Tiba vára
Tiba várának romjai Kelet-Szlovákiában, Podhorod' (Tibaváralja) község északkeleti végén, a Vihorlát-hegység egy 403 méter magas csúcsán találhatók.
Tiba-földje ("quod terram eorum TYBOA vocatam") 1282-ben Wolf, Bálint, György, István, Benedek, Donk és Simon ungi várjobbágyoké volt, amit ekkor visszakaptak IV. László királytól. A földet Dávid fia Finta foglalta el tőlük erőszakkal egy ismeretlen időpontban. 1283-ban a király megengedi a fent nevezett várjobbágyoknak, hogy szűkös helyzetükre való tekintettel az Ung megyei Tyba nevű örökölt birtokukat bárkinek eladhassák. 1284-ben a föld egyharmad részét 80 márkáért Gál fia Feliciánnak adják el.
Az egri káptalan oklevele szerint 1290-ben a Kaplyon nembéli Nagymihályi Jakó comes fiai, Jákó és András megvásárolták a birtokot 300 márkáért István, Benedek, Wolf, Bálint, György, Simon és Donk ungi várjobbágyoktól. Tiba várát ők építhették 1290 után.
1314-ban a ruszkai plébánossal pereskednek a Nagymihályiak (András fia Lőrinc és Jákó fiát László) Tyba egyháza miatt. 1317-ben a lázadó Aba Amadé-fiak híve, Csicseri Jób fia Domokos tartotta megszállva. Az Amadé-fiak elbuktak a rozgonyi csatában, I. Károly visszaadta a birtokot a Nagymihályiaknak. A vár valószínűleg ezekben a harcokban pusztulhatott el. 1336-ban Pál országbíró határjárást rendel el a Nagymihályiak két ága között. Az oklevél nem említi a várat, csak a falut ("villa Tyba").
1337. szeptember 22-én Drugeth Vilmos nádor oklevelében leromboltként említik ("quodqm castro deserto Tybauara vocato"). Ebben az oklevélben Nagymihályi András örökösei megosztoznak a birtokokon.
1342. december 22-án az egri káptalan oklevele szerint a Nagymihályi család ágai között véres belháború folyt. Az oklevél megemlíti Tiba várának részét ("Tybauara"), amelyet ekkor Lőrinc, fiai és örökösei kapták örök birtoklásra.
1418-ban egy hamis(?) oklevél szerint a Nagymihályiak új adományt kaptak Tyba várára. Ez azonban a közeli Alsóhunkóc várára vonatkozhatott a szakértők szerint.
A kicsiny alapterületű, ovális alakú hegyivár egy 11 méter átmérőjű, 4 méter falvastagságú kerek toronyból, a hozzá kapcsolódó 9x7 méter alapterületű épületből és egy kőfallal körülzárt 15x10 méteres udvarból állt. Bár a várhegy út felőli részének egy részét elbányászták, ez nem érintette a vár területét.
Cikk szerzője: Szöllősi Gábor
SEGÍTSE MUNKÁNKAT, LEGYEN RÉSZESE A KÖZÖS ÉRTÉKMENTÉSNEK!
A Várlexikon weboldal elkötelezetten dolgozik azon, hogy a Kárpát-medence elfeledett romjaitól a legismertebb erődítményekig mindent egy helyen mutasson be. Nemcsak leírásokkal és történeti háttérrel, hanem egyedülálló kép- és alaprajz-galériákkal is segítjük a kutatókat, túrázókat és a történelem szerelmeseit.
Ahhoz, hogy az oldal reklámmentes, naprakész és technikailag stabil maradhasson, az Ön segítségére is szükségünk van. Minden egyes adomány közvetlenül a kutatómunkát, a helyszíni dokumentációt és a webes felület fejlesztését támogatja.
Amennyiben megteheti, a Donably felületén támogathatja munkánkat:
