Tarcavajkóc

Tarcavajkóc (szlovákul Vajkovce) település a Tarca folyó partján, Kassától északkeletre található. Nevét a magyar Vajk személynéből kapta, de neve csak a 15. század második felében tűnik fel: Waykocz (1473), Waykolcz (1488). 

A falu északkeleti részén, a Pildankert, vagy Várhegy nevű dombon egykor egy erődített udvarház állt, mekyet árokkal vettek körbe.  Az 1920-as évekbeli és az 1977-es ásatások során a temető sánccal határolt területén őskori és 13-14. századi leletek kerültek elő az erődített udvarház falaival együtt. Oklevelek nem említik az épületet, csak a birtoklástörténeti adatok adnak támpontot.

A település környékét "terra Zokola" néven 1270-ben V. István király Rozgonnyal és más birtokokkal együtt Reynold főlovászmesternek, a Rozgonyi család ősének adományozta ("...ipsum in dicta terra Zokola iure hereditario contingentem pro eo, ..."). A környék a 13. században Szakalya-vár uradalmához tartozott. Slivka feltételezése szerint az udvarház pusztulása az 1312. július 15-i rozgonyi csatával függhet össze, amely innen 2-3 km-re volt. A csatában I. Károly és hívei legyőzték a Csák Máté által is támogatott Aba Amadéfiak seregét. Az udvarházat a királypártiak rombolhatták le, mert a terület a lázadó Abák fennhatósága alatt állt.

Jóval az udvarház pusztulása után egy kápolnát építettek itt, amelynek szintén előkerültek falai. Ez a 16-17. századokban volt használatban. Ennek és az udvarháznak falait a falubeliek elhordták. Az egykori erődítésnek helyet adó dombot még ma is 2-3 méter mély árok veszi körbe. Északnyugaton a meredek domboldal miatt nem volt szükség árkolásra. A 36x28 méteres platón ma régi sírkövek állnak.

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor