Bánhorváti: Platthy-kastély

Bánhorváti 1950-ben Bánfalva és Bánhorvát egyesülésével jött létre. A települést 1220-ban említi először a Váradi Regestum, de már jóval korábban lakott volt. Bánfalvát a Bárius család már a 14. században birtokolta, és rá 1381. április 7-én arra Vachnai (?) Barius fia Barius I. Lajos királytól új adományt kapott. 1575-ben Bárius István saját, és néhai Bárius Zsigmondnak fiai, Péter és István nevében tiltakozik Dorcsányi Antal és Péter ellen Bánfalva használata miatt. A család a 17. században fiágon kihalt, birtokait a leányági örökösök, a Fáy és Vay családok kapták. A 18. század közepén Platthy Imre a tulajdonosa, majd Platthy Anna kezével Lónyay Lászlóé lett, később női ágon a Vladár családé.

Egyes források szerint a kastély helyén már az 1500-as években Bárius László egy nemesi kúriája állt. A barokk kastélyt 1752-ben Platthy Imre és felesége, Szirmay Anna építtette, a bejárat felett az ő kettős címerük látható, alatta a felirattal ("EMER PLATTYH.DE N. PALUGYAI DIVÉK ANNA DE SZIRMA EREXERUNT 1752."). Az egyemeletes, manzárd tetejű, oromzatos középrizalitú épület két szélén saroktorony található. A kastély alapterülete — egy szinten - 760 négyzetméter. Ablakait barokk rácsozat védi. A szabadon álló, közel négyzet alaprajzú kastélyt a domboldalba építették, ezért a főhomlokzat felől nézve kétszintes, hátulról nézve egyszintes és egyszintesek a később épített toldalékok, melléképületek is. A kastély főszárnyában csehsüveg, és fiókos dongaboltozatos helyiségek vannak. A főépület alatti pince donga, és fiókos dongaboltozatú.

A 1849-ben özvegy Vladár Józsefné, született Lónyay Karolina volt a kastély úrnője. A néphit és a Vladár család emlékezete szerint a Tardonán bujkáló Jókai Mór többször volt vendége a kastélynak és könyvtárának, amikor a hatóság őt Tardonán kereste. A kastélyban élte le életének utolsó 14 évét Kazinczy Gábor, reformkori író és politikus. Több híres vendége is járt a kastélyban, Arany János, illetve Toldy Ferenc.