Osztroluka templomrom

Osztroluka 1289-ben "possessionem Oztroluka"-ként szerepel oklevélben. 1286-ban IV. László megerősítette a környékre vonatkozó adománylevelét Otto de Ostroluka részére. A pápai tizedjegyzékben 1332-ben "Stoluca" néven, 1360-ban "Oztroluka" birtokként szerepel Kont nádor oklevelében. 1495. július 20-i oklevelében II. Ulászló király parancsára a sági konvent Osztroluka-i Demeter leányait: a férjezett Dorottyát és a hajadon Erzsébetet a Zólyom megyei Osztroluka és Gondafalva possessiók meg Borda erdő birtokába bevezette. Még ebben az évben a Lukaviczay Domonkos család egyik tagja, György, II. Ulászló főudvarmesterének familiárisa feleségül vette a fiágon kihalt Osztrolukai - Osztroluczky - család fiúsított leánytagját, Erzsébetet és Zólyom megyében újkorig honos Osztroluczky családnak törzsatyja lett. Osztroluczky II. Menyhért 1636 és 1641 között kéttornyos reneszánsz várkastélyt is épített a településen.

A közelmúltban kiásott és konzervált osztrolukai Vízkereszt plébánia templom a 13. század végén, 14. század elején épült kora gótikus stílusban. A templom első írásos említése a pápai tizedjegyzékben található az 1332-1337 közötti évekből, ahol Péter plébánost is megemlítik.

A templom a feltáró régész, Jan Beljak szerint két fázisban épült. Először a téglalap alakú hajó és a keleti oldalán a négyzetes szentély épült meg, majd a 14. században sekrestyével bővítették. A templom 17 m hosszú és 7,3-8,7 m széles volt, és 90 cm vastag falazattal rendelkezett. A templom alatt az Osztroluczky család kriptája található. A 20. század elején idősebb Ján Slávik azt írta, hogy "a közelmúltig falfestmények és freskók voltak láthatók a romjain". Sajnos ezeknek semmi nyoma nem maradt.

A 16. század közepén a török támadások miatt a templom köré kőfalat építettek védelmi célokból. A védett terület így körülbelül 0,1 hektárnyi területet foglalt el.

A reformáció idején a templom protestánsok kezébe került, majd 1681-ben hivatalosan is Zólyom megye úgynevezett artikuláris templomaként ismerték el (Garamszékkel együtt). A Rákóczi-szabadságharc alatt 1709-ben Heister császári csapatai elvették a templomot a protestánsoktól és a kriptát kirabolták. A templomot 1711-től nem használták, 1745-ben leégett. Nem építették újjá, mert már 1742-ben elkészült az új templom a faluban. Az elhagyatott épület fokozatosan pusztulni kezdett, míg végül teljesen eltűnt.

Az egykori templomot a kastélyt is megmentő Róbert Dičérnek az anyagi támogatásával a közelmúltban feltárták, látogathatóvá tették.

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor