Turócjeszen Antiochiai Szent Margit-templom

A túrócjeszeni Szent Margit templomot először 1332-ben említik írásos források. A szentély alaprajza és építészete alapján a templom építése 1300 körülre datálható.  A templom érdekessége a gótikus szentély progresszív sokszögű alakjának és a román stílusú résablakoknak a kombinációja, amely a stílusok ilyen kombinációjának legfiatalabb példájává teszi.  A szakértők szerint a templom építésén két különböző képzettségű mester dolgozhatott, mert a masszív falak ellentétben állnak a szentélyboltozat bonyolult kialakításával és a sarkainál található karcsú, hengeres támpillérekkel. A templom északi falához épült hozzá a sekrestye, melynek befalazott ajtaja ma is látható a szentélyben (galéria).

A templom belsejét és külsejét színes falképekkel díszítették. A legrégebbiek a felszentelési keresztek, melyeket csak maguknak a kereszteknek a helyére felvitt vakolatra festettek. A folyamatosabb freskódíszítés a 14. század közepéről származik. A  templomhajó keleti falának festményeit 1350-80 körül festették.

A  templom utolsó díszitése 1587-ben volt, ezt egy felirat bizonyítja (galéria). Ekkor kapta a szentély a medalionos díszítőfestését. Ez után még a század vége előtt a templom a protesténsok kezére került, akik lemeszelték a freskókat. 1636 és 1648 között a templom hajóját reneszánsz stílusban boltozták be, és az egész épületet a protestánsok liturgikus igényeihez alakították (új szószék, freskók vakolása). Az eredeti déli bejáratot befalazták, és a templomot az eredeti portál elemeinek felhasználásával nyugati oldalról tették megközelíthetővé. A faajtó felső részébe az 1648. április 21-i dátum (a reneszánsz rekonstrukció vége) van vésve (galéria). Egy festett fa karzat 1653-ból származik. Kriptákat is építettek a templomban. Ezek az épületmódosítások később negatívan befolyásolták a templom statikáját. A következő időszakban egy előcsarnokot építettek a nyugati bejárat elé, és kisebb bővítéseket a hajó északi oldalához. A 18. század elején a protestánsok új templomot építettek, így a gótikus épület visszakerült a katolikus egyház tulajdonába. Miután az 1960-as években megszüntették a plébániatemplomot, a katolikusok az államnak, a Turócszentmártonban található Andrej Kmeť Múzeum kezelésébe adták a templomot.

1982-ben a műemlékkutatás részeként régészeti kutatást végeztek a templomépületben, melynek célja a templom keletkezésének pontosítása volt. 1991-ben a templom már rossz állapotban volt, és a freskók is megsérültek. 1994-től indult meg a helyreállítás, mely során a későbbi toldalékokat lebontották, és a hajó reneszánsz boltozatának eltávolítása után az fa síkmennyezetet kapott. A templom körüli védőfalat körülbelül 40 cm magasra rekonstruálták. A homlokzatok felújítása azonban nem a tervek szerint történt, és az eredeti vakolatot érzéketlenül meszelték le. Ezt követően, 1996-1999-ben a belső tér freskóit restaurálták.

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor