Hédervár

Hédervár

Khuen-Héderváry várkastély

"Ezután Wolfer jöve be Hedrik testvérével Vildoniából, negyven tegzes lovaggal; ennek a Kiszén hegyét adják szállásúl, mellyen favárat, s végre barátkolostort is építtete, mellyben halála után temetve lőn. Ettől veszik eredetöket a Hedrik-ek [Héderek]." - Kézai Simon

A fenti idézet testvérpárja II. Géza uralkodásának idején (1141-62) érkezett az országba. Wolfer a Németújvári/Kőszegi család őse, aki Güssing (Németújvár) hegyén bencés apátságot alapított. Hédertől származik a Héderváry család.

I. Héder 1150—1162 között mosonyi ispán, udvarbíró és később III. István nádora is volt. Minden bizonnyal várral kellett rendelkeznie az ősi birtokon. Hédervár első említése egy 1210-ben kelt oklevélben található, amely Novák település határjárásakor keletkezett, és úgy említi Hédervárt, mint Hederic comes, azaz Héder ispán birtokát. A település talán már 1031-ben létezett, a templomban egy vörösmárvány keresztelőkúton ez az évszám látható bevésve.

1241-ben a tatárjárás alatt az osztrák Babemberg Frigyes csapatai elfoglalták Győrt. Valószínűleg Hédervár várát is felégették (amennyiben állt a vár). 1271-ben II. Ottokár csapatai pusztítottak a környéken. 1273-ban ismét Ottokár tört be az országba és megszállta Győrt. A Hédervárral szomszédos Ráróról feljegyezték, hogy csaknem teljesen elpusztult.

Az Árpád-kori vár nem a mostani várkastély helyén, hanem attől mintegy 300 méterre, a 40 méter átmérőjű un. Zsidódombon állt. Az első írásos adat 1314-ből ismert róla ("de Castro Hedrici"), de történeti és régészeti adatok szerint legkésőbb a 13. század második felétől már állt. Az 1981-es ásatásáról a következő összefoglaló olvasható: "Az ásatást Szemerédy István telkén végeztük. A domb legmagasabb pontján sikerült ráakadni a feltételezett belső várépület kővel falazott alapjaira, amelyen egyhelyütt a felmenő téglafal részlete is megmaradt. Sajnos a falak legnagyobb részét — az okleveles adatokkal megegyezően — fenékig elbontották és elszállították. Mindenesetre megfigyelhető volt, hogy az épületen belül az alapfalak mélységéig pince lehetett, mivel ezt a bontásból származó tégla és habarcstörmelék töltötte ki. A belső várépület (lakótorony?) falmaradványain kívül, attól távolabb, egy földbe mélyített szögletes házalap részlete és egy téglából épített, agyaggal kötött sütőkemence maradványai is előkerültek. A leletek közül figyelmet érdemelnek a Hédervári család címerét ábrázoló, mázas kályhacsempék, csontból faragott, bronzból és vasból készült eszközök, gótikus kőfaragvány-töredékek. A kerámiaanyag főleg a 14—15. sz.-ból származik." - Pusztai Rezső

Hédervár, ponosabban Héderváry Dezső neve I. Károly 1317 szept. 24-én kiadott, Szil (Ruszt) adományozásáról szóló oklevelében "de Heydreh". Héderváry Dezső volt az a hős, aki páncélt cserélve a királlyal hősi halált halt a posadai ütközetben 1330-ban. Egy 1322-es oklevélben a szomszédos Leupold (Lipót) lakosai a Héder várának szigetéről származóknak vallották magukat. 1336-ban Heydrihvara-i comesekről esik szó, 1350-ben Hedruhwar-ként írják a család tagjainak nevét.

1393-ban Zsigmond király az ellene lázadó Héderváry Kont Istvánt Budán 30 társával együtt lefejeztette. "Némelyek azt állítják, hogy Kont István, amikor a lefejezés büntetését el kellett szenvednie, a hóhér csapását szembefordulva akarta fogadni, szemtől szembe, és azt mondta, hogy ő már sokszor és szemrebbenés nélkül nézett szembe a fenyegető halállal, és most sem fél tőle." (Thuróczi krónika)

1440-ben Héderváry Lőrinc a belháborúban I. Ulászlót támgatta. 1443.01.25-én kelt oklevél szerint Héderváry Lőrinc nádor és fia Imre, valamint Tamási Vajdafi Henrik a birtokoikat egyesítették, mert közös őstől származnak. Az iratban szerepel Hedrehwara [Hédervár] vára is. Ebben az évben Hédervár település mezővárosi rangot kap. Egy feljegyzés szerint az Erzsébet özvegy királyné párti győri kapitányok feldúlták Héderváry birtokait. 1444-ben a szerencsétlen várnai hadjárat alatt a király őt bízta meg Magyarország védelmével. Amikor a csatatérről menekülő Hunyadi Jánost Vlad havasalföldi vajda elfogatta, háborúval fenyegette meg, ha nem engedi szabadon Hunyadit.

A régészeti kutatások szerint az 1400-as évek vége felé épülhetett az a castellum, amely a mostani várkastély elődje volt. Ebben az időben mind a castrum, mind a castellum használva volt.

1428-ban Ethrefalvi Balázs hédervári várnagy és emberei Bösi Mihály és László Újhíd nevű birtokára törtek és azt elpusztították. 1448-ban Setétkúthi László Hédervár várnagya ("Ladislaus de Sethetkwth castellanus castri Hedrehwara").

1471 május 5-én a fehervári káptalan előtt Héderváry Pál családi birtokrészeinek felét vejének, Marczaly Laszlónak, 3000 arany forint fejében zálogba adta. A latin nyelvű oklevélben szerepel a Győr vármegyei Hédervár is ("Hederwara in Jauriensi"). Ez ellen 1478-ban Héderváry Ozsvát és fiai, valamint Héderváry Lőrinc fiai tiltakoztak. 1482-ben Héderváry Pál visszavonta a birtokok átengedését.

1491 augusztus 26-án II. Ulászló király új adomány címén beiktattatta Héderváry Miklóst és fiait, Lőrincet és Ferencet Tolna, Fehér, Veszprém, Somogy, Pozsega, Győr, Komárom, Mosony, Vas, Pozsony es Pest vármegyékben lévő birtokaikba.

A nádori ág utolsó férfi tagja, Héderváry Ferenc Nándorfehérvár 1521-es elvesztése miatt jószágvesztésre ítéltetett. Még a török ostrom előtt 4000 forintot vett fel rokonától, Héderváry Istvántól a nándorfehérvári vár szükségleteire. Cserébe a szigetközi birtokait kötötte le. Ennek ellenére ezeket a birtokokat II. Lajos 1526 nyarán Bakics Pálnak adományozta.

A mohácsi csata után a két király küzdelmeiben Bakics I. Ferdinándot támogatta, míg Héderváry Ferenc és István is Szapolyai János pártjára állt. Az 1529-es sikertelen bécsi ostrom után a visszavonuló török hadakat óvatosan követték I. Ferdinánd csapatai, soraikban Bakics Pállal. Bakics elfoglalta Héderváry István szigetközi birtokait és őt magát is elfogta György nevű fiával együtt. 1532-ben I. Ferdinánd a Héderváriak szigetközi birtokait Bakicsnak adta, aki arról faggatta a börtönben Héderváry Györgyöt, hogy apja hova rejtette a kincseiket ("Hol Hedervarot az falba rakta volna az arany forintokat".) Mivel a fiú nem árulta el a pénz rejtekhelyét, Bakics 1534. december elején a hédervári várat és a szigeti kastélyt lerombolta, köveit átvitette a szomszédos Ráróra, és ott tornyot építtetett magának belőle.

1537-ben Bakics Pál elesik a szerencsétlen eszéki hadjáratban, a fogságból szabaduló Héderváry fiúk pedig átállnak I. Ferdinánd oldalára. A királytól visszakapják Hédervárat, viszont a pereskedések még évtizedekig tartanak. A régi, Árpád-kori várat nem építik fel újra, hanem attól 300 méterre kezdik meg a várkastélyuk építését a lerombolt szigeti castellum helyén. A várkapu melletti lekopott címeres kő szerint 1578-ra fejezik be.

A Bakics által lerombolt szigeti castellum pince nélküli, zárt belsőudvaros épületegyüttes volt. "Az egykori járószint átlag egy méter mélyen volt a maihoz képest. A közel négyzet alakú udvart övező fal belső, északi oldalán volt a nagytermet és két kisebb helyiséget magába foglaló palota. A mai és egykori kapualjtól nyugatra lévő helyiség előtti külső lépcsőn át, majd a keleti oldalon lévő termen át lehetett az északi szárnyba jutni. A téglafalakat kőkeretes nyílások törték át, a helyiségeket szemes ill. mázas csempés kályhákkal fűtötték. A palota építési idejét történeti forrás hiányában nem tudjuk meghatározni, csupán feltételezhetjük, hogy Héderváry Lőrinc nádor fia Miklós, avagy annak fia, Ferenc bán lehetett az építtető." (László Csaba)

Az új reneszánsz várkastély északi palota része pincézett és emeletes volt. A külső falát kvádermustrával díszítették, amely ma is látható. Az udvart körítő falon emelet magasságban és a földszinti részen is lőrések voltak. A délkeleti sarkon egy ötszögű tornyot emeletek. A kapu belső farkasvermes kialakítású volt. A falaktól 10 méterre palánk és várárok erősítette a védelmet. A várkastélyt rövid idő mútán bővítették: a keleti fal belső oldalához kétemeletes, pince nélküli palotaszárnyat építettek.

1594-ben Győr elesése után a Héderváry birtokokról elmenekültek a lakosok. 1600-ban a birtokon 5 éves adómentességet ígértek a jobbágyoknak. Héderváry István 1634-ben a szigetközi lutheránus jobbágyok hédervári, remetei, lipóti, ásványi, szentpáli és öttevényi templomait elvette.

1643-ban Héderváry István, János unokája, a várat "az kis kapu felett való épületekkel megújította": a ledőlt, megrongálódott falazat helyreállítása során visszafalazták a leomlott falszakaszt, de pártázat nélkül.

1658-ban, 16 éves korában örökös nélkül hunyt el Héderváry Lőrinc. I. Lipót hozzájárult nővére, Katalin fiúsításához, így az ősi család birtokait ő örökölte. Katalin ekkor Viczay János felesége volt. Az Osl nemzetségből származó Viczay János felvette a Viczay-Héderváry nevet és egyesítette a két család címerét. A birtokba való beiktatást 1659. tavaszán végezte el az esztergomi káptalan képviselője.

1659-ből ismert a várkastély leírása: "Ezen várat külső árok Győr vármegyéhez hasítja Pozsony vármegyétől. Ezen vár tó álló árokkal palánk kerölettel és azon belül környös körül erős, vastag kőfalokkal meg van erőssítetve, benn való várban három rendben becsületes palotákkal, úri házakkal különbféle pincékkel rendesen fel van építetve, kedves kútvízzel találtatik. Vagyon vár szükségére különbféle eszköz is tárházban, ahhoz egy vas, más réz taraczk, két lövő rézmozsár tizenhat szakálossal együtt. Mind ezekrül jövendőben Inventarium többet mondhat. Ezen Hederváry várot in Anno 1643 Héderváry István az kis kapu fölött való épületekkel meguitotta."

Az 1760-as években Viczay Mihály átalakította a várkastélyt, már a barokk jegyében. Az nyugati várfal külső falán új szárnyat építettek a sarkain négyzetes tornyokkal. A várárkot feltöltötték és a külső palánkot is lebontották. Kicsit később a déli oldalon is kétemeletes palota épült. 1790 körül részben a korábbi barokk kastélypark helyén angolpark létesült.

Viczay Héderrel hal ki 1873 decemberében a Viczay család. Örököse leány ágon Khuen Károly volt. Ő is felveszi a Héderváry nevet. Gróf Khuen-Héderváry Károly a dualizmus korának politikusa, horvát bán 20 éven keresztül, majd két alkalommal miniszterelnök. Vitatott a személyisége, a horvátok szerint magyarbarát, a magyarok szerint túl engedékeny volt a horvát törekvésekkel szemben. 1906-1907 között ő építteti át a kastélyt Möller István tervei alapján. A romantikus stílusú kastélyt hamarosan visszaállították a korábbi barokk formájára.

1945-ben a bevonuló szovjet csapatok kirabolták. 1946-ban Dobi István földművelésügyi miniszter a „kastélyt és melléképületeit, valamint a hozzá tartozó, mintegy 26 kh. kiterjedésű parkot […] a Győr-Moson Vármegyei Földbirtokrendező Tanács által később pontosan megállapítandó kiterjedésben és telekkönyvi megjelöléssel általános iskola és internátus, valamint népfőiskola céljára a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium részére” kijelölte.

Szőke Béla 1948-ban jelentést írt a kastélyról: "F. hó 10-én jártam Héderváron. A volt grófi kastély épségben, jó állapotban van. Falai, padlózata, tetőzete jó karban van. A körülötte lévő park közepes méretű, ősi fák árnyékolják, a parkon keresztül kis patak folyik, azt a Rábaszabályozó Társulat tisztíttatja időnként. A parknak jelenleg kissé elhanyagolt útjai nem nagy költséggel rendbe hozhatók. ... A kastély padlásán öt darab múlt század elejéről származó mellvért (részben rongált állapotban) és két régebbi láncing hevert. Ezeket egy helyre összegyűjtöttem. ... Az ebédlőben és az egyik teremben, úgy mondják, a grófné hálószobájában, egy-egy nagyméretű fehér empire majolikakályha áll jó állapotban. A hálószobában álló kályha cirádáit az ott tanyázó úttörő lányok ruhafogasnak használják. ... Az ebédlőben megvan még két, nagy, vadászjelenetet ábrázoló kép. Ezek részben sérültek ... A kastélyban körzeti általános iskola működik, ennek igazgatója Neupor Iván. Ezen a nyáron hetven győri fiú- és leány úttörő tanyázott a kastély falai között."

Az iskolát 1983-tól alkotóház váltotta. 2002 és 2004 között a kastélyt felújították. 2004 tavaszán megnyitotta kapuit a Hédervár Kastélyszálloda, amely azonban 2012-ben bezárt és azóta sem látogatható a kastély belseje.

Források: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai - Győr vármegye; Br Radvánszky Béla - Závodszky Levente: A Héderváry-család oklevéltára 1-2 kötet (1909); Kozák K.: Adatok Hédervár műemlékeinek történetéhez (1966); László Csaba: A hédervári vár (Castrum Bene 1., 1989)); László Csaba: A hédervári kastély műemléki felújítása (Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002)); Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1981. év régészeti kutatásai / Régészeti Füzetek I/35. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1982)Magyar közép- és újabbkor; Archeo-Art Bt.: Hédervár, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészeti munkarész (2015); Nagy Imre: Sopron vármegye története. Oklevéltár első kötet 1156-1411 (Sopron, 1889);

A légifotókat a Civertan grafikai stúdió bocsátotta rendelkezésünkre.

Hol található

A várkastély jelenleg ne látogatható (2021).

Szélesség: N - 47°49'55.1"
Hosszúság: E - 17°27'17.4"