Zsibritó

Az egykori Hont vármegyei Zsibritó (szlovákul Žibritov) település 1266-ban "Seurdfolua"-ként szerepel az esztergomi káptalan oklevelében; ekkor a Hontpázmány nembéli Péter és Dezső comesek birtoka volt. 1342-ben I. Károly oklevelében megemlíti Litva várat (Csábrág) és a már elhagyott szintén Litva várat ("castrum ipsorum Lytua vocatum, cum alio castro, similiter Lytua desolato..."), amelyeknek tartozéka Zsibritó ("Sebrethfolua"). 1549-ben Szitnya várának tartozékaként említik "Sybrykffalwa"-t. 1558-ban a sibrikfalvi castellumban három szakállaspuskát vettek számba. 

1576-ban és 1582-ben a bányavidéki kis őrházak között felbukkan egy "Halbergeschaid" nevű, ahol 20 magyar gyalog állomásozik ("Daselbst sein 20 hungarische Trabanten, geet sambt den vbersolden ein Monat darauf 52 f. 30 k."). 1583-ban már Castellum Shibrigh-ként nevezik, és szintén 20 gyalog az őrsége. Egy 1593. évi kimutatás szerint ez Szitnya várának közelében feküdt ("Szitnja, zus. mit halberschheid"). 1595-ben Pálffy Miklós bányavidéki főkapitány a megerősítéséről szerződésre lép Illésházy Istvánnal a szitnya-csábrági uradalom birtokosával. Az őrházat ezen adatok szerint Szitnya várának azon tartozékai között kell keresnünk, ahol az 1580-as években uralkodó által tartott őrség szolgált, noha a kis vár maga Illésházy István birtokában volt. Ezeknek a feltételeknek tökéletesen megfelel a sibriki, sibrikfalvi castellum (ma Zsibritó). A szitnyai uradalom 1602. évi urbáriuma  "Possessio Sybryk cum forlalilio optimo similiter muro cincto" alakban említi a fallal körülvett kis erődítményt.  Ez valószínűleg az erődített templom.

Az erődítés egy ma már nem létező feliratos tábla szerint 1586-ban épült várként templommal, ahol protestáns istentiszteleteket is tartottak (* ez az évszám hibás az előzőekben említett adatok fényében).  Az erőd a templom előtt eltűnt, amely 1855-ig állt. Ebből és a templom kerítésfalainak maradványaiból egy kerek bástya maradt fenn.

Könyöki János 1887-ben felmérte az akkor még álló templomromot és lerajzolta: "A falú középen egy lejtőn áll a régi erősített templom. Ennek csak falai állanak még és a szentélyben látszanak gerincek nyomai, melyek egyszerűen a falra futnak le és profiljuk a 15. századra mutat. AbIak és ajtóbéletek elpusztultak. Az udvar falai is, már alig egy méter magasak. Az udvar délkeleti szögletén áll az erős, kerek torony. Az udvar déli falát erős pillér támasztja. Az összes falak sárgás mészkőből valók. Zsibritó a Csabráki uradalomhoz tartozik."

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor