Ránkfüred Herlány

Ránkfüredtől (Herlánytól) délkeletre kb. 3 kilométerre, a Szalánci-hegységben, a Hradisko-hegy 567 méter magas nyugati nyúlványán egy oklevekeben nem említett vár romjai találhatók. A terület a történelmi Abaúj-Torna vármegye része volt, a honfoglaló Abák birtoka. A hegy lábánál volt a középkor során elpusztult Puch falu, ezért jobb híján a szlovák szakirodalom Hradok Púch-nak nevezte el (így szerepel az online térképeken is).

1280 előtt az Aba nemzetség somosi ágának tagjai, Somosi Péter fiai megosztoznak birtokaikon: Puch falut Tamás kapta ("item Magistro Thome villa Balar et Puch vocate ad suam porcionem ").  Az 1280-as oklevél megemlíti, hogy Tamás magister halála után testvérei megegyeztek, és Puch falut János kapta. Szinte azonos szöveggel, de 1291-es évszámmal szerepel az oklevél Wenczelnél is. Az oklevél nem említ várat.

A szlovák kutatók a helyszínen talált kerámia töredékekre alapozva a várat 12-13. századinak gondolják, amit a 14. században elhagytak. Ez összefüggésben lehet I. Károly sikeres harcainak az oligarchák ellen, vagy Puch falu pusztulásával. A közeli Herlány (Ránkfüred), vagy Felsőkemence későbbi alapításúak.

A vár sáncairól már Borovszky is írt az Abaúj-Torna vármegyét bemutató művében a 19. század végén. Részletesen Porgányi-Nagy foglalkozott vele 1929-ben. Alaprajzot és egy elméleti rekonstrukciós rajzot is készített róla. Megjegyzi, hogy "a terület tulajdonosa a vár helyét nem engedte bolygatni. Ma a cserjék alól kiállanak az épületek terméskőből rakott alapfalai."

A kisméretű, 25 x 14-18 méter alapterületű kétrészes vár a hegygerinc délnyugati nyúlványán helyezkedik el. Legmagasabb pontján állt az 5-6 méter belső átmérőjű hengeres torony, amelynek már csak a romos alapfalai láthatók. A torony mellett talán az egykori palota faltöredéke látható a felszínen. A toronytól délnyugatra fekvő trapéz alakú várrész az 1929-es alaprajzon fallal van kerítve, azonban ez most nem látható a felszínen, de a terepalakulatok utalhatnak erre. Ezt csak ásatással lehetne tisztázni. A toronytól északkelete lévő 16 x 16 méteres várrészen ez nem figyelhető meg.  Északkeletről és és délkeletről markáns árok védi a várat, amely a meredek hegyoldalra fut ki. A vár bejárata az északkeeleti oldalon volt, itt az árok szélessége kb. 7 méter.  Északnyugatról és délnyugatról nem volt szükség árokra a meredek hegyoldal miatt.

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor