Németújvár vára

Németújvár vára

Güssing

A vár rövid története

A 12. század közepén, II. Géza uralkodása idején települ az országba a Héder nemzetség egyik őse Héder, aki Héderváron kap birtokot, és testvére Wolfer, aki Németújvárt kapja meg. Wolfer a király és Gervasius győri püspök beleegyezésével 1157-ben kezdett favárat és bencés monostort építeni a mai Várhegyen ("Kyschen"). Az eseményről Kézai Simon is írt: "Ezután Wolfer jöve be Hedrik testvérével Vildoniából, negyven tegzes lovaggal; ennek a Kiszén hegyét adják szállásúl, mellyen favárat, s végre barátkolostort is építtete, mellyben halála után temetve lőn. Ettől veszik eredetöket a Hedrik-ek [Héderek]." Más vélemények szerint fa vár nem épült, csak a monostor, és Kézai a művében téved. A monostor a pannonhalmi apát alá volt rendelve. Az oklevelekben szereplő Havas Boldogasszony Zarándoktemplom a mai várkápolna lehetett.

III. Béla a várat elvette a tulajdonosoktól annak stratégiai fekvése miatt. A fa vár helyén(?), a monostort átépítve erős kővár épült, amit 1198-ban "Novum Castrum"-nak, Újvárnak neveztek. Innen a Németújvár név. A szerzeteseket eltávolították a Várhegyről, mégpedig ellenszolgáltatás nélkül. A vár építésére azért volt szükség, mert III. Béla a német császárral is, és az osztrák herceggel is ellenséges viszonyba került. 1200 körül felépült a várhegy alatt felépült a Szt. Jakab pébániatemplom.

Egy 1212-ben kelt oklevél szerint Wolfer unokáit II. András király (1205–1235) megerősíti a kapornaki monostor kegyuraságában, amit az elvett küszéni monostor ellentételezéseképpen kaptak. A vár építése valószínűleg II. András uralkodása alatt fejeződött be, aki Csák nembéli Demeternek adományozta (1225-ben már említi egy oklevél). 1231-ben Egyed pápai követ ezt a Demeter comest kiközösítette, mert többszöri felszólításra sem volt hajlandó a korábban II. Andrástól kapott Küszén várát, a későbbi (Német-) Újvárt, visszaadni a szerzeteseknek.

A vár védelmet nyújtott a tatárok ellen. Egy 1242. február 2-i dátummal - a pápához írott levélben ez szerepel: "...Mi azonban elég sokan és megfelelõen felfegyverkezve behúzódtunk Fehérvár, Esztergom, Veszprém, Tihany, Gyõr, Pannonhalma, Moson, Sopron, Vasvár, Németújvár, Zala, Léka várába és más Dunán inneni várakba és erõdített helyekre, a túlsó oldalon pedig Pozsony, Nyitra, Komárom, Fülek, Abaújvár és más várakba és hasonlóképpen megerõsített helyekre, miközben Isten irgalma után Szentségtekhez és Isten egyházához fohászkodunk támogatásért, és szilárdan reméjük, hogy ha megszánva minket, kegyesen a segítségünkre siettek, képeset leszünk ellenségeinknek ellenállni, bárha csalárdságuk, mely még erejüknél is nagyobb, váltig fenyeget bennünket."

A vár 1245-46-ig Csák Demeter tulajdonában volt, ezután került vissza IV. Béla királyhoz. Ő bízta rá egy rövid időre a Johannita rendre. 1247. június 2-án IV. Béla egyezséget kötött a johanniták (ispotályosok) házainak tengereninneni főpraeceptorával Rembaldussal. A király birtokokat és jövedelmeket biztosított a lovagrendnek, viszonzásként a praeceptor hűségre kötelezte magukat, továbbá arra, hogy a pogányok, a bolgárok és a szakadárok támadása ellen száz páncélos lovassal, keresztény támadók ellen Poson-ban, Musun-ban, Suprun-ban, Vasváron (Castrum ferreum) és Újváron (Castrum novum) vagy másutt állomásozó ötven, a tatárok ellen hatvan fegyveressel segítik a határvédelmet.

1263-ban IV. Béla kártalanította a pannonhali apátságot Küszén váráért "...cum castrum Koscen, quod nunc Wywar nuncupatur,... predicti castri Kuyscen sive Vywar..." (galéria). A király később a Pok nembéli Móric tárnokmesterre és rokonaira, Jánosra és Détára bízta a Németújvár várában ("novum castrum Kyzun vocatum in comitatu Castri Ferrei") általuk emeltetett torony védelmét, s mivel a vár környékén nem volt birtokuk, ahonnan magukat és övéiket élelmezhették volna, két vasi várföldet adományozott nekik. Ekkor Németújvárnak még nem volt önálló uradalma, a vasi várispánság része volt. A torony a felső várban épült ("in castro superiori"), ez Abalbert Klaar szerint a 7x7 m-es méretű öregtorony. Az 1263-as oklevél szerint a vár szerepet kapott az oszták herceg támadásainak elhárítása során. Ha ezeket az adatokat értelmezzük, akkor a várat valamikor az 1250-es években kellett Móricnak megkapni.

Ezután a híres/hírhedt Németújvári, vagy más néven Kőszegi család szerzi meg. Ők az alapító Wolfer leszármazottjai. 1271-ben még biztosan nem ők a birtokosok, mert a pozsonyi béke felsorolja az idősebb Kőszegi Henrik várait: a két Kőszeg, Szentvid, Szalónak, Borostyánkő, Kertes. 1274-ben IV. (Kun) László Budmér fia Mihály újvári várnagynak adományozza a Sopron megyei Nevegy földet, minekutána Mihály az elmúlt cseh támadás (1273 - II. Ottokár) idején sikerrel védte meg a király várát, s juttatta azt vissza kezére. Kőszegi Henrik fiainak 1279-es osztozkodásában sem szerepel még Németújvár. Valószínűleg Kőszegi Iván/János szerezte meg 1279 után.

A nagyhatalmú Kőszegiek mind a magyar királlyal, mind az osztrák herceggel konfliktusba kerültek, rabolták az osztrák és magyar területeket is. Ez volt az u.n. "güssingi viszály". I. Albert osztrák herceg 1289-90-ben IV. László szövetségeseként több magyarországi várát elfoglalta a Kőszegiekenek (Kőszeget, Pozsonyt is), de azokat nem adta vissza a magyar királynak. Németújvárat 1289. nov. 1-én foglalta el. A várakat csak III. András 1291-es osztrák hadjárata utáni hainburgi béke jutatta vissza magyar kézbe: "...a Sopron megyéhez tartozó Kabold várát, valamint Újvárat Vas megyében, amelyet Guzinknak hívnak, magától értetődően és teljesen vissza fogja kapni a király úr." A vár csak rövig ideig lehetett királyi vár, mert valószínű, hogy a III. Andrást 1292-ben foglyul ejtő Kőszegi Iván kizsarolhatta az uralkodótól.

Az Árpád-ház kihalása után a Kőszegiek először Vencelt, majd Bajor Ottót támogatták a korona megszerzésében. I. Károly király hadai 1326-ben Köcski Sándor vezényletével a lázadó Kőszegi Farkas János négy vasi várát szerzik vissza az uralkodó számára. A négy erősség: Sárvár, Újvár és a két kőszegi vár volt. Még ebben az évben a király rendezte az Újvár és Borostyán vár között szétszóródótt őrök helyzetét ("spiculatores nostri, qui inter castra Viuar et Borostyan vocata residencias et possessiones haberent vel habere dignoscerentur").

Németújvár egészen 1391-ig királyi vár volt, amikor Zsigmond Sárói László, temesi főispánnak adományozta. A főispán utódai már Lévai Cheh-nek nevezték magukat. Az ispán kedvelt híve volt Zsigmondnak, mert az Lévát (1395) és Revistyét (1391) is neki adományozta.

1427-ben "Civitas Wywar" alakban már városként említik a vár alatti települést.

1456-ban az elszegényedő Lévai Cseh Lászlótól Hunyadi László 400 aranyforintért vette zálogba. 1457-ben Újlaki Miklós szerezte meg.

1459. február 17-én Németújváron, Újlaki Miklós várában a magyar pártütők egy csoportja királlyá választotta III. Frigyes császárt Mátyás ellenében. Néhány héttel később Miklós vajda tartotta keresztvíz alá Bécsújhelyen a császár és Portugáliai Eleonóra újszülött fiát, Miksát (ő később trónkövetelőként lépett fel Mátyás halála után).

1475-ben Újlaki Miklós boszniai király németújvári várnagyának, Csornai Istvánnak adta zálogba 1500 aranyforintért Szigliget várát és uradalmát.

Mátyás király halála után (1490) Újlaki Lőrinc és Ernuszt Zsigmond pécsi püspök volt a Corvin Jánost támogatók vezére. A II. Ulászló-párti Kinizsitől és Báthoritól elszenvedett csonthegyi vereség után (1490. júl. 4.) látszólag II. Ulászló mellé állt, de titokban tárgyalásokat folytatott az országba betörő Habsburg Miksával is (a csonthegyi ütközetről itt olvashat bővebben). A herceg és a püspök is kétkulacsos politikát folytatott, ez nem maradt tiokban II. Ulászló előtt sem, aki hűtlenség címén megfosztotta vagyonától Újlakit. Újlaki többször ökörnek nevezte a királyt, amit Bonfini és más kortárs szerzők is említenek. A herceg elleni megtorló hadjárat során a kirély seregei ostrommal elfoglalták Kaposvár várát, Újlakot, Somi Józsa temesvári ispán csapatai pedig körbezárták Németújvár várát, benne a herceggel. Az ostromhoz szükséges ágyúk és a puskapor egy részét Prodavízről, az Ernusztok kastélyából szállították. A tüzérségi ostrom jelentős károkat okozott a várban. Újlaki végül 1495 márciusában megadta magát. Az ostrom után a várat helyreállították, erre utal a déli toronyban elhelyezett felirat is, miszerint azt Porkoláb Péter építtette, aki abban az időben Németújvár várnagya volt. A felirat 1497. július 27-én helyezték el, amely jelzi az ostromot követő újjáépítési munkálatok lezárását.

1495. március 27-én, Pécsett kelt az a II. Ulászló által kibocsátott oklevél, amelyben a király részletesen kifejtette, hogy az elmúlt időben néhány hívének kérésére az ellenségévé vált Újlaki Lőrinc ellen harcba szállt, megvívta várait, kastélyait és erősségeit, minekutána néhány hű alattvalójának közvetítése és munkája által a herceggel egyezséget kötött. A megegyezést kiterjesztette az uralkodó a herceg megnevezett szövetségeseire, támogatóira is, továbbá meghagyta az országos főbíráknak, hogy ellenük pert ne indítsanak, személyükben és javaikban ne háborgassák őket. Ebben szerepel Németh Benedek németújvári várnagy neve is.

Újlaki Lőrinc örökös nélküli halála után II. Lajos 1524-ben adományozta Batthyány I. Ferencnek Németújvár várát, annak a törökök elleni érdemeiért Jajca védelménél.

1532-ben a Kőszeget ostromló török sereg egy része felégette a vár alatti települést, de a várat nem ostromolta.

Oláh Miklós 1536-ban megjelent műve, a "Hungária" tartalmazza Magyarország első részletes földrajzi ismertetését, benne Németújvárral: "...egy nehezen megközelíthető sziklán épült Németújvár, azaz Novum Castrum".

Batthyány I. Ferenc 1566-ban hunyt el, Németújvár várát és az ahhoz tartozó uradalmat második feleségére, Swetkovics Katalinra hagyta. Az özvegy folytatta a férje által megkezdett építéseket. 1575-ben meghalt az özvegy is. A várat és uradalmát örökösként Batthyány III. Boldizsár, Batthyány I. Ferenc unokaöccse vette át. Ő is folytatta az építkezéseket egészen 1589-ig. Pietro Ferabosco és Urban Suess feltételezhetően terveket készítő és megépítő szereplése arra vall, hogy az 1570-es évek közepétől 1589-ig tekintélyes méretű építkezés folyhatott a németújvári várban, amelynek megvalósításához, illetve részleteinek készítéséhez a szomszédos stájer vidékről szerződtettek olyan mestereket, akik közül többen már az azt megelőző időben is a Batthyányaknak dolgoztak.

A nyolc nyelven beszélő Batthyány Boldizsár a kor szokásainak megfelelően református lesz, 1582-ben nyomdát alapít, könyveket ad ki és gyűjt is, és támogatja a tudományokat.

1590-ben elhunyt Batthyány Boldizsár, fia Ferenc szintén folytatta a vár építését. A várba felvezető út kanyarjában levő, nagyméretű és ötszögű bástya rövid oldalán levő második, félköríves nyílású és felvonóhidas várkapu (2. kapu) kváderes kőkeretének zárókövén található az ovális formájú, csavart veretdíszes Batthyány-címer, felette pedig az idézett F. D. B. betűk (galéria). A címer felett szétfagyott fríz és szemöldökpárkány maradványa húzódik. A fríz jobb szélén létható a 95-ös szám, az ahhoz tartozó és előtte levő 15 ma már alig vehető ki. A töredékekből rekonstruálható 1595-ös évszám és a három betű feloldásából kiolvasható "Franciscus de Batthyány" feltétlenül annak bizonyítéka, hogy a kaput - valószínűleg a mögötte levő bástyával együtt - már az ifjú II. Ferenc, vagy az ő nevében özvegy anyja, Zrínyi Dorottya emeltette.

1605-ben a Bocskaival szövetséges törökök betörtek feldúlták a vidéket, a vár azonban ellenállt. 1607-ben Batthyány Ferenc nőül vette Lobkovitz Poppel Évát. A házasság révén Dobra vára (Vasdobra) is Batthyány birtok lett. 1609-ben feljegyzés készült arról, hogy az alsó kaunál lévő bástyán dolgoznak ("Emelczős kaput akarok czinaltatni") (galéria). 1613-14-ben másfél évig Németújváron szolgált Szenci Molnár Albert. 1619-ben Bethlen Gábor pártjára állt. Még ebben az évben kezdődött a külsővár udvarát észak felől szegélyező új szárny építése. 1621-ben a császári csapatok Collato ezredes vezetésével több Batthyány birtokot felégettek, többek között Rohoncot, Szalónakot és Körmendet. 1623-ban a második várkapu mögötti bástyát bővítették. A külső vár kiépítése 1624-ben fejeződött be. Batthyány Ferenc 1625. szeptember 13-án Szalónakon hunyt el, és a németújvári templomban temették el. Özvegye, Poppel Éva folytatta az építkezéseket.

A várkápolna (magasítására és barokkos átalakítására a boltozatban lévő évszám szerint 1642-ben került sor. A kápolna faajtaján lévő domborúan kiemelkedő 1652-es évszám talán az építkezések befejezésére utal.

1691-ben Batthyány Ferenc és Batthyány Zsigmond megosztoznak a birtokokon. E szerint a rohonczi vár és a csákányi kastély Batthyány Ferencé, a szalonaki vár és a pinkafői kastély pedig Batthyány Zsigmondnak jutott. A németújvári várat pedig az alábbiak szerint osztják el egymás között: "Az Váriban pedighlen az fölső részen jutott nékem Batthyány Ferencznék az Város felől való Eöregh Palota az Audentia házzal és Palota mellett való kis Házzal edgyütt. Item az musikások szállása Item Hadnagy Uram szállása Pitvarával és kamarájával edgyütt, Item az fördő Ház fölötte lévő bolttal edgyütt. Az alsó részen pedigh az Harang alatt való Gradits alatt lévő bolt: Item a kapu fölött való Bolt: Item a mellett az bolt: Item a Sütő ház. Item a réghi öregh konyha mellett lévő edgy bolttal, és előtte lévő ház bolttal edgyütt. Nekem pedig Batthyány Zsigmondnak a fölső résziem jutott a Virágos Palota ellenben egy bolt Ház: Item a mellett edgy rendiben Nap keletrül hat bolt Ház: Item a kis konyha az mostani Számtarto Ház: Az alsó részben pedighlen jutott az én számomra a Soós kamora, Lisztes Ház, kenyeres Ház, kasznár háza, az eczetes ház, a régi eczetes házzal együtt, a mely Sütő Háznak limitáltatott. Az Pinczék pedighlen ez szerint dividáltattnak. Nékem Batthyány Ferencnek jutott az fölső Várban az Vas Aitós nevű Pincze, Az alsó Várban pedigh az Torony alatt való Pincze, Nékem pedigh Batthyány Zsigmondnak jutott az fölsőVárban a Rostélyos Aitós Pincze, az alsó Várban pedighlen az Abrakos Pincze. Mint hogy pedigh nékem Batthyány Zsigmondnak jutott Bolt Házkban az kemenczék mind el romlottanak tehát az helett az Tiszttartó Ujakat tartozik czináltatni az köz fövedelemből. Az fölső Várban lévő házaik pedigh mind romlottanak és Puszták, ezért kiket nem dividáltattanak, hanem az közbül azt épitettetvén az azokért egyaránt közöttünk föl fognak oztatni. A Czaigh ház, Munitió, Bástyák, Kapuk, kutak és a malom közrül hagyattanak, mellyeket a közbül kül építetnük".

A Rákóczi-szabadságharc alatt Németújvár sosem került kuruc kézre. A szabadságharc után az osztrák rendek fenyegetést láttak a várban. Az 1764—65-ös országgyűlés által kiküldött bizottság azt a döntést hozta, hogy a várat a határkiigazítás miatt le kell rombolni és a hadi felszerelését a Batthyány család körmendi és más váraiba szállítsák. A rongált várat a lakosság kezdte elhordani, de Batthyány Fülöp (1781–1870) végrendeletben gondoskodott arról, hogy a várhegy a várrommal végleg a Batthyány-család tulajdona maradjon. A kápolna (kórusa feletti 1793-as évszám talán a Batthyány Fülöp-féle újjáépítés idejére utal, amikor a várkastély a mai formáját elnyerte. Fülöp herceg 1870-ben egy alapítványt hozott létre a vár fenntartására, amely máig a Batthyány család találkozó helye.

1980-ban Burgenland Tartomány vette át a várat és alapítványt. A várat a továbbiakban a Néhai Batthyány-Strattmann Fülöp herceg Alapítványa vezeti, melynek mindenkori vezetője a Batthyány család feje.

Források: Koppány Tibor: Batthyány II. Ferenc és Poppel Éva építkezései 1590-1640; Fedeles Tamás: A király és a lázadó herceg; Katona Imre: A Batthyányak műkincsei és az 1912-es Vasvármegyei Műtörténeti Kiállítás (Adatok a Vas megyei műgyűjtés történetéhez); Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár I.; Pannonhalmi Bencés Főapátság Levéltára Pannonhalma, Bences - Capsarium (1000-1526) 1263, in: monasterium.net, accessed at 2019-12-13Z; Zsoldos Attila: A vasi várispánság felbomlása; Horváth Richárd: A favár rejtélye, avagy mennyire régi Újvár vára? Németújvár várának „vélelmezett” története a kezdetektől a 13. század végéig; Varjú Elemér: Magyar várak;

Hol található

A várhegy alatt elhaladó Batthyany-Straße-n a templommal szemben van egy ingyenes parkoló. Onnan pár perc séta a vár. A kényelmesebbek felvonóval is felmehetnek, de akkor lemaradnak a várkapukról és falszorosokról.

Szélesség: N - 47°03'24.3"
Hosszúság: E - 16°19'23.0"