Visegrád: ispáni vár

Visegrád: ispáni vár

Sibrik-domb

A vár rövid története

Salamon király fogságának helye

A Sibrik-domb fontos stratégiai pontja a Dunakanyarnak. Ezt felismerve már a rómaiak erődöt építettek itt I. Constantinus uralkodása alatt, 325-330 között. Ez lett Pone Navata, az auxilia Ursarensia támaszpontja. Az erőd falai kihasználták a terepadottságokat, és néhol még az 1970-es években is álltak a 1,5-2 méter magas, 110-140 cm széles falak. A feltárt leletanyag arra utal, hogy a tábort a római korban viszonylag rövid időn belül, a 4. század végére elhagyták. A rövid fennállása alatt kétszer is átépítették: a Dunára néző fal középső tornya helyén egy kettős kaput építettek valamikor II. Constantinus (337-361) alatt, majd ennek a helyére egy nagyméretű négyzetes tornyot, valószínűleg praetoriumot I. Valentinianus (364-375) uralkodása alatt. Az erődöt kettős árok, un. vallum vette körül. Az 5. század első felében még kvádok lakták, de hamarosan őket is elsöpörte a népvándorlás.

Az avar uralom alatt szlávok telepedtek meg a Dunakanyar környékén. Az avar kaganátus összeomlása után a 8.század végén, 9. század elején ismét a szlávok telepedtek meg itt, ők nevezték el Visegrádnak. Ebben az időszakban a terület frank fennhatóság alatt állt. A vár használatát bizonyítja a várudvar északi részén kiásott 8-9. században még bizonyosan használt kőépület. Ez a kőépület az 1000-es években már romos lehetett, mert helyére a bontás után kőtemplom épült.

Szent István Visegrád központtal vármegyét szervezett, amelyet a veszprémi püspökség 1009-es alapítólevele említ "Vyssegrad civitates". A volt római erődöt megerősítve kialakult az ispáni vár. A vár délkeleti sarkában álló korábbi kőház helyén a 11. században kéthelyiséges kőpalotát építettek. Talán ez volt az ispáni palota. Az erőd délnyugati sarkán lévő legyező alakú tornyot átalakították egy befelé nyitott téglalap alakú toronyra - talán ez volt a bejárat. A déli 14x14 m-es alapterületű, 120 cm-es falvastagságú tornyot lakótoronnyá alakították. A belső pilléreit lebontották, és két új pillért emeltek helyettük, amelyek feltehetően árkádíveket és egy emeleti válaszfalat hordoztak. A torony északnyugati sarkához egy árnyékszéktornyot is csatoltak, amely a két helyiségre osztott emeleti szintről nyílhatott. A toronytól nem messze felépült a köríves szentélyzáródású templom. A feltárás során 1000 körüli temetkezést is találtak. Feltételezés szerint talán az első ipán lehetett a sír tulajdonosa.

1074-ben Salamon király bukásával Visegrád elvesztette jelentőségét, az ispáni székhely átkerült Esztergomba (1079). Szent László a bukott Salamont 1083-ban itt őriztette. Nem sokkal később a lakótorony leégett. Nincs adat róla, hogy valaha is helyreállították. A vár még használatban volt a tatárjárásig, a leletek alapján egy ideig pénzverde is működött itt, valószínűleg a későbbi IV. Béla ifjabb király korában. A vár véglegesen az 1242-es tatárjárás alatt pusztult el.

Források: Iván László: A visegrádi vár története; Buzás Gergely - Kovács Olivér: Középkori várak; Soproni Sándor: A visegrádi római tábor és középkori vár; Tolnai Katalin: A Visegrád-Sibrik dombon feltárt maradványok története; Boruzs Katalin: Késő római erőd a visegrádi Sibring-dombon;

A légifotókat a Civertan grafikai stúdió bocsátotta rendelkezésünkre.

A visegrádi ispáni vár rekonstrukciós rajzait a Pazirik Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.

Letölthető anyagok:

Hol található

Visegrádon, a Salamon-toronytól pár percnyi sétára Észak-nyugatra.

Szélesség: N -
Hosszúság: E -