Kakaslomnic

Kakaslomnic (1899-ig Nagylomnic, németül Großlomnitz, szlovákul Veľká Lomnica) települést szász hospesek alapították a 13. században. 1257-ben "terra villae Lomnicza" néven említi oklevél, melyben tulajdonsát, Rikolfot is megjelölik (a Berzeviczy család őse). 1329-ben Lomnic birtokot ("possessionis Lomnicza") felosztják maguk között Rikolf fiai. A 14. században Kakaslomnicként említik az oklevelek.

Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt egyhajós, egyenes szentélyzáródású temploma az 1270-80-as években épült román-gótikus átmeneti stílusban. Nyugati oldalán torony áll román ikerablakokkal, felettük fűrészfogas frízzel. A keresztelőmedence a 13. század román stílusú jegyeit viseli magán, domborművei növényi ornamentikát és pufók Krisztus fejeket ábrázolnak.

Prokopp Mária szerint Kakaslomnic falképeinek a megrendelője az 1310-es években az a Drugeth Fülöp szepesi és újvári ispán volt, aki I. Anjou Károly kíséretével jött Magyarországra és hadvezérként is szolgálta a királyt. Tóth Melinda újabb kutatása viszont a templom sekrestyéjében megfestett Szent László ciklust (Üldözés, Birkózás, Lefejezés) a királyhoz közel álló délnémet vagy szász származású Rikolf comes fiához, Kakas (Gallus) mesterhez köti. A gazdag szepesi nemes már 1307-ben birtokot kapott I. Károly királytól, és a világi irodalom és a lovagi torna egyes fázisainak ismeretében tudta, hogy milyen öltözet és fegyver kívánkozik a falkép egyes jeleneteire. A freskó rokonítható a szepeshelyi káptalan 1317-ben keltezett, I. Károly koronázását ábrázoló falképpel, tehát legkésőbb az 1320-as években keletkezett.

A templomot a 15. század elején gótikus stílusban átépítették. A hajót középső pillérekre támaszkodó boltozattal látták el, a boltívek egyik zárókövét egy háromarcú Szent-háromság-ábrázolással díszítették. Az ablakokat is megnagyobbították. A templomban található Szent Miklós- és Szűz Mária-szárnyasoltár szintén a 15. századból való.

Divald Kornél 1905-ben a következőket írta róla: "Kéthajós, csúcsíves kori kőépület, nyugati toronnyal. Szentélye egyenes záródású, egy keresztboltos szakasszal. Hajó boltozatai belső sarkukkal két, hengeres oszlopon nyugszanak. Szentély előtti boltszakasz három, háromsüveges boltozattal, a többi kettő, két-két keresztboltozattal bír. Krisztus-fejjel és lombékítményekkel ékes zárókövek.
1. Szent Miklós oltára. Szárnyasoltár, szekrényében a szent szobra fából, szekrényfeleken négy szent püspök festett alakja. Szárnyakon belül négy jelenet a szent legendájából. Kívül Mater dolorosa, Ecce Homo, Remete Szent Antal és Szent András. Predelláján két repülő angyal a Veronikával. Csonka, csúcsíves stílű koronázatában Szent Jeromos primitív szobrocskája. Szekrény szélessége: 120 cm, XVI. század.
2. Mária-oltár. Szárnyasoltár a Madonna átfestett szobrával szekrényében. Szekrényfeleken és belső szárnyképein négy-négy női szent festett alakja. Szekrénynyílás alsó lécén gót betűs felirat: Anno dni millesi CCCC 74. Szárnyak külső lapjain rongált. Képek: Angyali üdvözlet, Mária látogatása, Jézus születése, Pásztorok imádása. (E v.)
3. Keresztkút, kemény homokkőből faragott, kehely alakú, szögletes cuppáján lóhereíves tagozassál. 1 m magas, XV-XVI. század.
4. Szószék fából, 1733. "

A Szent László monda faliképeit 1957-ben találták meg.

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor