Királyhelmec Csonkavár

Királyhelmec először egy 1214-s dátumú, de a 14. században hamisított oklevélben tűnik fel "Praedium Helmech" néven. IV. Béla 1252-es hiteles oklevele Helmecet a leleszi apátság birtokaként említi. A 14. század elején Helmec birtokosa az Aba nemzetség volt, akiktől I. Károly 1323-ban elvette hűtlenség miatt, és hívének, Ákos nembeli Mikcs sárosi és zempléni ispánnak, szlavón bánnak adta. 1347-ben a leleszi konvent peres úton kívánta visszaszerezni Helmecet Mikcs bán utódaitól, de az ítélet ellenére az megmaradt a család kezén.

1403. november 5-én Zsigmond király Pálóczi Mátyus udvari ifjúnak és testvéreinek, Imrének és Györgynek adományozta Helmecet ("Helmech"). 1414-ben Pálóczi Mátyus és Imre engedélyt kaptak Luxemburgi Zsigmondtól, hogy várakat vagy más erősségeket emelhessenek magyarországi birtokaik bármelyikén. A kutatók szerint ez után épülhetett Helmecen is a Csonkavár legrégebbi része, a 3 helyiséges téglalap alakú nemesi udvarház. Erre pontos okleveles adata nincs, de az 1420-as években már biztosan léteznie kellett a kúriának, mert Pálóczi Mátyus, aki országbíró majd nádor is volt, az 1420-30-as években számos oklevelét innen keltezteti. A Pálócziak által közösen birtokolt helmeci kúriát 1440. november 2-án Pálóczi László megrohantatta embereivel, elfogatta Szentkirályi Györgyöt a birtokigazgatót, a hatalmaskodás során megsebesítették Ruszkai Dobó Domonkost. A birtokot teljesen kifosztották és az okleveleket elvitték.

Helmecet a 15. század második felében és a 16. század első felében többféleképpen is nevezik: domusnak, curiának, castellumnak (kastély) és castrumnak (vár) is. 1458-ban várnagya Matyonci Péter volt, 1482-ben Miklós "de Iwagh".

1526. augusztus 29-én Pálóci Antal hősi halált halt a mohácsi csatában, és örököse nem lévén pataki és helmeci birtokait Perényi Péter szerezte meg, akitől fia, Perényi Gábor örökölte.

Az 1548. évi XLVI. törvénycikk elrendelte az újonnan emelt várak lebontását: "Hogy Szabadfalva, Gács, Ordó, Gyulaközi, Tanárd-Lónya, Némethi, Helmecz, Zéthén, Szithnya, Kánás és a többi várakat, melyeket ugy Szlavoniában mint Magyarországban ujabban és a királyi felség engedelme nélkül épitettek, azok a vármegyék, a melyek azokból a helyekből károkat szenvednek, a korábbi határozatok értelmében, mindenütt rontsák le." Ez bizonyos erődítettséget feltételez.

Helmec pusztulásáról nincs adat, az valószínűleg az 1558-as János Zsigmond és a királyi Magyarország közötti harcokban következett be.

1573-ban már csak romként említik, a 17. század végi leírás szerint "vagyon egy puszta vár, a város mellett." Későbbi birtokosai, a Báthoriak és a Rákócziak idejében valahol a közelben egy új udvarház épült, erről viszont nincs semmilyen ismeret.

A Csonkavár jelenlegi tulajdonosa Gönczy Bertalan, aki időt és pénz nem sajnálva szakemberekkel együtt évek óta kutatja, ásatja a romos épületet. Igazi érétkmentő munkát végez. A munkálatok jelenleg is folynak, 2024-ben a betemetett kutat tárták fel.

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor