Pozsony: Ferences templom

1297. március 24-én neves személyek vettek részt az Urunk Születésének Hírüladása – Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére emelt pozsonyi ferences templom felszentelésén: III. András az utolsó Árpád-házi király, Ladomér esztergomi érsek, Jakab püspök esztergomi érseki helynök, négy püspök és számos főrend. A legendák szerint a templomot még IV. László a győztes morvamezei csata után kezdete el építeni, Istennek hálából a győzelemért.

Még a 14. században a templomhoz kolostor is épült, amely a legrégebbi ferences rendtartomány központja volt a Magyar Királyságban. (Bél Mátyás szerint a szent ferenceseknek már IV. Béla idejében volt kolostoruk Pozsonyban, csakhogy ezt Ottokár elpusztította.)

Az 1360-as években Jakab városbíró a templom északi falához gótikus kápolnát építtetett Szent János evangélista tiszteletére, a párizsi Sainte Chapelle mintájára. A kápolna impozáns bejárata fölötti – a hírüladást ábrázoló – dombormű a háborúk során és a tűzvészek következtében tönkrement. A bejárat fölött a két sarokban valószínűleg a Jakab házaspár arcképe látható.

1401-ben épült a Szent Rozália-kápolna, eredetileg gótikus stílusban. Ma ez már barokk és klasszicista díszítéssel látható. Itt található a törökverő hős, Pálffy Miklós tervezett sírköve (galéria).

1526. december közepén a kolostor falai között választották meg magyar királynak Habsburg Ferdinánd osztrák főherceget. 1533-ban a török zavarok alkalmával puskaport is készítettek a zárdában.

A templom gótikus hajóját a Pozsonyt 1586-ban és 1590-ben sújtó földrengések megrongálták: leomlott a falainak egy része és beszakadt a tetőzete. A helyreállítást már a reneszánsz jegyében végezték. Ez az átépítés 1619-ben fejeződött be.

1563-tól 1830-ig tizenkilenc magyar király a koronázási szertartás részeként - annak fényét emelendő - itt ütötte aranysarkantyús lovaggá az arra érdemes vagy kijelölt nemeseket. Miksa király 1563-as koronázásán itt avatták lovaggá a török elleni háborúkban kitűnt vitézeket, köztük Thury Györgyöt és Gyulaffy Lászlót.

Érdekesség, hogy a templomban néhány lutheránus és kálvinista is el van temetve. Ez Bethlen Gábor parancsából történt 1619-ben, mikor Pozsonyt elfoglalta.

A 17. század során a rendházat teljesen átépítettek, és folyamatosan több ízben is bővítettek és átalakítottak. A Főtér felé kinyúló szárnyat 1637–1646 között építik át.

1638 jan. 17-én III. Ferdinánd király és fivére, Lipót főherceg a zárda ebédlőjében ebédelt.

1708-ban az olaszországi Loretóban található Santa Casa mintájára a Loretói kápolna, amely a Szűzanya szegényes házát jelképezi. Barokk freskótöredékei talán arra a pestisjárványra utalnak, amely az 1711–14-es években sújtotta a várost.

1769-ben a ferencesek provinciálisa, Kósa Jenő kérésére Pozsonyba hozták a 4. században élt Szent Reparatus maradványait. A barokk korban elterjedt szokás szerint a szent csontvázát felöltöztetve díszes üvegkoporsóban helyezték el, ez mai is látható a templomban (galéria).

1848-ban a zárda 2. emeletén börtöncellák voltak.

A templom tornyának sisakja már az 1800-as évek közepére igen rossz állapotban volt. 1895-ben lebontották a torony legfelső részét és újra faragták azt Schulek Frigyes felügyeletével. 1897-ben I. Ferenc József császár és király jelenlétében avatták fel. Ennek emlékére táblát helyeztek el a kolostor főkapuja mellett: "Ama legörvendetesebb esemény emlékére, hogy Király Ő Felsége I. FERENCZ JÓZSEF környezve a főherczegek és főherczegnők s több magasrangú és főméltóságot viselők díszes koszorújától, a düledező régi templomtorony hű mintájára építetett új toronynak megáldási ünnepén 1897 május 16-án jelen lenni s azután az ebédlőben szt. Ferencz fiainak legalázatosabb hódolatát kegyesen elfogadni méltóztatott."