Sümeg: püspöki palota :: Magyar várak, kastélyok, templomok leírásai, galériái

Sümeg települést már Szent István király a veszprámi püspöségnek adományozta, a 13. század utolsó harmadában ők építik fel a sümegi vár magját. Veszprém 1552-es eleste után a veszprémi püspökök székhelye Sümeg lesz. 1648 és 1658 között, Széchényi György püspöksége alatt a várat megerősítik és a várost is fallal vetette körül. A város közepén egyemeletes püspöki lak is épült téglából, melynek a megmaradt eredeti falait bemutatják a kiállításon is. Első említése Sennyei püspök egy 1675-ben kelt leveléből ismert. A 17. század végén bővítették ki U alakúra az épületet.

Volkra Ottó János veszprémi püspök 1710-ben prefektust állított a püspöki birtokok élére. A sümegi uradalmat Volkra püspök 1718. április 24-én bérbe adta zalabéri Horváth Ferencnek évi 3.300 forintért. Horváth Ferenc a sümegi majorházat és a sümegi püspöki palota elődépületét több pontján kijavíttatta.

Padányi Bíró Márton püspök építteti a ma is látható zárt udvaros rezidenciát 1748 és 1755 között. A püspök 1750-ben Vogel Gergely óbudai festővel szerződik a sümegi püspöki palota kápolnájának oltárképére és az oltár aranyozására, majd 1751-ben a boltozat kifestésére is. A mára elpusztult ebédlőt a veszprém megyei várak képei díszítették. A rokokó stílusú stukkódíszek az olasz Antonio Orsatti alkotásai.

1762-ben Padányi Bíró Márk püspök végrendeletében ez állt: "Ugyanott a püspöki palotát vagy püspöki rezidenciát, amelynek helyén puszta falakon és azok már-már csak bizonyos részeken előbukkanó romjain kívül semmi sem állt, olyan díszesen és nagyszerűen alapjaiból felépítettük, hogy az azt megtekintők általános véleménye szerint a Magyarországon található püspöki rezidenciák között aligha lenne a második. Azután ebben az épületben rendeztük be Szent Márton püspök igen ékes házikápolnáját, és annak a szomszédságában az általunk összegyűjtött, igen jeles könyvekkel megtöltött díszes könyvtárat." Az építkezés 100.000 forinba került. A püspök halála után a püspöki székhely ismét Veszprém lett.

1770 körül Koller püspök copf stílusban építtette át a nyugati, parkra néző homlokzatot. Ekkor már csak nyaralóként használta az épületet. 1830-40-es években klasszicista stílusban alakították át részben: a zárterkélyek toronysisakjait az eredeti zsindelyes tetővel együtt lebontották, a barokk kályhákat klasszicista kályhákra cserélték, a belső terek is új festést kaptak. 1834-ben még az itteni díszteremben tartották a megyebált, utána az egykor pompás freskókkal, márványstukkókkal, rokokó kályhákkal díszített termet három részre osztották fel. Az északkeleti saroktornyot teljesen lebontották.

1947-ben államosították, utána 1951 és 1988 között iskolaként és diákotthonként használták, ami nagymérvű belső átalakításokkal járt. Az 1990-es években Kincstári Vagyonigazgatóság volt a kastély gazdája, majd 2001 nyarán a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága vette át az épületet. 2018 és 2021 között a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében teljesen felújították az épületet.

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor