Gyöngyvér: Bencés apátságok társadalmi kapcsolatai a 14–16. századi Magyarországon; http://www.farapd.sk/historia-farnosti/;
Privigyén a Mariánsky utcai parkolóban a temetőnél lehet parkolni. Innen 100 méterre található a falakkal és tornyokkal körbevett templom a temetőben.
Szélesség: N - 48°46'16.8"
Hosszúság: E - 18°38'07.0"