Oroszlánkő

Oroszlánkő

Csáki-vár

A vár rövid története

Csákvár, Gánt és Oroszlán között, a Vértes egy 326 méter magas, erdővel benőtt csúcsán találhatók Oroszlánkő, vagy más néven Csáki-vár csekély romjai. A vár alaprajzi elrendezése feltárás nélkül nem állapítható meg.

A 19. század végén Natz József még az alaprajzát meg tudta határozni. A várat tompa ékalakúnak írja le, mely élével É-felé néz, és ezen a részén lejtős udvara volt. A vár hosszát 40,5 méternek, szélességét 14,5 méternek határozta meg. A bástyafalak vastagsága 2 méter, átlagos magasságuk 5—7 méter volt akkor. A várról Csernó Géza készített alaprajzot (galéria).

A vár két gesztában is szerepel. Anonymus ezt írta róla: "... Majd innen ellovagolva a Bodajk-hegyhez értek. Árpád vezér pedig innen kelet felé Elődnek, Szabolcs apjának nagy erdőt adott, melyet most Vértesnek hívnak a németek otthagyott vértjeiről. Ez alatt az erdő alatt, a Fertő-mocsár mellett Szabolcs unokája Csák sok idő múltán várat emelt. De erről ne többet!"

Kézai Simon a Képes Krónikában említi: "... származott Csák nemzetsége; mondják, ama mezőségen és helyen telepedett meg, ahol most Csákvára fekszik pusztultan. Ezt a várat Szabolcs kapitány alapította, halála után azonban Csák atyafiságával és családjával a maga nevéről neveztette; előbb ugyanis Szabolcs várának hívták. Szár László fiai, András, Béla és Levente idejében ezt a várat a magyarok egyetértő akarattal rontották le."

A hagyomány szerint 1038-ban Béla herceget, a későbbi I. Béla királyt, Csák fia György innen kísérte Lengyelországba. 1188-ban a III. Béla által győri püspökké kinevezett Csák Ugrin birtoka lett, aki itt is hunyt el 1204-ben. Oklevélben 1289-ben említik először Vruslanku néven. A Csák nembeli Márk özvegye és két fia, István és Péter jelenlétében a majki prépost itt foglalta írásba a Hontpázmány nembeli Szegi Iwanka comes végrendeletét. III. András 1295 után Csák Márk fia István hűtlensége miatt leromboltatta.

A krónikák és oklevelek ellentmondásosak, talán úgy lehet feloldani ezt, hogy amíg Anonymus és Kézai Csákvárról írhatott (a településen nincs nyoma várnak), addig III. András már a később felépült Oroszlánkőt romboltathatta le.

Csák Máté halála után 1326-ban I. Károly a Csákoktól cserével elvetette a vértesi váraikat. Az oklevélben Chet azaz Orozlankeu néven szerepel. Az oklevél fordítása itt olvasható. Csákivár első említése 1440-ből való.

1473-ban enyingi Török Ambrus és és felesége, devecseri Choron Katalin a tulajdonosa Mátyás király adományaként. Oláh Miklós 1536-ban Hungaria et Attila című művében megemlíti Orozlankew várát is, amelyet a településsel együtt a törökök pusztítottak el. 1543-ban, Esztergom és Fehérvár elfoglalása után, a török seregek a hozzá tartozó faluval együtt elpusztították.

A terület 1629-ben az Esterházyak tulajdonába került. A vár romjai akkor még álltak, köveit új házakhoz és a majki kolostor építéséhez használták fel.

Források: G. Sándor Mária: A Vértes hegység középkori várai; Kiss Gábor: Várak, várkastélyok, várhelyek Magyarországon; Kőnig Frigyes: Várak és erődítmények a Kárpát-medencében; provertes.hu, Blazovich László-Géczi Lajos: Anjou–kori Oklevéltár. X. 1326.

A légifotókat a Civertan grafikai stúdió bocsátotta rendelkezésünkre.

Hol található

Oroszlány felől Csákvár felé haladva a Fejér megye tábla után az első betonút jobbra egy erdészeti út (ez le is lehet zárva sorompóval!). Ezt kb. 3 km után keresztezi az országos kéktúra útvonala (kék -). Itt tábla is jelzi a vár közelségét, innen már csak csalog lehet továbbmenni. Az erdőben követve a kék - jelzést, majd a kék L jelzést, kb. 650 méterre lesz a várrom. Az út vége meredekebb.

GPS: N - 47°26'30,15253"; E - 18°21'22,84645"

Oroszlánkő a turistautak.hu térképen