Nagykeszi földvár

Nagykeszi földvár

A földvár rövid története

A magyar honfoglaló Keszi törzsnévből képzett Nagykeszi falut oklevélben 1230-ban említik először. A Balaton északi partján több település is őrzi a törzs nevét, pl. Gyulakeszi, Papkeszi. Egy 1346-ban keltezett oklevél alapján arra következtettek, hogy a templom Szent Péter tiszteletére volt szentelve. Nagykeszi falu 1421-ben, 1424-ben, 1441-ben, 1458-ban és 1474-ben Szentkirálykeszi (Zenthkiralkezy) néven fordul elő, s a 16. századi adóösszeírásokban is így említik. 1531-ben Csabi Istvánnak 1 puszta, 3 adófizető, 3 szegény telke, Csabi Mihály özvegyének 3 adófizető, 2 puszta, 5 szegény telke, Hosszútóti Lászlónak 4 puszta telke volt. Az 1542. évi összeírás szerint Csabi Farkas 2 adó fizető, 2 szegény, 2 puszta telket, Csabi Péter 2 adófizető, 4 szegény telket, Hosszútóti László 1 adófizető telket birtokolt. 1548-ban már puszta községként említik. A falu a környék többi településéhez hasonlóan a török pusztításnak esett áldozatul. 1588-ban és 1594-ben újból említik, ez részbeni visszatelepülésre utal. Valószínűsíthető, hogy a 15 éves háború alatt újra elpusztult, mert többé nem említik az összeírások.

A kisméretű földvár a Nagykeszi templomromtól ÉNy-i irányban, kb. 110-120 méter távolságra egy kicsiny domboldalon helyezkedik el. A 8-10 méter széles feltöltődött, sekély árkolás jól látszik a védett terület körül. Maga a védett terület kicsi, kb. 20 x 15 méter területű. Az árok a kutatás szerint V alakú, 2,5 méter mély volt, és teljesen körülvette a dombocskát. A feltöltősésben csekély számú késő középkori cserepet találtak.

A kis földvár létesítésének, használatának 1. periódusa a talált kerámia alapján az Árpád-kor második felére tehető. Az egyszerű, vékony vonallal képzett díszítés ilyen form ában a 12. sz.-ban volt gyakori, de használták a 13. sz.-ban is.

Ez a megerősített hely méretei és főleg domborzati kiképzése alapján az eddig számbavett csekélyszámú Árpád-kori halom vár, illetve toronyvár (Turm hügelburg) között hazánkban a legkisebbek közé tartozik. Formája és a leletek alapján a régészek szerint Nagykeszi esetében csupán egy megerősített kisnemesi kúria jött létre — valószínűleg a 12. sz. m. felében, vagy a következő elején — amelynek nagyobb szabású kiépítése, megerősítése később sem történt meg. A hatékonyabb védelem szükségessége e helyett egy másfajta megoldást hozott létre: amikor a helyi nemesek a falu kőtemplomát felépítették — formája alapján talán a tatárjárás után a 13. sz. közepén — ehhez egyvédelmi jellegű homlokzati torony épült. A toronynak a földszinten nem volt bejárata, első és második emeletén pedig szűk lőrés-ablakokat helyeztek el. A torony földszintjének gerendafödéme, első és második emeletének dongaboltozata volt. A védelmi jelleget nem csupán a torony lőrés nyílásai árulják el, de az a megoldása is, hogy földszintjéhez nem vezet ajtó, valamint a szokástól eltérően az alaprajzilag eltolt helyzetű torony egyben a templom Ny-i bejáratát is védi. Ezért is gondolják a kutatók, hogy a tatárjárást követő években épülhetett.

Források: Holl Imre-Parádi Nándor: Nagykeszi középkori falu kutatása;

Hol található

Gyepükaján Rákóczi utca végétől murvás úton jó időben autóval is megközelíthető. A hídtól kb. 1500 méterre van. A földvár csekély maradványai a templomromtól kb. 130 méterre láthatók.

Szélesség: N - 47°1'57,87491"
Hosszúság: E - 17°20'39,82246"

Nagykeszi földvár a turistautak.hu térképen