Dobronya

Zólyomtól 10 km-re délre található a Neresnica völgy feletti 443 méter magas dombon Dobronya (Dobra Niva) várának romja. A várból kevés fal maradt meg, a terepjelenségek és a falmaradványok alapján a várat két részre lehet bontani: a 80x90 méter átmérőjű várnak volt egy 20x25 méter átmérőjű vármagja.

Dobronyáról első ízben IV. Béla 1254-es oklevelében olvashatunk. Ebben a király megerősíti Dobronya és Bábaszék városi jogait, de várról nem történik benne említés. Ezeket a jogokat V. István 1270-ben megerősítette.

Dobronya vára a 13. század végén épülhetett a Via Magna, a Lengyelországot Magyarországon keresztül a Balkánnal összekötő kereskedelmi útvonal ellenőrzésére. Építtetője nem ismert, de lehetséges, hogy a Balassa család ősei, Zólyomi Demeter, vagy Doncs emeltette, de akár királyi vár is lehetett. Mindenesetre 1306-ban az ő kezükben volt.

1306. jún. 27-én Esztergomban kiadott oklevelében I. Károly Bogár fia Márton mesternek azon szolgálataiért, amelyeket servienseivel együtt a Miklós comes fia Demeter mester és Domokos comes fia Donch mester által tartott Zoulum [Zólyom], Lypche [Lipcse], Dobronya és Plahta [(Közép)Palojta] várak elfoglalásában, valamint a Henricus bán fia János mester által tartott Esztergomvár megvívásában nyújtott neki, a várnépek (castrensium) Pozsony megyében levő Bahun és Chotey birtokait adja, miként már III. András király is eladományozta számára. 1337-ben Doncs mester zólyomi ispán "Dobraniua"-i alvárnagya Lánchy András comes.

1403-ban Zsigmond király Márton fia Dávid mester volt zólyomi ispánnak adja Pokolosteleke királyi birtokot, amiért kérésére már régebben átadta János fia Péternek a hontmegyei Zemered birtokot, amikor ezt annak adományozta, majd pedig lemondott a zólyommegyei Dobronyewar királyi várhoz tartozó Dobronya királyi birtokról és az ottani vámról, amelyeket Zemered-ért kárpótlásul kapott. 1404 áprilisában Zsigmond király Dobronyán ("in Dobronya") ad ki oklevelet.

1419-ben Zsigmond király a Zólyom megyei Bábaszék, Dobronya és Németpelsőc kérésére megerősíti István király 1270-i oklevelét amely átírta Béla király 1254-es privilégiumát.

1424 máj. 22-én Visegrádon kiadott oklevelében Zsigmond király Borbála királynénak adta sok más birtok mellett Dobronyát a várhoz tartozó Dobronya, Babazeky és Nemetpelsewcz opidumokkal, Tothpelsewcz, Dwbowa, Wasekethew, Berzencze, másik Berzencze és harmadik Berzencze, Porwba, Tworowa, Bucza és Oztralwka falvakkal, a Dobronya-i és Oztralwka-i vámokkal. Az indoklás az volt, hogy ha majd özvegy lesz a királyné, akkor ne szenvedjen szükséget.

Zsigmond halála után Habsburg Albert elvette az anyósától a Zsigmond által neki adott birtokokat és 1439-ben feleségének, Luxemburgi Erzsébet királynénak adta.

1440.03.08-án a frissen királlyá választott I. Ulászló ki akart egyezni Erzsébet özvegy királynéval és pártjával, ezért ígéretet tett, hogy feleségül veszi az özvegyet, valamint meghagyja azon birtokok tulajdonában, melyeket Albert királytól kapott. Dobronya is köztük volt. Az egyezség nem jött létre, Erzsébet behívta az országba a cseh Giskrát, akit Kassa és a bányavárosok főkapitányává nevezett ki és neki adományozta Zólyom várát. Giskra számos várat megszállt a királyné és utószülött V. László nevében, ezek között volt Dobronya is. 1441-ben Horváth Jakab volt Giskra embereként Dobronya kapitánya. A háborúskodás alatt 1442-ben Hollókőn Nógrád és Hont megyék nemessége fegyverszünetet kötött Giskrával és az uralma alatt álló részekkel. Ekkor Dobronya Korbáviai György özvegyének és fiainak a kezén volt a dokumentum szerint.

A belháborúban az országnagyok a béke érdekében a budai egyezményben 1446 szept. 13-án Giskrának ígérték többek között Dobronyát ("castrum Dobronya") is örök jogon és az általa ellenőrzött várakat. Ezt Hunyadi János 1447-ben Rimaszombatban lényegében megismételte. A vár a belháborúkban egy nem ismert időpontban megrongálódott. 1455-ben V. László mint romos királyi várat a hírhedt zsoldos Baumkircher Andrásnak adta a vár helyreállításának kötelezettségével (Baumkirchner átállt V. László oldalára a Habsburg-ház két ága közötti vetélkedésben). V. László halála után Baumkirchner III. Frigyest támogatta Hunyadi Mátyás ellen, de amikor Frigyes ellen fordult, akkot Mátyás megerősítette szalónaki uradalmában és valamennyi Vas vármegyei birtokában, sőt zálogba adta neki Pozsony és Dobronya várát. Mátyás végül visszszerezte a várat és 1464-ben Turócz(i) Benedeknek adományozta. 1467-ben Thwrocz-i Benedek fia György Dobranywa-i várnagya és familiárisa Zolna-i Máté. 1476 után a királytól Beatrix királyné kapta meg.

Beatrix királyné 1486-ban 7000 aranyért zálogba adta a várat és uradalmát Frangepán Bernátnak. 1499-ben Breznickey Pál a dobronyai várnagy. 1515-ben Frangepán Isota kezével Perényi István kapja meg Dobronya várát ("castrum ipsorum Dobranywa"). 1518 febr. 14-én Perényi és neje elcseréli Werbőczy Istvánnal Dobronya, más néven Dobraniva várát ("Dobronywa alio nomine Dobranywa") annak más birtokaiért.

1518. december 6-án II. Lajos Werbőczy Istvánnak adományozta a Zólyom megyei Dobronya, másként Dobranywa várát és birtokait. 1522.02.17-én II. Lajos király Werbőczy István személynök szolgálatainak jutalmaként jóváhagyását adja ahhoz, hogy annak a Zólyom megyében fekvő vára ("castrum suum Dobronya, alio nomine Dobranywa denominatum in comitatu Zoliensi habitum "), valamint a Nógrád, Szolnok, Hont és Pest megyében lévő birtokai és birtokrészei leányágon öröklődjenek tovább, amennyiben a fiúág kihalna, ezen kívül a király Werbőczynek, az ő fiának és örököseinek adományozza a mondott javakban lévő vagy a jövőben kifejlődő összes királyi jogot. 1526. júniusában Werbőczy István több levelét keltezteti Dobronyáról, ahová a politikai belharcok miatt menekült. Itt értesült a mohácsi csatavesztésről is.

1527-ben Révay Ferenc adományt kapott rá I. Ferdinándtól, de az akkor éppen Szapolyai-párti enyingi Török Bálint elfoglalta azt. Ezután Török pártot váltott és 1533 ápr. 20-án Ferdinándtól a Zólyom vármegyei Dobronya várára ("castrum suum Dobranÿwa") átadási ígérvényt kapott. Ő sem vehette birtokba, mert a Szapolyai-pártiak elfoglalták [Demkó]. 1533 novemberében a király jelzi Török Bálintnak, hogy jelenleg nem tudja teljesíteni az ígérvényét és térjenek vissza Dobronyára 2 hónap múlva. A király a kívánt megerősített vár helyett Török Bálint családja biztonságos őrzésére Nyitrát tartja megfelelőnek. 1535. július 26-án I. Ferdinánd már azt írja, hogy Dobronyát nem adományozhatja Töröknek, de helyette kárpótlást ígért.

II. Lajos özvegye, Mária királyné a tulajdonában lévő bányavárosok védelmének érdekében Zólyom várába Thurm Kristóf stájer kapitányt nevezte ki. Thurm 1531-ben saját szakállára, de Mária nevében elfoglalta Lipcsét, Véglest és Dobronyát. Az rendek az 1542-ik évi besztercebányai és pozsonyi, és az 1545-ik évi nagyszombati országgyűlésen a királyné nevében elfoglalt Végles, Lipcse és Dobronya várak visszaadását kívánták a királytól a tulajdonosai részére. Dobronya esetében Werbőczy Imrének. A várak ekkor Thurm örököseinek a kezén voltak. A helyzetet tovább bonyolította az a tény, hogy Mária királyné Augsburgban 1548. március 7-én I. Ferdinánddal kötött egyezsége szerint összes magyarországi birtokait átengedte a kincstárnak.

1586-ban egy török portya Dobronya környékén pusztított.

1605 év elején Bocskai hajdúinak a kezén volt Dobronya. A királyi hadvezetőség Zólyomnál akart ellenállni, aminek az egyik feltétele Dobronya visszafoglalása volt Tribel csapatai által. Zólyom és Fülek azonban elesett és így Dobronya is újra Bocskaié lett.

1614-ben földrengés rongálta meg a várat.

1638-ban a zólyomi és dobronyai uradalmat 133000 forintért Esterházi Pál vásárolta meg.

Az 1668-ban felvett urbárium szerint a várnak két kapuja volt, egy nagyobb és egy kisebb. Két emeletes volt a palota, földszintjén kilenc helyiséggel, amelyek között volt darabontok szobája, pitvar és az egyik helyiségben ciszterna. Az első emeleten nyolc helyiség volt, a másodikon három, ahonnan fel ehetett menni a tetőtérbe, ahol két kis kamra volt és egy öreg bástya.

Dobronya vára nem játszott szerepet a Rákóczi-szabadságharc alatt. Egy 1710-es dokumentum szerint ekkor már elhagyták, mert csak költségeket generált. 1736-ban Bél Mátyás már elhagyottnak, repedezett falúnak írja le Notitiájában. 1740 dec. 21-én erős szélvihar rongálta meg, majd 1763-ban ismét földrengés rombolta. Az Első Katonai Felmérés (1782–1785) már romként jelöli Dobranyva várát (galéria).