Vámosderecske (Draßmarkt) erődített templom

Vámosderecske neve már 1263-ben feltűnik IV. Béla Locsmánd várispánság határait kijelölő oklevelében mint "terra ville Dregza". Ekkor Izsák fia Bartholomeus birtoka.

A Bécsi krónikában Vámosderecske "Traizzendorf" néven szerepel, amikor 1289-ben Albert osztrák herceg elfoglalta Kőszegiek elleni hadjárata alatt. Ezek szerint ekkor már erődített hely volt. Ennek az erődítménynek a pontos helye nem ismert, de a szakemberek a templomdombra valószínűsítik. Tulajdonosa ekkor Aba nembéli Lőrinc lehetett.

1331-ben az oklevelekben Dereske / Deruske néven szerepel a település. Ekkor Saar-i Marcell fia: Miklós a településen lévő Galus földrészt elzálogosította öt évre Dereske-i Márton fia Pál fia: Monkus (dict.) Miklósnak.

1401-ben a Moróczhidaiak a Pottendorfereknek adták zálogba.

1441-ben a pozsonyi káptalan oklevele magyar és német nevét is említi: Poss. Derechke al. nom. Traczondorff.

1425-ben Athinai Zsigmond Lánzsér várának kétharmadát és tartozékait, többek között Derecskét ("Derezke") Garai Miklós nádornak és nejének átadta. Ekkor vám is létesült itt és ekkor kapta a vámos előnevét.

1498-ban a Corpus iuris hungarici-ben Trassendorf néven szerepel ("Trassendorf est locus antiquus tsicesimae filialis ad Soproniensem").

A település 1529-ben, 1532-ben és 1683-ban is elpusztult a török hadjáratok alatt. 1614-ben kisebb jogokat kapott II. Mátyás királytól.

A Szent András tiszteletére szentelt templom a 16. században épült a korábbi erődítés helyén, ami valószínűleg egy erődtemplom volt. A templomot támpilléres masszív kőfal veszi körbe. A nyugati tornya elé lőrésekkel és szuroköntő nyílással védett lépcsőházat építettek. Valamikor barokk átalakításon esett át, de a korábbi gótikus templom befalazott bejárata ma is látható.

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor

Források:

Lampel József: A locsmándi várispánság határairól (Magyar történelmi Tár, 1899); Révész Ferenc: Németújvári Iván Kún László uralkodása alatt (1891); Tóth Ildikó Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XV. 1331. (Budapest–Szeged, 2004.); Corpus iuris hungarici: III; Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. III. KÖTET, SOPRONVÁRMEGYE;

SEGÍTSE MUNKÁNKAT, LEGYEN RÉSZESE A KÖZÖS ÉRTÉKMENTÉSNEK!

A Várlexikon weboldal elkötelezetten dolgozik azon, hogy a Kárpát-medence elfeledett romjaitól a legismertebb erődítményekig mindent egy helyen mutasson be. Nemcsak leírásokkal és történeti háttérrel, hanem egyedülálló kép- és alaprajz-galériákkal is segítjük a kutatókat, túrázókat és a történelem szerelmeseit.

Ahhoz, hogy az oldal reklámmentes, naprakész és technikailag stabil maradhasson, az Ön segítségére is szükségünk van. Minden egyes adomány közvetlenül a kutatómunkát, a helyszíni dokumentációt és a webes felület fejlesztését támogatja.

Amennyiben megteheti, a Donably felületén támogathatja munkánkat: