Bakonyújvár

Bakonyújvár

Rablólovag-vár

A vár igazán rövid története

Bakonybéltől kb. 3 km-re a Gerence völgy felett, a Tönkölös-hegy nyúlványán, 432 méter magasan található a Podmaniczky-vár csekély romja. A vár kutatásáról nincs információ.

"A vár két részre tagozódik. Miután a Tönkölösről lehúzódó 5-10 m széles hegynyergen át volt megközelíthető, az őskori földvár két 10 m széles sáncárka között építették meg a külső várat, a várkastélyt. Ez a rész erős falakkal, zömök, szabálytalan négyszög alakban készült egy kőbástyával. A külső várfalak hosszúsága 18x30x30x25 m volt. A várrész udvara körül a várfalakhoz simuló lakóépületek, bizonyára a Podmaniczkyak várnagya és a várőrség számára. Ez volt a vár stratégiailag legfontosabb része, mert ez zárta le a hegynyerget, a könnyű megközelítés útját. A külső sáncárkon átívelt felvonóhíd a boltozatos várkapuba torkollott. E várkapun át bejutottak a külső vár vagy várkastély udvarába. Ezen keresztül kellett menni, hogy a szemközti várfalon nyíló második várkaput elérjék. Itt kilépve, a következő sáncárok feletti híd túlsó oldalán, a harmadik várkapun át lehetett csak megközelíteni a szokatlanul nagy terjedelmű - kb. 7000 négyzetméter alapterületű - belső várat vagy várudvart. Ez 28-56 m váltakozó szélességben 185 m hosszú. Alaprajza papucshoz hasonló, és a Gerence feletti csúcsában bizonyára megfigyelésre szolgáló kőbástya védte."

Az 1529. évi török támadás után Szapolyai János király pártja kerekedett felül a belháborúban. Ebben az időszakban az I.János király pártján lévő főúri testvérpár Podmaniczky János és Ráfáel várat építtetett az ugodi vár földjeihez tartozó Szücs (Bakonyszücs) falu határának déli részén emelkedő és a Gerence-völgye fölé magasodó, 430 méter magas Tönkölös-hegyen, Bakonyújvár néven. Valószínűleg egy már ott meglévő régi erősséget bővíthettek ki az 1529–1533 közti években. Ez lehetett egy régebbi földvár, vagy un. Árpád-kori "kisvár". A Podmanicky-testvérek hírhedt rablólovagok voltak, rendszeresen fosztogatták a környéket és a bakonybéli apátságot.

Az 1543. évi besztercebányai országgyűlés száműzte a testvérpár és a vár lerombolását rendelte el, de 1545-ös nagyszombati országgyűlés felmentette őket. 1546-ban a rendek kérik a I.Ferdinánd királyt: "Podmanyiczkyval is végezzen és eszközölje, hogy Nyitra megyében Szerdahely, Veszprémben Bakony-Újvár, Somogy megyében Ordó nevű, ez években épített váracsokat, melyekből köröskörül különféle fosztogatások és a szegényeknek nyomorgatása gyakoroltatik, ő Királyi Felségének haladék nélkül visszaadja, és azok visszaadásával ő Felsége lerontassa." A bakonyújvári várat feltehetően a királyi csapatok az 1546-47-es években ostrommal elfoglalták és lerombolták. Az 1548. évi országgyűlés már nem említi.

Bél Mátyás (1772): "Bakony Újvár. Az előbbitől keletre Bakony hegye felé fekszik; nem annyira magasságáról, mint inkább a vár még fennálló romjairól nevezetes. A Gerencze-patak felől szelíd emelkedőn lehetett hozzá feljutni, mint ma is."

Pápai Lapok (1886): "Az ut melletti sürü erdővel benőtt egyik hegy szédítő magasán, óriási fák lombjaitól takarva, régi váromladékot veszünk észre. Egy a Bakony minden részeit jól ismerő érdemes ember azt Bakony-Ujvárnak mondja; ha jól emlékszünk Rómer azt Pápa várának nevezi, megemlítve, hogy a rabló kalandról hires Podmaniczki család építette ide a bakonybéli uradalom szive tövébe ezer és ezer kellemetlenséget okozván az apátságnak. A várnak most már csak egy fala áll fent, á vár kulcsa emlékül a pannonhalmi régiségtárban őriztetik. Hova lett innen az erös vár, a kalandos zajos élet, a harczi lárma, hova lettek ? "

Források: Dr. Scherer János: Bakonybél és környékének utikalauza; Feöldi Doby Antal: Podmanyiczky család;

Hol található

Bakonybél - Pápa útvonalon Bakonybéltől kb. 2 km-re található Bakonyújvár vendégház buszmegállójáig lehet autóval menni, onnan a kék L jelzést követve kb 35-40 perces sétával érhető el a várhegy (1,7 km). Az út vége erős kapaszkodó!

N - , E -