Ugod

Ugod

A vár rövid története

A XI. század elején a Bakony a nemzetségektől megszállatlan terület volt, itt szervezte meg Szent István a bakonyi erdőispánságot. Ennek örökös ispánjává tette meg V. István 1270-ben Csák nembeli Luka (Lukács) fiát, Demetert és utódait, s adott nekik várépítésre engedélyt. Demeter fiát Ugódnak hívták, a Csákok ezen ágát ugodi Csákoknak nevezték el. 1271-81 között épülhetett a lakótornyos vár, ami az építtetője után Ugod várának neveztek el.

Ugod ispán 1281-ben örökösök nélkül halt meg, a birtok és a bakonyi erdőispáni cím Csák nembeli Ádám fia II. Demeterre szállt. Ebben az okiratban említik először Ugod várát. Az ugodi Csákok utolsó férfi tagja Móric szerzetes lett, birtokait eljándékozta egy másik Csák ágnak. Csák Péter még 1306 előtt Ugod birtokosa lett. Ő adta el Kőszegi (Németújvári) Ivánnak.

Károly Róbert a Kőszegiek hatalmának megtörése után az elkobzott birtokot hívének, a cseh származású Csenignek adományozta. Ugodi Csenig magas hivatalokhoz jutott: 1340-49-ig a király vöröskői várnagya, 1344-ben veszprémi főispán. Csenig Nagy Lajos uralkodása alatt diplomáciai küldetéseket teljesít. Csenig fia Péter 1380 körül hal meg fiú örökös nélkül, Ugod királyi birtok lesz.

1389-ben Luxemburgi Zsigmond Ugodot ("Castrum Vgod"), Cseszneket, Somlót, Kőszeget és Pápát a Garaiaknak adományozta.

1398-ban Garai János utasította meg nem nevezett somlyói és ugodi várnagyait, hogy a bakonybéli apátság Pápa körüli birtokait védjék meg a pápai polgároktól.

Garai Miklós 1432-ben Zsigmond király előtt megosztotta családi birtokait két fiával Lászlóval és a legifjabb Miklóssal. Ugod várát László kapta.

1441.04.29-én I. Ulászló Ugod várában keltezi "In obsidione castri Wgod" azt a levelét, melyben utasítja Kanizsai László özvegyét, hogy Konyeczpole-i János lengyel kancellárnak fegyveres kíséretet biztosítson Kismartontól Kőszegig.

Garai László halála után (1460 körül) Ugod vára Mátyás királyé lett. 1461.09.29-én kibocsátott oklevelében Mátyás király Pápa és Wgod [Ugod] várakat elígéri Bodó Gáspár királyi lovászmesternek és Pető Miklós királyi pohárnokmesternek, ha elfogják János pécsi prépostot.

Egy 1464.06.07-én keltezett zálogosító oklevélben Kelechen-i Gergely fia László "Vgod" várának várnagya.

1473-ban Mátyás a közeli Pápával, Devecserrel, Gesztessel együtt Ugodot is enyingi Török Ambrusnak adományozza, de a következő évben a fent nevezett uradalmak már a Szapolyaiaké.

Mohács után Matusinai Jánosnak adományozza Ugod várát János király, de miután a Ferdinánd pártiak kiszorították a Dunántúlról, 1527 után Ugod is gazdát cserélt, váraljai Horváth János és neje Thallóczy Bánffy Magdolna, valamint Horváth János nevű fiuk birtokába került. Horváth Jánostól vette meg 1532-ben az uradalom egyik felét 2600 forintért, majd a másik felét is 1539-ben Choron András.

Fehérvár 1543-as elfoglalása után a következő évben a törökök nagy haddal végigrabolták a Kemenesalját. Kb. 500 török lovas Ugod környékét pusztította, mikor a Pápát védő Martonfalvay Imre segítséget kért a Rábaközből és a győri kapitánytól. A rábaköziek már megérkeztek, amikor Pápán lövéseket hallottak Ugod felől. A sereg megindult a lövések irányába. Kiderült, hogy Thelekessy Imre veszprémi kapitány a magyar lovassággal már megtámadta és megfutamította az Ugod mellett táborozó törököket, akik Koppányon át Porva felé vonultak, hogy visszatérjenek Fehérvárra. Porva mellett egy ároknál zajlott le a döntő ütközet, ami Martonfalvayék, majd az időközben megérkezett győriek teljes győzelmével végződött.

A megújuló török pusztítások következtében 1546-ban a vár alatti falu teljesen lakatlan, de a század második felében újratelepült. 1563-ban az erősen leromlott várat a törökök elfoglalták, és három évig birtokolták.

Choron János 1584-ben végrendeletében összes vagyonát lányaira hagyja (Margitra, aki Nádasdy Kristóf feleségevolt, Annára, aki Balassa István felesége volt). Ugodot ténylegesen Nádasdy Kristóf, majd fia Nádasdy Tamás birtokolta.

Győr 1594-es elestének hírére számos végvár őrsége elmenekült, köztük Ugodé is. Ismét a töröké lett a vár, és csak Pápa 1597-es visszafoglalása után került vissza magyar kézbe.

1596-ban Hetyey Bálint nádori ítélőmester - II. Rudolf rendeletére -, felszólítja néhai Choron János leányait, hogy a magyar törvényeknek megfelelően, miután a család férfiágon kihalt, a kezükben levő birtokokat, Devecser, Somló, Ugod várait és Jánosháza kastélyát a kötelező leánynegyed kivételével adják át a kincstárnak. A Choron örökös Nádasdyak pert indítottak, de Nádasdy Tamás 1603-ban még a per lezárulta előtt devecseri, somlói és ugodi birtokrészét zálogba adta Megyery Imrének és feleségének Viczay Magdolnának. 1604-ben Nádasdy azt írta, hogy minden birtoka teljesen elpusztult, s váraiban, Devecserben, Egerváron, Jánosházán, Somlón és Ugodon csak a falak állnak. 1609-ben Ugod Nádasdy Tamás anyjáé, Choron Margité lett.

1608-tól Nádasdy megkezdi a visszatelepítést, a betelepülőknek kiváltságokat biztosít, de katonai szolgálatra kötelezi őket "...minden háztul vagy lóval, vagy gyaloggal, mikor az szükség kivánnya."

Nádasdy Tamás 1620-ban örökösök nélkül hunyt el, az uradalomért perek indultak, melyet végül a véglai Horváth család nyert és 1626-ig a vár és a mezőváros a birtokukba került.

1626-ban Pápával együtt Ugod is gróf Esterházy Miklós nádor kezére került. A vár igencsak leromlott állapotban volt. Az 1632. és 1641. évi záloglevelekben a vár még védelmi jelentőséggel bírt, az 1639-es leltárban még nyolc ágyú szerepel. 1648-ban már azt írták róla, hogy romos állapotban van, a tulajdonosok teljesen elhanyagolták, de még volt benne őrség.

1721-ben a Rákóczi párti Esterházy Antal kuruc generális birtokait császárhű testvérei kapták. Az okirat szerint a vár teljesen használhatatlan.

A vár romjain 1753 decemberében Esterházy Ferenc elkezdi építtetni az új templomot. Halála után az építkezést fia, Esterházy Károly -a későbbi egri püspök - folytatja és fejezi be 1759-ben.

A vár kutatási eredményei

Mithay Sándor 1977–1984 közötti ásatásai nagyjából tisztázták Ugod várának építéstörténetét. A vár a települést hordozó dombhát legmagasabb pontján épült. Ettől az enyhe magaslattól délkeletre a hátság kissé megemelkedett. Minden valószínűség szerint itt állt - a mai iskola helyén - a vár körüli település temploma s a középkori temető.

A vár központi épülete többemeletes, szögletes alaprajzú torony. Ezt ötven méteres átmérővel szabálytalan nyolcszögű kettős kőfal vette körül. A külső várfal épülhetett korábban, szerkezete napjainkra csak részletekben maradt fenn. A külső várfaltól 100–130 cm távolságra épült fel a belső várfal, melynek falvastagsága 180-320 cm volt. A legvastagabb a belső fal északkeleten: 300 centiméteres, nyugaton pedig 320 centiméteres. A belső fal falsíkjai különböző méretűek: az északkeleti 18,50 méteres, a nyugati 19,30 méteres, a keleti 17,50 méteres, a délkeleti 16,70 méteres, az északnyugati 21,60 méteres volt. A fal síkjába épített kapuépület a vár északnyugati részén helyezkedett el. Felvonóhíddal és farkasveremmel volt ellátva. A belső falhoz tapasztva épületek sorakoztak: a délnyugati részen hét helyiségből álló épületegyüttes állt, az északnyugati oldalon három egymástól független helyiség helyezkedett el. Feltehető, hogy az épületek egyike toronyszerűen kimagaslott a várfal síkja fölé.

A külső várfal előtt és a vár körül árok húzódott 33,20 méteres szélességben. Külső partján földsánc emelkedett, koronáján fából ácsolt palánkkerítésnek az ásatás nem találta a nyomát. A középkori vártól északnyugatra terült el a külső vár. Ennek falmaradványai a Petőfi utca és a Fő utca 60. számú lakóház közti területen kerültek elő. Feltehetően ez volt az 1626-ban emlegetett „Palán”, melynek kőfalai 52 méterre voltak a vár északnyugati falától. A palánk kőfala jóval vékonyabb volt a belső vár védőfalainál, 70 centimétert tett ki.

Ugod: Civertan felvétele

Ugod: Civertan felvétele.

Ugod: Civertan felvétele

Ugod: Civertan felvétele.

Források: Devecser-Ugod-Essegvár-Döbrönte (1961); Mithay Károly: Az ugodi vár feltárásának eredményei; Polgár Károly: Az ugodi vár története és ábrázolásai; Száz magyar falu: Ugod (Arcanum); Kiss Gábor: Várak,várkastélyok, várhelyek Magyarországon; Koppány Tibor: A Veszprém megyei Somlyó vára; ugod.hu;

A légifotókat a Civertan grafikai stúdió bocsátotta rendelkezésünkre.

Hol található

Ugod templomát szabálytalan nyolcszögben körülölelő falmaradványok.