Szucsány Skala

Szucsány (szlovákul Sučany) település délkeleti végén található a t.sz.f. 405,5 méter magas Skala nevű sziklatömb. Ezen a kitűnő stratégiai ponton találhatók egy oklevelekben nem említett erődítmény nyomai.

A vár területét először Štefan Janšák kutatta az 1930-as években, majd Igor Hrubec 1961-ben. Az előkerült régészeti leletek szerint a bronzkorban, már Kr. e. 1700 körül megtelepedtek a területen, őket a Puchov-kultúra népe (gyakran a kelta Cotinus törzzsel azonosítják) követte a késő vaskorban. A szlávok a 9-10 századokban használták a vár területét.

Hrubec 12-13. századi edény töredékeket is talált a kutatása során, Milan Hornak turóci régész szintén erre a korszakra teszi az Árpád-kori vár fennállását. Matej Ruttkay 1992-ben 9-12. századi várnak és telepnek határozta meg. Peter Kalman 1993-ban a terepbejárás után 14-15. századinak feltételezi.

A területről a legkorábban a 13. századból vannak okleveles adatok, de várat egyik sem említ. Ezek szerint Szucsány földjét Zólyomi Mikó ispán kapta cserével 1254 előtt IV. Bélától. Szucsány helységet ("Suchan")1264-ben (* Szentpétery szerint az évszám 1269) említi először oklevél , de a helyi egyházi krónika a szucsányi plébánia kezdetét 1115-re teszi, amikor a mai katolikus templom helyén egy Szent Zsigmondnak szentelt kápolna állt (* ez nem bizonyított). A mai templom a 13. század végén épült, és a Turóc legnagyobb templomai közé tartozott.

Az erődítmény alapterülete kb. 4350 négyzetméter. A várba a lankásabb keleti oldal felől, egy árkokkal leválasztott elővár szerűségen keresztül lehet bejutni. A megmaradt sáncok magassága 1 és 3 méter között van. A lankásabb oldalon valószínűleg fa/föld védmű állt, a meredek szikafalak mellett ezekre nem volt szükség. A vár területén egy magasabb domborulat figyelhető meg a kelei sziklafal mellett. Janšák ezt bronzkori áldozati helynek gondolta.

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor

Források:

Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. I. kötet 3 füzet. (Budapest, 1930.); Karczag Ákos – Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei – Várak, castellumok, erődített kastélyok, városfalak, templomvárak, barlangvárak, sáncok és erődök a 10. századtól a 19. század végéig, Budapest, Nemzetstratégiai Kutatóintézet, 2018, II. kötet;

SEGÍTSE MUNKÁNKAT, LEGYEN RÉSZESE A KÖZÖS ÉRTÉKMENTÉSNEK!

A Várlexikon weboldal elkötelezetten dolgozik azon, hogy a Kárpát-medence elfeledett romjaitól a legismertebb erődítményekig mindent egy helyen mutasson be. Nemcsak leírásokkal és történeti háttérrel, hanem egyedülálló kép- és alaprajz-galériákkal is segítjük a kutatókat, túrázókat és a történelem szerelmeseit.

Ahhoz, hogy az oldal reklámmentes, naprakész és technikailag stabil maradhasson, az Ön segítségére is szükségünk van. Minden egyes adomány közvetlenül a kutatómunkát, a helyszíni dokumentációt és a webes felület fejlesztését támogatja.

Amennyiben megteheti, a Donably felületén támogathatja munkánkat: