Balatonszemes: Bolondvár

"Balatonszemes belterületén, a vasútállomástól K-re 200-250 méterre, a Bagolyvár u. 12. sz. telken van, az irodalomban gyakran szerepel. Reöthy Ferenc 19. századvégi alaprajzát említi. Alaprajzilag négyszögű volt. Ma már csak az egyenes árokkal kísért DK-i oldala ismerhető fel, mindkét végén egy-egy kör alakban kiugró földbástya nyomaival. Ezek közül csak a D-i van viszonylag jó állapotban. Ennek az ároknak a hossza 50, szélessége 10-12, mélysége 2 m. A vár többi oldala bizonytalan, de a terepalakulatokból nagyjából kikövetkeztethető. DNy-i oldalát a D-i bástya visszakanyarodása után az itteni kb. 1 m magas rézsű vonalában tételezhetjük fel. ÉK-i oldala azonban egyáltalán nem látható, valószínű, hogy az E-i sarokban lévő kis rézsű ezt jelzi. A vár ENy felől a Balaton fölé magasodó meredek partra támaszkodott, itt azonban a vasút építésekor meredek rézsűt vágtak le, ezért ez az oldal már nem az eredeti alakját mutatja. A vár területének közepén 1900 körüli földszintes épület, lakóház áll, K-i szélén pedig egy kisebb gazdasági épület. A vár belső területének egyik oldala, a DK-i, mérhető, kb. 50 m. Megmaradt hossza a vasút feletti rézsűig 37 m, eredetileg azonban hosszabb lehetett." (Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig).

1325.06.29-én a somogyi konvent előtt Roholchi Jakab fia: Thoth (dictus) Lewkus mester Somogy megyében a Balathun közelében fekvő Semes nevű birtokát minden jogával és tartozékával saját elhunyt elődei és élő rokonai lelki üdvéért a Mindenszentek pálos remeték kolostorának adományozza örök joggal és visszavonhatatlanul. (galéria)

Balatonszemes okleveles említése az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben "Zemes", majd 1338-ban a veszprémi káptalan jelentésében "villam Zemes" alakban történik. 1338.05.06-án kelt oklevélben kétszer is szerepel: villa Zevmes, illetve Zemes (a Somogyi Szent Egyed monostor konventje jelentése Wyllermus Drugeth nádornak). 1414-ben Zsigmond király megerősíti a pálos kolostort Szemes rész-birtok tulajdonjogában. Ebben az oklevélben szerepel először Szemesként a település. 1429-ben a veszprémi káptalan Garai nádornak írt jelentésében már Balatun Zemes-ként szerepel "possessionis balatun Zemes adiacentem". V.László király 1455. 05.12-én a falu egy részét odaadományozza nemes Gordovai Fancs fia Frank királyi vitéznek (galéria).

A törökök 1570-ben építik fel palánkvárukat részben a tihanyi vár, részben Magyar Bálint fonyódi vára ellenében. Siófok mellett a jelentősebb váraik közé tartozott 100-200 fős őrséggel. 1582-ben a tatai, veszprémi, pápai és palotai végváriak akarták lerombolni a török palánkot, de a bolondvári török őrség rajtuk ütött, és sok veszprémit levágtak. Néhány héttel később az isztambuli császári követ jelentette, hogy 25 fogságba esett veszprémi vitézt hoztak a törökök Isztambulba: ezek közül 11 áttért a mohamedán hitre, 14 azonban nem, inkább vállalta a rabszolgaságot.

Az erődítményt 1583-ban Istvánffy István veszprémi és Ormándy Péter palotai várkapitányok ostromolták sikertelenül. 1584-ben a veszprémi végváriaknak a koppányi bejen aratott győzelme alkalmával többek között fogságba esett a bolondvári erőd parancsnoka, aki azelőtt Musztafa budai pasa patkoló kovácsa volt. A török feljegyzésekben 1587. dec. l-jén szerepel Mumi bin Dzsáfár, aki a Bolondvárat ostromló magyar katonákkal küzdött és ezért ő tímár-javadalomként 8333 akcsét kapott, s Görösgált és Kisszentgyörgyöt ezen összegben vehette át. 1589-ben Huszár Péter pápai és Pisky István tihanyi kapitányok próbálták elfoglalni eredménytelenül. Február 11-én Ferhát pasa panaszolja Habsburg Ernő főhercegnek, hogy az "erős fekete bég" vitézei a koppányi szandzsákra támadtak: "Bolondvárra jöttek az Balatonon által lajtorjákkal és minden hadi szerszámokkal, akarván porrá tenni. Ungnad főkapitány március 1-én válaszolt a pasának: "Ha az Ő Fölsége, mi kegyelmes urunk és császárunk végbeli (vitézei) Bolondvár alatt, avagy egyebütt valami nem igaz dolgot cselekedtek, az büntetés nélkül el nem múlik! Nagyságod (Ferhát pasa) semmit nem írt arról, hogy a koppányi és pécsi török bég csak mostanában Hidvég alatt voltak és azt megostromolták!" (a török ostrom sikertelen volt).

A 15 éves háború alatt 1599 őszén Adolf Schwarzenberg és a feket bég, Nádasdy Ferenc csapatai vették ostrom alá, őrsége elmenekült (Istvánffy). Hieronymus Ortelius szerint viszont a támadók ostrommal vették be, és 800 személyt felkoncoltak. A keresztény seregek emellett még Lak, Dombó, Koppány és Ozora várait is elfoglalták, majd visszavonultak. Bolondvár kapitánya a keszthelyi Pethő Kristóf lett. 1600 szeptemberében azonban a Budáról Kanizsa elfoglalására vonuló török seregek Lala Mehmet ruméliai beglerbég vezetésével egy napos ostrommal bevették, védőit Pethő Kristóffal együtt leölték. 1603-ban Nádasdy Ferenc és Kolonics Szigfrid csapatai ismét elfoglalták, a vár őrzésére száz magyar gyalogot és harminc lovast rendeltek. 1604-ben ismét a törökök uralták és véglegesen az 1625. évi gyarmati békekötés idején került magyar kézre. Ezután nem sokkal teljesen elpusztult. 1644-ben újra török vízivár, amelyhez legalább 60 hajó tartozott. Evlia Cselebi szerint 1664-ben "erős és meredek vár". Török védői csak Buda 1686-os eleste utáni hetekben hagyták el végleg.

Érdekesség, hogy II. Mátyás magyar király 1610 körül húsz falut átköltöztet a Balaton északi partjára. Lehetséges, hogy Szemes lakossága is köztük volt. Erre Rozsnay Dávid török íródeák feljegyzéséből következtethetünk: "Fővezér Nászuh pasa Ázsiából megjövén, ugy tetszik akkor tájban ugyan német Mátyás vala, ki Buda tájékán a districtusban Bolondvárát feldúlatá, vagy húsz falu lakosit is minden javakkal a Balaton vizén által költöztetvén, pusztítá... "

A vár területén az 1910-es években villa épült, Bagolyvár néven. Lóczy Lajos 1913-ban ezt írta róla: "...Ugyanezt szenvedte a szemesi Törökvár. Bolondvárnak nevezik a szemesiek, mely a jelenlegi villatelep 18 m. magas partfokán állott. Tófelőli sarokbástyáik a leomló parttal együtt elpusztultak."

2007-ben Magyar Kálmán vezetésével megelőző régészeti feltárás volt a jelenlegi villa kertjében: "A Bolondvár helyén, a Kern villa telkén 2007. június 17–25. között végzett megelőző feltárásunk eredményeként megállapíthattuk, hogy a törökkori várat megelőző időszakra vonatkozó régészeti anyag vagy településnyom egyáltalán nem került elő. Tehát semmilyen bizonyíték nincs a korábban itt feltételezett őskori település vagy erődítmény meglétére... A legfontosabb késő-törökkori régészeti leletegyüttes az 1. számú kutatószelvényünkben került elő. Ebben a vár utolsó pusztulására, az 1683–86. közötti leégésére utaló összeomlott házmaradványban maradt meg ásatásunk teljes késő-törökkori leletanyaga"