A türjei premontrei Boldogságos Szűz Mária monostrát Türje nembéli Dénes alapította 1234 előtt - a Catalogus Ninivensis jegyzékben ebben az évben "„Filia de Cella — Gurla" néven szerepel. A monostor alapítólevele nem maradt fenn, valószínűleg a tatárjárás alatt pusztult el. Az alapító Türje Dénes az ország főméltósága volt, a szlavón báni és nádori tisztséget is többször viselte. A Türje nemzetség másik magas tisztséget betöltő tagja Fülöp esztergomi érsek volt. Első szerzetesei Csornáról érkeztek.
Dénes bán 1247-ben barlabáshidi, vitenyédi jószágait, Szentgróton négy telket, két malmot és a szentgróti vám felét adta a türjei monostornak, 1249-ben pedig a drávántúli körösmegyei Apatolcz birtokot. Az alapító példáját a család több tagja is követte, de a család másik ágai a későbbiekben sokszor pereskedtek a monostorral.
Az első név szerint türjei prépost az 1251-ben említett Lőrinc volt, 1256-ban pedig Gellért.
IV. Sándor pápa 1260. március 30-i oklevelében a monostor "Monastery sancte Marie de sancto Geroldo" néven szerepel. A sancto Geroldo a közeli (Zala)Szentgrótra utal, de ez csak az időközben Szentgróti Dénes bánként szereplő Türje nembéli Dénesre utal.
Türje a 13. század harmadik harmadában már hiteleshelyként is működött, első ismert oklevelei 1268-ból valók. Egy 1275-ös adásvételi szerződésen János prépost neve szerepel, 1299-ben István alországbíró előtt a Türje nemzetség tagjai kibékültek és egy módosítással újra megerősítették azt a régebbi birtokosztályt, melyet először a türjei konvent előtt foglaltak írásba és amelynek érvényét újra elismerik.
1335-ben Szentgróti Fülöp mester maga és fiai nevében a Szent Szűz türjei monostorának adta a Balaton mellett fekvő Besenyő-i birtokát, "Szűz Mária iránti tiszteletből és szeretetből, valamint elhunyt szülei és az összes megholt hivek lelkiüdvéért."
Türjei konvent hiteleshelyi munkáját I. Lajos király 1351. évi törvényének 3. cikkelye szüntette meg.
Szentgróti László özvegye, Szécsi Margit 1430-ban berekszói Hagymási Lászlóhoz ment feleségül, így kerül a Hagymási család rokonságba a Szentgrótiakkal.
A templom 1478-ban egy szép gótikus pasztofóriummal bővült, mely eredetileg a templom északi falában volt, csak a barokk korban helyezték át a déli falba, ahol jelenleg is látható (galéria).
1491-ben II. Ulászló király az utolsó Szentgrótit és Hagymási Miklóst hűtlenség címén részlegesen megfosztja birtokaiktól. Szentgróti János és Hagymási Habsburg Miksa trónkövetelőt támogatták annak dunántúli hadjárata alatt.
1499-ben a Türje nemzetségbeli Szentgróti ág utolsó férfi családtagja, János fiú utód nélkül hunyt el, így magvaszakadás következtében annak családi birtokait és ezzel együtt a türjei prépostság kegyúri jogát is megszerezték a Hagymásiak.
A 16. század elején a szintén Türje nemzetségből származó Béry család tagjai sorozatosan fosztogatták a prépostság birtokait és az oklevelek alapján a prépostok sokat pereskedtek érdekeik és a prépostság vagyonának megőrzése érdekében.1523-ban például a zalai konvent előtt Mihály türjei premontrei szerzetes András türjei prépost nevében eltiltja II. Lajos királyt a türjei egyház bizonyos Somogy megyei BessenyewZenthgyergh-i birtokrészei eladományozásától.
1532-ben a Kőszeget ostromló török had Türjét is elpusztította, I. Ferdinánd 1535-ben erre a pusztításra hivatkozva ad vásárjogot a városnak. A privilégium alapján Türje város március 25-én, július 25-én, szeptember 29-én, vagyis Gyümölcsoltó Boldogasszony, Szent Jakab és Szent Mihály arkangyal ünnepén országos vásárt, vasárnapokon pedig hetivásárt tarthat.
Az 1540-es években elmérgesedett a viszony a protestáns Hagymási Kristóf és a türjei prépostság között. 1543 júliusában Hagymási embereivel lerohanta a monostort és jelentős károkat okozott benne. A temető falának egy részét és a templom falához épült Szent Anna kápolnát lerombolták és köveit Szentgrótra vitték az ottani váruk építéséhez. Az épületek védelmét szolgáló sövény felgyújtották, a szerzetesek lakóépületeit megrongálták és falakat döntöttek ki. A templomot kifosztva onnan 600 aranyforint értékű kegytárgyat vittek el.
1545 május 14-én Hagymási Eusták emberei támadták meg a monostort és a pincéit feltörve bort raboltak, valamint a templomba is betörtek. 1546 decemberében a prépostot is elfogták és kirabolták a monostort.
Okulva a sorozatos támadásokból, a prépost megerősítette a monostor védelmét. 1547. január január 1-én Hagymási Eusták ismét rajtaütött a monostoron, de a prépost hajdúi visszaverték a támadást. A támadók dühükben felgyújtották a prépostházat és a konvent épületét. Márton prépost a többrendbeli erőszak és saját igazságtalan fogságba vetése miatt 1547. január 26-án Sárvárott, Nádasdy Tamás országbíró előtt beperelte a Hagymásiakat. 1547-ben a rendház régi épületét teljesen lerombolták a Hagymásiak.
1557-től Sitkey Mihály volt a prépost, aki Nádasdy Tamás nádortól kapta a kinevezését és világi életét felhagyva pappá szenteltette magát és belépett a rendbe.
1566-ban a türjei premontrei kolostort Kövesy Benedek és Zalapay Lőrinc, a veszprémi püspök sümegi várnagyai csellel elfoglalták és felgyújtották, miközben a prépost, Sitkey Mihály a török ellen harcolt I. Miksa seregében. Türje sorsa ezzel végleg megpecsételődött, a külső erőszak következtében a kolostorépületek után most már temploma is elpusztult, egyedül a két torony maradt viszonylagosan ép. A prépost megkísérelte ugyan a lerombolt monostort előbb visszaszerezni, a király el is rendelte a visszaadását, de ez nem történt meg. Sitkey halála után a veszprémi püspök királyi adományt nyert Türjére, amely a püspökségé lett egészen 1608-ig.
Köves András püspök a türjei monostort castellummá alakíttatta át, a sümegi vár alá tartozott és kis létszámú őrség volt a falai között. 1604-ben a következő összeírás felsorolta az ott találtakat: "1 négyszögletes asztal, 2 pad, 1 rossz fűtőkemence, 10 fatányér, 5 fatál, 2 tömb ón, 5 szakállas és 5 szuronyos puska, 10 páva, aszalt gyümölcsből másfél köböl, 8 köteg széna, 1 kád savanyú káposzta, 5 üres hordó, a toronyban 4 szakállas puska és 1 öreg harang, a kisharangot elvitték Sümegre. Az épület bejáratait az alábbi zárakkal erősítették meg. A klastrom ajtaján kétfelé nyíló ajtó volt, rajta két sarokvas és lakat öreg kulccsal. A külső kapun öreg retesz és vas závár volt, rajta egy horgas és egy lakat. A középső kapun két retesz vasból, két lakatjával, a kis ajtón pedig vas závár volt. A negyedik kis ajtón egy vas retesz lakatostul, a pitvarajtón pedig két vas horog volt található. "
1605 tavaszán Hagymásy Kristóf (Bocskai ságora) és Miklós összejátszva Ujlaky püspök tiszztatójával Egervári Ferenccel, Csaby Mihállyal megölették a sümegi várban lévő püspököt, és fejét kidobatták a várból. Sümeg és Türje is rövid időre Bocskai kezére került. Ez után nemsokára Batthyány Ferenc visszafoglalta őket a királynak, aki Türjét átadta az új veszprémi püspöknek, Náprágyi Dömötörnek. Érdekesség, hogy 1605-ben bár Türje már Bocskai pártján volt, mégis betört ide 14 nagyvázsonyi, szintén Bocskai párti lovas Kenesey István vezetésével. Hagymási Kristóf Szentgrótról rajtuk ütött és elűzte őket.
Náprágyi utóda, Lépes Bálint 1608-ban át akarta venni Türje várát, de ott egy egy Márton nevű veszprémi kanonokot talált, aki azt állította, hogy Náprágyitól ő kapta meg a várat, de ezt bizonyítani okiratokkal nem tudta. Végül az őrség csak fenyegetések hatására tette le a királynak és püspöknek az esküt.
1608 végén II. Mátyás Türjét Thelekessy Istvánnak adományozta, aki un. kommendátor-prépost lett. Az 1608-as inventárium említi a castellum fegyverzetét: a felső védősáncon van 2 nagyobb szakállas puska, a várnagy házában 3 kisebb szakállaspuska. 1610—1620 között készült összeírás szerint Türje helyőrségét ekkor 33 gyalog adta Békés János vajda vezetése alatt. 1623-ban a pápai őrség kapitányának voltak alárendelve. Thelekessy 1622-ben leleszi prépost lett, és átköltözött Leleszre. Türjén édesanyját és testvérét hagyta. Hagymási Kristóf és Miklós elfoglalták Türjét, és a prépost rokonait elkergették.
1623-ban II. Ferdinánd király Türjét Kőrössy Balázs győri kanonoknak adta, de amikor az át kívánta venni, a fegyveres hajdúk nem engedték be. Hagymási is fenntartotta az igényát Türjére, de Thelekessy is. Végül Thelekessy 1634 év végén Vinanczi Santich Mátyás javára lemondott a türjei préposti címéről, akit 1635-ben be is iktattak. Santich nagy energiával vágott bele a prépostság volt birtokainak visszaszerzésébe, ami számos konfliktus szült. 1640 októberében Józsa Márton nemes, társaival együtt betört Türjére és a kapuőrökkel csúnyán elbánva és a prépostot is megfenyegették. A legtöbb konfliktusa továbbra is a Hagymási családdal volt.
1644-ben készült urbárium szerint a szentegyház körül bekerített 53 ház a hajdúké volt, ahol 68 fegyveres ember lakott, a fiakon;és szolgákon kívül. 100 szablya és 100 puska állott mindig készen. Az őrség létszáma és a felszerelés nagysága azonban nem volt állandó. Santich prépost egy másik saját kezű feljegyzésében pl. 50 szabad hajdúról tesz említést.
1663. május 26-án I. Lipót császár Batthyány Ádám fiait, Kristófot és Pált erősítette meg a szentgróti vár és a hozzá tartozó területek birtokában. Nekik adta Türjét is, de a prépostság fölött nem gyakorolhattak korlátlan kegyúri jogot, hanem a prépostság betöltésére való ajánlás jogát nyerték el.
1664 augusztusában a török nagyvezér vereséget szenvedett a szentgotthárdi csatában. A visszavonuló török seregek Sümeget is megostromolták és felgyújtották a környéket. Minden bizonnyal Türjét is felperzselték.
1676. augusztus 1-én I- Lipót felszólította Prodinszky Mihály türjei prépostot, hogy a birtokain tartózkodó szökött katonákat, akik a szomszédos törökök elleni portyázásaikkal a békét zavarják, vitesse a vidék katonai parancsnokához.
1683-ban a Bécs ellen induló török csapatok a környékhez hasonlóan valószínűleg Türjét is elpusztították. A század végi feljegyzések szerint Türje a törökök és a hajdúk pusztításai következtében teljesen elpusztult. Újra kellett telepíteni.
1703-ban Batthyány Ádám gróf a prépostságot Schöllingen Ferenc perneggi apátnak adományozta 4000 forintért, és így Türje visszakerült a premontreiekhez. Az ekkor készült feljegyzés szerint a prépostság Szűz Máriáról nevezett temploma szép, röviddel azelőtt volt renoválva, 2 kórus, 3 oltár és 1 szószék van benne, két tornya pedig zsindellyel van fedve. 1704-ben Batthyány Ferenc és Zsigmond tiltakozott a prépostság visszaadása ellen, mert Batthyány Ádám azt az ő tudtuk és beleegyezésük nélkül tette.
A Rákóczi-szabadságharc alatt Türje sorsa összefonódott Sümegével. Amikor az kuruc kézen volt, akkor Türjén is kuruc őrség tanyázott. 1707 március 1-én A Sümeg felől Jánosháza felé vonuló Rabutin de Bussy tábornagy parancsot adott Türje felgyújtására. Olyan szerencsétlenül hajtották végre a parancsot, hogy a tábornagynak és Carafa ezredesnek 20 lova pusztult el a tűzvészben.
A perneggi apátok megbízottjaik által igazgatták Türjét, csak 1721-től lett önálló apátja, Pintár Adalbert személyében. A templom déli oldalán, az 1547-ben elpusztított rendház helyett kezdte el az új épületet felépíteni, amely 1741-re készült el. Walthum prépost 1737. évi jelentésében a templomot még részben romosnak mondja, a nagyobb restaurálás csak 1741 tavaszán indult meg. A templom ekkor 8 új ablakot kapott, falait meszelték, a főhajóra és a két mellékhajóra új tető került, a hajóba padokat csináltattak.
1762-ben a Hagymásyak által lerombolt Szent Anna kápolna helyett a templom északi oldalához csatlakoztatva új kápolna épült, melynek Schrábl Tádé prépost kérésére XIII. Kelemen pápa 1762. március 6-án búcsút is engedélyezett. A templom belső festését Dorffmaister István 1761-től végezte, munkája Angyali Üdvözletet ábrázoló főoltárképpel végződött 1763-ban. 1766-ban a templom hajójának boltíveit tisztították meg a rárakódott portól és egyéb szennyeződéstől. Utána C. József veszprémi festő augusztus 7-én hozzáfogott a préposti szék díszítéséhez.
1782. október 5-én II. József császár elrendelte az egyházi vagyon összeírását. 1785. december 9-én a császár feloszlatta a türjei prépostságot. A rendtagok a feloszlatástól számított öt hónapig maradhattak Türjén. 1787-re készültek el az igók és ingatlanok összeírásai, ezek szerint a kéttornyú templom értékét 6794 forint 56 krajcárban állapították meg, a templommal összeépült monostort pedig 11228 forint 44 krajcárra becsülték. A monostorban a következő helyiségek voltak: 21 szoba, 2 ebédlő, 1 házi kápolna, 1 levéltár, 1 oratórium, 2 kamra, 1 konyha. Ezenkívül még a következő mellékhelyiségek: 1 borkimérő helyiség, 3 éléskamra, 3 árnyékszék és a monostor alatt 1 négyrészes boltozatos falazott pince. A vízellátást 1 kút biztosította.
1802. március 12-én I. Ferenc király a bencés, cisztercita és premontrei rendet visszaállította Magyarországon. Türje a csornai prépostság részeként kezdte meg új életét.
A MOB 1916-ban Lux Kálmánt bízta meg a templom restaurálásával, a neoromán terv azonban nem valósult meg. A falkutatások után készült el Lux második terve. A templom 1922-ben kapta vissza a későromán eredeti külsejét. A prépostság épületében az 1950-es évektől fogva szociális otthon működik.
Türjén 1987-ben került elő a déli mellékhajó falán a Szent László legendát ábrázoló falikép egy részlete, majd 1993-ban a teljes megmaradt képet restaurálták. "A falkép több szempontból egyedülálló, néhány részlete miatt pedig a legenda ritka variánsa. ... A falkép datálása nehéz feladat. A kifestés annak ellenére, hogy az első rétegen van, nem az építéssel egyidős. Szent László viselete, fegyverzete a 13. századi lovagokéval rokon, de hazai ábrázolásokon ez a viselet csak Anjou királyaink idejében terjedt el. A freskó festésmódja viszont régiesnek tűnik: kevés színt használ a mester (okker, vörös, fekete, fehér, szürke és barna), nincs ornamentális keretezés, amely a 14. századi falképeken - így a Szent László-legendákon is - mindenütt hangsúlyosan megjelenik. Egyetlen dekoratív felszentelési kereszt díszíti a keretezést. [Lángi, D. Mezey]"
2018 nyarától 2020 nyaráig régészeti kutatások folytak a templomban és az egykori monostor területén. A kutatás során előkerült a monostoralapító Türje nembeli Dénes téglasírjának maradványa, benne egy másodlagos temetkezéssel. A nyugati homlokzat előtt megtalálták a az egykori előcsarnok alapfalait, a templomban az egykori szentélyrekesztőt, és a monostor kerengője felé nyitott ajtó nyomait. Az előcsarnokból nyílt a 14. században épült rendház kerengőjének nyugati szakasza, ebből nyílt egy pincés épületrész, a konyha, és a kolostor 14. századi ebédlője. A kerengő déli szakaszához nem csatlakoztak helyiségek. A kerengő keleti folyosójából nyílt a rendház legősibb 13. században, a templommal közel egyidőben épült része.
2022. augusztus 19-én szentelték újjá a türjei Gyümölcsoltó Boldogasszony-templomot, azóta újra látogatható.
Források: Kovács Imre: A türjei Premonteri Prépostság története - Zalai Gyűjtemény 32. (Zalaegerszeg, 1991); Lángi József: Türje, premontrei templom (falkép- és oltárkutatás) (Műemlékvédelmi Szemle, 2001); Lángi József - D. Mezey Alice: Beszámoló a türjei volt premontrei prépostsági templomban feltárt Szent László-legenda falképciklusról ( Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám);
A szabadság téren, a templomdomb alatt parkoló. Onnan 1 perc séta.
Szélesség: N - 46°59'06.8"
Hosszúság: E - 17°06'18.4"