Reka, Erdődy-Rubido kastély

Reka település  (ma Gornja Rijeka)első említése 1248-ból ismert, ekkor a kiskemléki vár tartozéka volt.  Reka kastélyát a Kiskemlék várát birtokló Orehóczy Gáspár (*más adatok szerint öccse, László) építtette 1650-1663 között, majd elkészültekor az uradalmi központot ide helyezte át. A kastélyt egy korábbi, földszintes kúria átalakításával egyszintes, három szárnyú, a sarkain kerek tornyokkal megerősített castellummá építtette át. 

1730-ban a kastély házasság útján a Keglevich grófok birtokába került. Egy 1731-es leírás szerint a kastély emeletén nyolc, földszintjén három szoba, két raktár és két konyha található. A kastély körül különböző épületek (istállók, pavilonok, raktárak) helyezkedtek el, a kastélytól keletre és délre pedig gyümölcsös volt.  1734. június 20-án összeírták a kastélyt és birtokot ("Réka, Kys Kemlek"), e szerint a kastély fallal volt kerítve.  1763-tól a Chamaré grófok a birtokosai.  Az 1783-86 között készült katonai felmérésen még egy négy saroktornyos, zárt udvarú kastély alaprajza látható. A század végén Chamaré János gróf barokk stílusban alakíttatta át. Ekkor bontották le a két hátsó tornyát, a két oldalsó szárnyat meghosszabbították és az egész kastélyra egy újabb emeletet húztak. Ekkor alakult ki a mai, U alakú kastély. A déli szárnyhoz Harbuval-Chamaré Amália grófnő kápolnát építtetett, amit Nepomuki Szent János tiszteletére szenteltek.

1818-ban az Erdődy család szerzi meg, majd Erdődy Szidónia grófnő kezével a Rubido család. A 19. században ismét átalakították, a homlokzata és keleti szárnya historizáló kialakítást és okker festést kapott. 1884-ben Szidónia grőfnő halála után fia, gróf Rubido-Zichy Radoszláv örökölte, aki 1898-ban sógorának, Micewski Zsigmondnak adta el. Ő már 1906-ban túladott rajta, a birtok felparózódótt, a kastély maga a Grünwald-Gorjan család tulajdona lett, majd tőlük még a II. világháború előtt a helyi Antun Turk vette meg. A háború alatt zsidókat deportáltak ide. 1946-ban megsemmisült a kastély kápolnája. A háború után 1984-ig alapiskola működött benne, majd a leromlott épületet 1995-ben megpróbálták szállodává és étteremmé átalakítani, de a munkálatok nem fejeződtek be, ma is elhagyatva áll.

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor