Fraknó (Forchtenstein)

Fraknó várát 1317 után Nagymartoni grófok építették a Rozália-hegység dolomit szirtjére. Kézai Simon szerint a spanyol származású Nagymartoni grófok (Simon és Bertrand grófok, valamint leánytestvérük Tota) 1202-ben érkeztek a Magyar Királyság területére Konstancia aragóniai királylány kíséretében, aki Imre király felesége lett. Tota a királytól kapta nászajándékba Nagymartont, Benedek vajdával kötött házassága alkalmából. Tota grófnő korán meghalt és testvérére, Simonra hagyta a birtokot. 1230-ban II. András megerősítette Simont Nagymarton birtokában. A spanyol lovag sok jó szolgálatot tett a királynak, a tatárokkal szemben megvédte Esztergomot és követségben járt IV. Ince pápánál. Őt tekinthetjük a Nagymartoni család megalapítójának. Ebből a korszakból származik a Nagymartoni grófok címerével díszített öregtorony, illetve a nagy torony is.

Egy 1346-os oklevél arról tudósít, hogy Nagymartoni Lőrinc fia Miklós és Nagymartoni Miklós fia Miklós megosztoztak Fraknó és Kabold várakon, valamint az azokhoz tartozó falvakon. Az oklevél a várat "castrum Faruhno" néven említi. A grófok számos hatalmaskodást követtek el, sőt az osztrákokat is behívták az országba. 1394-ben Linczer János a fraknói várnagy. A várat 1398-ban Luxemburgi Zsigmond hűtlenség miatt elvette és a Kanizsaiaknak adta, de 1400-ban már ismét a Nagymartoniaké volt.

Albert király halála után Erzsébet királyné a csecsemő V. László érdekeit védelmezendő férje rokonságához, a Habsburgokhoz fordult kölcsönért és elzálogosította nekik a nyugati megyéket. 1440. ápr. 22-én Albrecht osztrák herceg Fraknóból ír levelet, mely szerint már ekkor a vár birtokába került.

1445-ben Nagymartoni Vilmos gróf Albrecht osztrák hercegnek adta zálogba. Hunyadi János 1446-os hadjárata alkalmával nem ostromolta a várat és az 1447-es radkersburgi béke is osztrák kézen hagyta azt. 1447. 10. 30-án Petendorfi Anna, Fraknói Pál gróf özvegye lemondott minden igényéről Fraknó várát és uradalmát illetőleg Albrecht osztrák herceggel szemben, miután a férjétől kikötött harmadfélezer font bécsi pfenniget, mint hozományt megkapta és élete fogytáig való eltartását biztosították. 1450 körül kihalt a család férfi ága, és a vár 170 évre a Habsburgok tulajdonába került. 1451-ben Albrecht herceg testvérének, III. Frigyesnek adta el a fraknói és kaboldi uradalmakat, aki azt Weißpriach és Hardegg grófjainak adta zálogba. 1452-ben Rudolf von Teuffenbach Fraknó kapitánya és birtokkezelője. Ebben az időszakban a várban nem történtek jelentős építkezések.

Hunyadi Mátyás 1463-ban megerősítette a Habsburgok zálogjogát, de a szerződésben szerepel az a kitétel, hogy Frigyes császár halála után, de nem előbb, Mátyás a császár utódaitól 40.000 magyar aranyforinton vagy dukáton visszaválthatja Fraknót és Kaboldot, ha azokat nem rombolták le.

Mátyás a Habsburgokkal kitört háborúban 1488-ban visszaszerezte a fraknói várat. A II. Ulászló és Habsburg Miksa között köttetett 1491-es pozsonyi béke ismét Ausztriához csatolta Fraknót. 1491. 11. 30-án Ulászló király a közte és Frigyes császár között létrejött békés megegyezés érdekében kifejtett szolgálatokért Fraknó várát adományozza minden tartozékával együtt Prueschinckh Zsigmondnak és Henriknek, Stetisberg báróinak, de neki, mint magyar királynak hűséget kell esküdniök és a győri püspöknek járó tizedet meg kell fizetniök. Ezt követően 135 évig osztrák parancsnokság alatt állt a vár. A magyar országgyűlés többször követelte a terület visszacsatolását, az uralkodó azonban sokáig nem volt hajlandó lemondani erről a hadászati szempontból rendkívül fontos erődítményről.

A várat az 1529-es Bécs elleni török hadjáratban meg sem kísérlik elfoglalni, csak a vár alatti falut gyújtják fel Szulejmán hadai visszavonultukban. A következő évek országgyűlésein többször megfogalmazódik az igény, hogy az 1440-es években elzálogosított területek visszakerüljenek magyar birtokosokhoz - sikertelenül. 1585-ben Kismartonnal együtt átminősítették főhercegi apanázs-uradalommá.

1605-ben Bocskai hadai gyújtják fel a vár alatti helységet. 1609-ben az országgyűlés törvénybe iktatta, hogy az elzálogosított birtokok után adót kell fizetni. 1620-ban Bethlen Gábor hadai pusztítanak a vár alatt. 1621-ben Zichy György 600 huszár tartására kapta a fraknói birtok jövedelmeit. Ez már a magyar zálogbirtokosok időszaka volt.

1622-ben Kismartonnal együtt Esterházy Miklós gróf 400.000 aranyforintért válthatta meg a fraknói és kaboldi uradalom zálogát. 1626-ban már örökbirtokába is került. Fraknót 1647-ben végre visszacsatolták Magyarországhoz. Ezt az uradalom már az Esterházy család örökbirtokaként élte meg. Esterházy Miklós a düledező vár helyén korszerű erődítményt építtetett. Csak az Öregtornyot hagyták meg, de arra is új emelet került. Az építkezésben a fiatal Esterházy Pál is részt vett. Naplójában írta: "Kinek tégláit úgy vittük fel mindnyájan, hogy egyik a másik kezébe adta a téglát, az utolsó éppen a torony tetején lévén a földre tette és így egy nap az egész téglát fölvitték. S ezután befödvén, Szent Mihály arkangyal képét tették föl, kinek tisztességére építtetett". Az 1630 évi országgyűlés a vár épülő három bástyájának költségeire a fraknói uradalom jövedelmét rendeli fordíttatni.

Az elhordott régi vár helyén Miklós nádor kétemeletes palotát építtetett, amely 1637-ben készült el. A várkápolnát 1642-ben szentelték fel. A XVII. századi magyar főnemesi székhelyeket a masszív külső és a belső barokk pompa jellemezte. Erre jó példa Fraknó: a palota belső udvara teljes egészében freskókkal van borítva. Esterházy Miklós fia, Pál a XVII. század második felében kezdte el a fellegvár kiépítését. Miután 1687-ben birodalmi hercegi rangra emelték, a várat hercegi törzshelyévé és műgyűjteményei központjává tette. Így az erődítmény rendeltetése megváltozott: már nem biztonságos lakóhelyként, hanem kincstárként, levéltárként és a hercegi csapatok fegyverarzenáljának őrzőhelyeként szolgált. Pál herceg lovasszobra áll az udvar közepén.

A Rákóczi-szabadságharc alatt a vár őrzésére 1707-ben német őrséget rendeltek. A vár falai között húzta meg magát gr. Csáky Imre püspök és gróf Csáky Zsigmond tárnokmester is.