Szakolca: Szent György rotunda

Szakolca: Szent György rotunda

Skalica

A terület tulajdonosai Hont-Pázmány nembeli Tamás és Sebes voltak 1209 óta. Szakolcáról az első ismert oklevél II. András idejéből, 1217-ből származik. Ebben "...terram quamdam nomine Zakolcha rudem et desertam..." alakban szerepel, pusztaként. Egy 1256-os okirat Achillest és Kozmát említi, akik Tamás unokái voltak. A helyi hagyomány szerint 1108-ban itt született II. Vak Béla király.

A Szent György rotunda a város legrégebbi épülete. A kőből épült, félköríves apszisú, nyugati bejáratú templom nagy valószínűséggel a 12. században épült. Mivel a védőszentje Szent György volt, a kutatók feltételezik, hogy az építők a nevezetes ereklyét őrző kápolna, a veszprémi Szent György-templom kerek formáját figyelembe vették. További bizonyíték a templom építésének idejére a Szentgyörgyi család birtokosága a 12. században. A rotunda hajójának külső átmérője kb. 8,8 méter, a szentélyé kb. 6,3 méter. A fal vastagsága kb. 1,4 méter. Az elhelyezkedése is érdekes: a város legmagasabb pontján, a szomszédos Kálvária-dombon állt Szakolca Árpád-kori vára, melynek az árkai máig jól láthatók.

I. Lajos Szakolcát 1372. okt. 6-án szabad királyi városi rangra emelte és 1374-ben már épültek a várost körülvevő falak. Az északi kapu melletti Szent György templom épületét toronyként belefoglalták a védelmi rendszerbe.

1435-ben a templomot átépítették. Megemelték a fal magasságát és a szentély gótikus ablaka is ekkor készülhetett. Az emeletes templom alsó része funkcuionált ekkor templomként.

A 16. század végén és a 17. század elején a Szakolca kétszer is leégett. A tűz a rotundát is megrongálta. 1650-ben már a barokk jegyében alakították át, a barokk stílusú ablakok, valamint az egyenes kőkeretű bejárat ekkor készült.

1866-ban – az osztrák–porosz háború idején – lőport tároltak a toronyban.

1945-ben a II. világháborúban megsérült, az 1949-ben megkezdett felújítás során a sz eredeti román és gótikus elemeket tették bemutathatóvá.

Jelenleg nem templomként funkcionál, hanem a helyi múzeum kiállításainak ad otthont. Belsejében a 15. századi frekók a Szent György legenda két jelenetét ábrázolják.

Források: Gervers-Molnár Vera: A középkori Magyarország rotundái; Németh Zsolt: A Kárpát-medence legkülönlegesebb Árpád-kori templomai; Fejér, Georgius: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. Tomi III. Vol. 1. (Budae, 1829.);

A légifotókat a Civertan grafikai stúdió bocsátotta rendelkezésünkre.

Hol található

Szakolcán a Pod Kalváriou utcában több helyen is lehet ingyen parkolni a templomhoz közel.

Szélesség: N - 48°50'54.4"
Hosszúság: E - 17°13'30.9"