Berhida

Berhida

A templom rövid története

A templom tetőszerkezete egyedülálló: teljes egészében kőből épült.

Berhida már a bronzkorban és a római korban is lakott volt, erről régészeti leletek tanúskodnak. Magáról a településről és templomáról csak a XIV. század közepétől van adatunk.

A falu valószínűleg már a XII. századtól a veszprémi püspökség birtoka. Az első általunk ismert oklevél 1363-ban mint püspöki falut említi, s már a helybeli plébánia szőlőjéről is szól. A falunak tehát már ekkor plébániatemploma volt. 1372-ben György a berhidai plébános. 1385. december 17-én Benedek veszprémi püspök Berenhydi saját földjén élő két jobbágya, György fia Miklós és András fia János panaszát tárgyalja, akiket Cowachy Petych fia Mihály bántalmazott és ekéjüket megsemmisítette.

A templom már az első formájában is a mai egyhajós, sokszögű szentélyzáródású templom volt, sekrestyével. Ennek az első templomnak a falkutatás tanúsága szerint síkfödéme volt. Belsejét felszentelési keresztek díszítették. Ezek felett a freskófeltárásnál megtalált narancsvörös, népies ornamentális festés volt (galéria). Okleveles adatunk ugyan nincs erre, de az alaprajzi elrendezés és a részletformák is a XIII—XIV. század fordulójára keltezik a templomot. Tipikusan későromán-koragótikus alkotás, egyszerű tömör formákkal. Famennyezetes, fatetős, (ennek helyére épült később a kő tetőszék, köríves álboltozású, de már enyhén csúcsíves kis ablakokkal. A torony is valószínűleg alacsonyabb volt. A freskók a XIV. század elejére vallanak, a népies hálóminta is legfeljebb a század közepéről való).

Demeter veszprémi püspök Mária királyné és Zsigmond kedvelt embere volt, nagyhatalmú és befolyásos földesúr. A püspök a Hont-Pázmánok bényi ágának sarja, ősi fészkük Kisbény, ahol premontrei kolostort építtettek a XII. században. A berhidai templom kőboltozatának második boltmezőjének zárókövére a Hont-Pázmánok holdas-csillagos címerét faragták (galéria). Sem a falu, sem a megye történetében nincsen más, akivel ez a címer kapcsolatba hozható lenne, mint Demeter püspök (pecsétjének alján is látható a címer). Írásos adatunk nincsen arra, hogy ő építtetett volna a faluban, de a címer és a boltozat bordaprofiljai erre a korra vallanak. Az impozáns kőboltozat és az erre támaszkodó, kőből, egyidőben készült különleges tetőszerkezet valószínűleg az 1380-as években készült, a bordaprofilok szerint is. A tornyot is magasították, ekkor kerültek rá a gótikus kőkeresztek.

Berhida 1436-ban mezőváros, oppidum. Heti vásárát (1436) majd országos vásárát is (1471) említik az oklevelek. A XV. században változatlanul a veszprémi püspökség birtoka. A gazdagon faragott pasztofóriuma kb. Mátyás király korára tehető. 1524-ből van adatunk arra, hogy Szent Péter tiszteletére avatták a templomot.

1540-ben a török veszély miatt a veszprémi püspökség Berhidát, Ősi, Peremarton és Szentistván falvakkal együtt a közeli Palota vára urának, Podmaniczky Jánosnak adományozta 1000 aranyforintért. Az adományozás nem örökre szólt, csak a török veszély idejére. A törökök többször elfoglalták a falut, az 1570-es éveiben adót is szedtek itt. Többször olvashatunk a falu felégetéséről, épületeinek pusztulásáról, a porták felhagyásáról. A török körban a templomot erődítették, erre utalnak az előkerült falak és kút. Ezt egy későbbi tanúvallomás is megerősíti: "mikor a Fehér Várban török volt és csatára jártak a magyar hajdúk gyakran azon templomban, ki akkor puszta volt, nevezett Parrag Gergellyel edgyütt recipiálták magokat, és onnét puskáztak ellenek...".

1588-ban a híres Huszár Péter pápai kapitány, Palota várának akkori főkapitánya a földesura Berhidának. Mintegy 40 esztendőn át ezután a Huszár család a legnagyobb birtokos a környéken. 1647-ben majdnem az egész község elpusztul. Az utolsó összeírás 1696-ból való, ekkor Baranyai Mihály a falu földesura. A templomot a XVII. században a reformátusok szerzik meg. Ez időből származik a faragott, festett, népies bejárati ajtó (galéria) az 1637-es évszámmal, és a nyugati karzat fakorlátja, melyen az átalakítások következtében a ráfestett bibliai idézetek ma már csak értelmetlenül, csonkán, összekeverve olvashatók. Egy 1702-ből való urbárium megemlíti, hogy a templom romos.

Az 1721 - 1749 között folyt a pereskedés a templomért a katolikusok és reformátusok között. Az egyik tanúvallomás szerint Huszár Zsófia építtette. Csak 1759-ben a falu Boronkay Dániel vezetésével nem éppen békés úton visszafoglalta a templomot a kálvinistáktól. A visszaszerzett templomot a Szent Kereszt tiszteletére szentelték újjá.

A templomot 1963-64-ben az Országos Műemléki Felügyelőség helyreállítatta.

Források: Sz. Czeglédy Ilona–Ágostházy László: Berhida középkori temploma (letölthető innen);

A légifotókat a Civertan grafikai stúdió bocsátotta rendelkezésünkre.

Hol található

A Veszprém megyei Berhidán, a Kossuth Lajos utcában található. Bejutás: a közeli parókiában kell érdeklődni!