Fót Szent Márton templomrom

Fót-Sikátorpusztán az egykori Harkány, Sikátor, illetve Mezőszentmárton elpusztult templomának rekonstrukciója zajlik (2026). A település több néven is szerepelt az egykori oklevelekben. Győrffy György ide helyezte az 1298-ban oklevélben említett Szent Márton egyházat, amely (Káposztás) Megyer keleti szomszédja volt.

I. Lajos király 1347. február 2-i oklevele említi Harkányt vagy Hartyánt, más néven Mezőszentmártont, amely utóbbi elnevezésről az óbudai káptalan 1335. március 17-i oklevele alapján (MOL DL 2884) tudjuk, hogy Szent Márton templomától (ecclesia Sancti Martini) származott. 1363-ban tűnik fel először Sikátor néven, 1472-ben Sykathor másképen Harkyan szerepel oklevélben. Utolsó ismert említése Sikátornak 1499-ből ismert. 1546-tól már pusztaként szerepel a török defterekben.

A templom a régészeti kutatás szerint az Árpád-kor végén, valamikor a 13-14. század fordulóján épülhetett. Ez egy kicsi, keletelt, téglalap alaprajzú román stílusú falusi templom volt, amit később gótikus stílusjegyekkel és szerkezeti elemekkel bővítettek. Szentélye poligonális, de a régészeti kutatás után kiderült, hogy eredetileg négyszögletes záródású volt. Méretei: a hajó 8,4 x 7,4-7,2 m-es, falvastagsága: 0,8 m. Szentélye kb. 4,5 x 6,8-6,2 m-es ugyanolyan falvastagsággal. Jól beleilleszthető a környék egységesen a román stílusú falusi templomainak késői csoportjába.

1876-ban Arányi Lajos mérte fel az akkor még 3-4 méter magasan álló falú Fót-Sikátorpusztai templomromot. A romokat a 2. világháborúban szétlőtték, a maradványokat az 1970-es években részben elhordták.

Dr. Irásné Melis Katalin 1983-ban írta a templomromról: "Fót-Sikátorpuszta. A jelenlegi romos épületben is jól kivehető a középkori templom Árpád-kori szentélyének nyújtott félköríves záródású formája. Mivel ásatás a területen még nem volt, nem ismerjük az építési periódusokat, azonban így is kivehető, hogy a szentély külső falának oktogonális kiképzése másik építési periódusból, talán a XV. századból való."

Az évtizedekig bozótosban megbújó romok feltárása  2021-ben kezdődött a helyi civilek és Makoldi Miklós régész részvételével. 

A templomot Jakab Csaba DLA tervei alapján több ütemben visszaépítik pályázati forrásokból és civil támogatásokból. "Mi most a harmadik templomot építjük ezen a helyen, a mai elvárásoknak megfelelően. Nem akartuk kitalálni, hogy milyen lehetett a templom, és azt felépíteni. Mi azt gondoltuk, hogy revitalizálni kell, élettel kell megtölteni. Ez a harmadik templom ezen a helyen egy saját identitással lévő templom lesz, ami tiszteli az előzményeket, a környezetét a mostani igényeknek megfelelő koncepció mentén" - mondta az építész.

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor