Fraknói vár

Fraknó (Forchtenstein)

Az Esterházyak levél- és kincstára

A vár rövid története

A várat 1317 után Nagymartoni grófok építették a Rozália-hegység dolomit szirtjére. Kézai Simon szerint a spanyol származású Nagymartoni grófok (Simon és Bertrand grófok, valamint leánytestvérük Tota) 1202-ben érkeztek a Magyar Királyság területére Konstancia aragóniai királylány kíséretében, aki Imre király felesége lett. Tota a királytól kapta nászajándékba Nagymartont, Benedek vajdával kötött házassága alkalmából. Tota grófnő korán meghalt és testvérére, Simonra hagyta a birtokot. 1230-ban II. András megerősítette Simont Nagymartont birtokában. A spanyol lovag sok jó szolgálatot tett a királynak, a tatárokkal szemben megvédte Esztergomot és követségben járt IV. Ince pápánál. Őt tekinthetjük a Nagymartoni család megalapítójának. Ebből a korszakból származik a Nagymartoni grófok címerével díszített öregtorony, illetve a nagy torony is.

Egy 1346-os oklevél arról tudósít, hogy Nagymartoni Lőrinc fia Miklós és Nagymartoni Miklós fia Miklós megosztoztak Fraknó és Kabold várakon, valamint az azokhoz tartozó falvakon. Az oklevél a várat "castrum Faruhno" néven említi. A grófok számos hatalmaskodást követtek el, sőt az osztrákokat is behívták az országba. A várat 1398-ban Luxemburgi Zsigmond hűtlenség miatt elvette és a Kanizsaiaknak adta, de 1400-ban már ismét a Nagymartoniaké volt.

1445-ben Nagymartoni Vilmos gróf Albert osztrák hercegnek adta zálogba. 1450 körül kihalt a család férfi ága, és a vár 170 évre a Habsburgok tulajdonába került, akik azt Weißpriach és Hardegg grófjainak adták zálogba. 1452-ben Rudolf von Teuffenbach Fraknó kapitánya és birtokkezelője. Ebben az időszakban a várban nem történtek jelentős építkezések.

Hunyadi Mátyás előbb megerősítette a Hasburgok zálogjogát, majd 1488-ban visszaszerezte a fraknói várat. A II. Ulászló és Habsburg Miksa között köttetett 1491-es pozsonyi béke ismét Ausztriához csatolta Fraknót. Ezt követően 135 évig osztrák parancsnokság alatt állt a vár. A magyar országgyűlés többször követelte a terület visszacsatolását, az uralkodó azonban sokáig nem volt hajlandó lemondani erről a hadászati szempontból rendkívül fontos erődítményről.

A várat az 1529-es Bécs elleni török hadjáratban meg sem kísérlik elfoglalni, csak a vár alatti falut gyúlytják fel Szulejmán hadai. 1585-ben Kismartonnal együtt átminősítették főhercegi apanázs-uradalommá. A XVII. században Bocskai és Bethlen Gábor hadai sem tudják elfoglalni. 1621-ben Zichy György 600 huszár tartására kapta a fraknói birtok jövedelmeit. Ez már a magyar zálogbirtokosok időszaka volt.

1622-ben Kismartonnal együtt Esterházy Miklós gróf 400.000 aranyforintért válthatta meg a fraknói és kaboldi uradalom zálogát. 1626-ban már örökbirtokába is került. Az 1647. évi visszacsatolást így az uradalom már az Esterházy család örökbirtokaként élte meg. Esterházy Miklós a düledező vár helyén korszerű erődítményt epítetett. Csak az Öregtornyot hagyták meg, de arra is új emelet került. Az építkezésben a fiatal Esterházy Pál is részt vett. Naplójában írta: "Kinek tégláit úgy vittük fel mindnyájan, hogy egyik a másik kezébe adta a téglát, az utolsó éppen a torony tetején lévén a földre tette és így egy nap az egész téglát fölvitték. S ezután befödvén, Szent Mihály arkangyal képét tették föl, kinek tisztességére építtetett".

Az elhordott régi vár helyén Miklós nádor kétemeletes palotát építtetett, amely 1637-ben készült el. A várkápolnát 1642-ben szentelték fel. A XVII. századi magyar főnemesi székhelyeket a masszív külső és a belső barokk pompa jellemezte. Erre jó példa Fraknó: a palota belső udvara teljes egészében freskókkal van borítva. Esterházy Miklós fia, Pál a XVII. század második felében kezdte el a fellegvár kiépítését. Miután 1687-ben birodalmi hercegi rangra emelték, a várat hercegi törzshelyévé és műgyűjteményei központjává tette. Így az erődítmény rendeltetése megváltozott: már nem biztonságos lakóhelyként, hanem kincstárként, levéltárként és a hercegi csapatok fegyverarzenáljának őrzőhelyeként szolgált. Pál herceg lovasszobra áll az udvar közepén.

Források: esterhazy.at; Bagyinszki-Tóth: Magyar várak; Merényi Lajos: Esterházy Pál; Bariska István: A Szent Koronáért elzálogosított Nyugat-Magyarország 1447-1647;

Hol található

Soprontól 35 km-re Ausztria Burgenland tartományában Forchtenstein falu felett található. Autóval a vár megközelíthető (Schloßbergstraße), ingyenes a parkolás (2017).

Szélesség: N - 46° 58'56"
Hosszúság: E - 17° 16'57"