CSOBÁNC

CSOBÁNC

A törökök és a labancok is sikertelenül ostromolták.

A vár rövid története

A vár leghíresebb tulajdonosa rátóti Gyulaffy László volt, aki párbajaival kiérdemelte a "magyar Achilles" nevet.

Nevét a vár minden bizonnyal a hegyről kapta. A hegy magyar eredetű elnevezése a füves tetőn birkát legeltető pásztorokra (csobánokra) utalhat.

A csobánci várhegyet a mai ismereteink szerint 1221-ben említik meg egy oklevélben, amikor az Atyusz nembéli Sal elajándékozta az ott található szőlős területét.

Magáról a várról először 1270-ben olvashatunk egy oklevélben, de feltételezhető, hogy már 1250 körül megkezdődött az építése.

Az 1300-as években már a Rátót nembéli Gyulaffy család birtokában van. Első ismert tulajdonosa Gyulaffy Demeter, első várnagya pedig Csaba mester. Magáról a várról aránylag kevés információ ismert, 1400-ban, 1420-ban említik oklevelek.

1490-ben, Mátyás király halála után a trónkövetelő Habsburg Miksa csapatai betörtek a Dunántúlra (Vázsonykő várát egy rövid időre el is foglálták), Kinizsi Pál parancsára a várat elkezdték megerősíteni.

1491-ben az özvegy Gyulaffy Lászlóné, született Gersei Pethő Katalin ideiglenesen saját testvérének, Gersei Pető Jánosnak adta át, aki a somlói várnagyot, Leányfalusi Ágostont bízta meg a vár védműveinek megépítésével, aki "igen hasznos épületeket emelt a vár körül" . Ekkor épült a kaputorony is, a vár előtti fennsíkon gödröket ástak az ostromgépek ellen. Ezek láthatók Giulio Turco 1569-es alaprajzán is. A vár legrégebbi épületének az északi sarkon álló öregtornyot tartják.

A TÖRÖK VÁRHÁBORÚK KORA

Buda 1541. augusztus 29-én török kézre került, az ország három részre szakadt. Csobánc hamarosan a dunántúli végvár rendszer fontos tagja lett, a törökök többször is sikerteleül ostromolták.

Az 1550-60-as években a vár tuljdonosa, kapitánya a híres bajvívó rátóti Gyulaffy László volt. Igy ír róla Eötvös Károly Balatoni utazás című könyvében.

Csobánc várát első ízben 1554. november elejének egy éjszakáján rohanták meg a törökök. Gyulaffy, és az éppen nála vendégeskedő Horváth Gáspár vázsonyi kapitány közösen verték vissza a heves ostromot. Nádasdy Kristóf így ír erről Kanizsai Orsolyának (1554. november 3. Pápa): … Szerdán éjel reá mentek volt Csobáncra a törökök, de isten úgy atta volt, hogy estennén haza ment volt Gyulaffy László, Horváth Gáspár is vele volt, és váltig ustromlották, de semmit nem tehetek nekik. Be is hagyott volt bennek, még az vírasztónak fejét is vették az fokon, de valahogy isten úgy atta, hogy esmég ki verték űket. A vár ostroma után az egyik várfal megdőlt, Gyulaffy a fagyok miatt csak palánkkal tudta a várat védhetővé tenni. Az újjáépítés csak 1555-ben indulhatott meg.

1561-ben a veszprémi törökök Bajazit vajda vezetésével rajtaütéssel elfoglalták a szomszédos Hegyesd várát. Az itt állomásozó 600 török lovas a környék réme lett.

1562-ben Gyulaffy László kopjájával átszúrva párbajban megölte a vajdát. Még ebben az évben a környékbeli várak katonái és nemesei ostrom alá fogták a várat, majd az erősítés megérkezésekor megadásra bírták azt.

„Sok halú Balaton, Jó ború Badacsony, Isten hozzád Csobánc – Engem többé nem látsz.” Gyulaffy László 1568-ban felségsértés gyanújába keveredett, és családjával Erdélybe költözött.

Kanizsa elvesztése után Csobáncot is megerősítették. 1664-ben a híres török utazó Evlia Cselebi említi meg a várat, amikor a török sereg a szentgotthárdi vereség után erre vonult vissza.

A várat 1669-ben a herceg Esterházy-család vette meg. Több tervet is készítettek a vár megerősítésére, amely azonban nem történt meg.

Az 1690-es években Csobáncban szolgált Béri Balogh Ádám, a Rákóczi-szabadságharc később legendás hírű brigadérosa. Ugyanebben az időszakban farádi Vörös Pál Csobánc kapitánya, kinek skót pallosa ma a Magyar Nemzeti Múzeum fegyvergyűjteményének jeles darabja (galéria).

A török kiűzését követően a vár a bécsi Udvari Haditanács által lerombolásra ítélt várak listájára került, de ennek végrehajtását megakadályozta a Rákóczi-szabadságharc kirobbanása. Csobáncban 1705-ig császári katonaság őrködött, kiktől Domonkos Ferenc és Kisfaludy László kuruc ezredesek csapatai szerezték meg.

1707. Február 25-én a labancok sikertelenül megrohanták a várat. Az Erdélyből Jean-Louis Rabatin császári tábornagy vezetése alatt a Balaton-felvidéken át Ausztria felé visszavonuló haderő kb. 1000 fős kontingense Kreutz ezredes vezetésénvel megkísérelte bevenni Csobáncot. A várat Szász Márton kuruc vice hadnagy harminc gyalogos puskás hajdúja, ugyanennyi bemenekült fegyveres nemesember, asszonyaik és lányaik védték. Az osztrák, német, dán, szerb és labanc-magyar ostromlók mintegy négyszáz főt vesztettek, köztük 52 tisztet és magát az osztagot vezénylő Kreutz ezredest is. A hős védők gróf Bercsényi Miklóstól nyertek dicsérő elismerést.

A Rákóczi-szabadságharc vége felé 1709-ben a vár ismét császári kézre került , akik felrobbantották. A vár romlása megkezdődött.

Források: Koppány Tibor-Sági Károly: Csobánc, Hangodi László-Paál József: A csobánci vár múltja, jelene és jövője,missiles.blog.hu, castrumbene.hu,

Hol található

A Tapolcai-medence vulkáni eredetű tanúhegyeinek egyike a 376m magas Csobánc. A vár megközelítése Diszel felől, és Gyulakeszi felől is lehetséges.

Szélesség: N - 46°52'18.0"
Hosszúság: E - 17°30'14.3"

Csobánc romjai

Galéria