Vinna Szent Anna templom

1249-ben Szoboszló fia Péter comes a fehérvári káptalan előtt nejével Ágnessel együtt megjelenvén, Tarna, Vinna ("Wynna") és Zalacska nevű örökös jogon bírt falvait leányainak: Katalinnak, Jákó comes nejének, és Petronellának, Filep comes nejének s maradékaiknak hagyományozza. Jákó comes a Nagymihályi család őse, az ő fiai, II. Jákó és András építik fel Nagymihály (Vinna) várát a vinnai várhegyen 1270 után. Az eredetileg megosztott birtokokat édesanyjuk testvére, Pertonella is rájuk hagyta 1258-ban.

A vinnai Szent Anna templom a 13. század végén épült, lehetséges, hogy a vár építésének időszakában. A keletelt, egyhajós, korai templomnak valószínűleg négyszögletes záródású szentélye volt. A későbbi oklevelek szerint a Nagymihályi család volt a templom kegyura. A templomot eredetileg 11 ezer szűznek és mártírnak szentelték.

A Nagymihályiak 1335-ös birtok felosztásakor a vinnai, Szent Keresztről nevezett templom kegyurasága (scilicet locus heremitorii) közös maradt. A templomnak 1374-ben fatornya volt haranggal.

A templom nyugati végén lévő torony a 15. században épült és eredeti falmagassága a hajó csúcsának magasságáig maradt meg. Az alsó gótikus ablak eredeti. A felső, neogótikus része a nagy ablakkal későbbi építés. Vinna vára és a falu is megszenvedte a lengyel trónkövetelő, Kázmér herceg lengyel zsoldosainak dúlásait 1471 után. Valószínűleg a templom is megsérült, mert az 1480-as években átépítették a szentélyét, amely sokszög záródású lett és gótikus hálóboltozatot kapott. A sekrestye később épült mint a szentély, melyből késő gótikus csúcsíves ajtón lehet bejutni. A hajó déli oldalán lévő csúcsíves késő gótikus kapu ma nem az eredeti helyén áll.

Az első református prédikátort, Kaposi Istvánt, 1598-ban említik a források. A templom egyik harangja 1063-ból származik. A templomot a 17. században az ellenreformációkor visszaszerzik a katolikusok, de amikor Thököly kurucai megszállják a várat, akkor a templomot is visszaadja a reformátusoknak, akik az 1700-as évek elejéig birtokolják azt. A templomban megtalálható A várat is birtokló Nagymihályi család két ágának, az Eödönffy és Pongrácz családoknak egy-egy sírköve.

1735 után a hajó falpilléreken nyugvó barokk keresztboltozatot kapott és felújították a rossz álapotú templomot. 1774. június 23-án Esterházy Károly püspök vizitálta a templomot. E szerint Sztáray Mihály a kegyura, és a templom sokáig volt romos (Rákóczi-szabadságharcban sérülhetett meg). Plébánosa Adam Sekáč, aki szlovák, de beszél kicsit magyarul is.

Az 1832-es vizitácó jegyzőkönyve szerint 3 kripta található a templom alatt. Az első a szentélyben, a jobb oldalon a főhajóban a Waldstein grófok családi kriptája, balra a Draveczky család kriptája, melybe addíg még senkit nem temettek el.

A 19. és 20. század folyamán több kisebb átalakításon esett át, köztük a torony megemelését is elvégezték neogótikus stílusban.