Hegyesd romja

HEGYESD

1562. áprilisában pusztult el

A vár rövid története

""

Hegyesd határában álló 281 méter magas hegyen található a hajdani vár csekélyke romja. Középkori lovagvár volt, a budai-itáliai utat tartotta ellenőrzés alatt Vázsonykő (Nagyvázsony) várával egyetemben. Amennyire jól ismerhető a vár történetének utolsó szakasza, annyira kevés adat áll rendelkezésre a kezdeti időszakról.

A várat feltehetően a tatárjárás után építette az Atyusz nemzetség, 1282-ben említik először a veszprémi káptalan irataiban. 1276-ban az Atyusz nemzetség kihalt, a vár királyi tulajdonba került. 1329-bel újra említik, a királyi vár várnagya az Ajka nembéli Bánd ispán "Comitis Band, Castellani uestri de Hygusd". Az 1335. június 26-i oklevélben, amely szerint Bánd mester Ajkai Jánossal és Sixtussal osztályos egyezségre lépett, már Vörös Bánd "magistrum Band rufum, Castellanum Hegesd" néven szerepel. A tihanyi konvent 1341.04.06-án jelenti I. Károlynak, hogy a hegyesdi várhoz tartozó Apáthy ingatlant , melyet bizonyos személyek jogtalanul elfoglaltak, visszacsatolta a várhoz. 1359-ben István várnagyot utasítja Károly Róbert, hogy a keszthelyi polgárokat ne háborgassa a Vállus erdő használatában.

Még 1387. előtt a királyi vár a Peleskei család tulajdonába került 1389-ig. Egy oklevél szerint ekkor már Prodavizi Ákos a várnagy. 1396-ban Mikes mester lányának és özvegyének várnagya Apáthy Mihály hatalmaskodott. Ezután ismét királyi vár lett egy rövid ideig, majd I.Lajos elcserélte Vörösvárért lidvai Herceg Péterrel.

"A Szécsényieké 1430-ban lett a vár, ők 1433-ban zálogosítják el a Rozgonyiaknak, majd 1447-ben ismét a Szécsényiek bírják közösen a Perényiekkel. A sűrű birtokcserének az lehetett az oka, hogy a vár nem képezett nagy birtoktestet, nem volt birtokközpont és kis mérete, egyben kis értéke miatt könnyebben cserélt gazdát. Érdekes adat, hogy Zsigmond király 1426-ban Perényi Péter özvegyét - Hercegh Annát - iktatta a birtokba, de 1431-ben már Szécsényi László a birtokos, aki 1433-ban a várat és tartományát 1500 forintért Rozgonyi Simon veszprémi püspöknek adta zálogba." (Paál) A Rozgonyiak várnagya 1449-ben Uzsai Miklós volt.

1451-ben Ujlaki Miklós erdélyi vajda a tulajdonosa, Otzy László a várnagya. 1453-ban V. László megerősíti birtokában. 1460.02.17-én a kapornaki konvent Mátyás király parancsára az Ujlakiak hegyesdi várnagyát - Poczmani Tamást - zálog címén beiktatt Hegyesd vára és tartozékai birtokába.

1525-ben II.Lajos ákosházi Sárkány Ambrusnak adományozza a várat. 1543-ban Mezőlaky Ferenc felesége hozományaként Hegyesd és Györök várát birtokbaveszi. 1550-ben Mezőlaky Kőkúton (a mai Kékkút) hatalmaskodik, kínoztat. 1554-ben török hadjárat söpört végig a Balaton-felvidéken, a törökök sikertelenül ostromolták Tihany és Csobánc várát, és biztosan megpróbálkoztak Hegyesd elfoglalásával is. Mezőlaky később papi pályára lépett, zalavári apát lett. A vár visszakerült a felesége testvéreinek birtokába, tőlük pedig szintén hozományként a Czobor családhoz, akik elhanyagolták a vár karbantartását az 1556-os országgyűlési felszólítás ellenére.

Hegyesd eleste

A törökök az őrizetlen várat 1561.04.17-én hajnalban megrohanták és elfoglalták. A sümegi várkapitány így írja le Hegyesd elvesztését 1561.04.19-én kelt levelében: "Az Hegyesdet az új porkoláb veszté el, mert az Czobor uraim új porkolábot tettek vala, Kalozy András neve, ki éjjelnappal csapszék vala...". A porkoláb egész éjjel ivott amikor is "Hegyesdet meghágták az terekek". Április 19-én már be is költözött a várba a török parancsnok, Pajazit vajda. A török hadvezetés tisztában volt Hegyesd gyengeségeivel, ezért olyan utasítást adott Pajazitnak, hogy magyar had közeledtére "azonnal porral föl vesse Hegyesdet... és kimenjen belőle... de ha hadat nem ért, építse". A kisméretű korszerűtlen vár kevés katonát tudott elszállásolni, lovasságot pedig semennyit. A hegyesdi török katonai támaszpont csakhamar réme lett a vidéknek, állandóan zaklatták a környéket. 1561. június közepén Ormányi Józsa azt írta, hogy 7 zászlónyi török és 600 gyalog ment ki rabolni. Július közepén ismét nagy török csapat indult portyára, Zalaszetgrótot ostrom alá vették, de Hosszúbereknél szétverték őket, számos főtisztet megöltek. 1561 októberében már Rezi, Tátika környékét rabolták. 1562 elején Magyar Bálint írta Nádasdy Tamás nádornak, hogy Pajazit hegyesdi vajda több mint 20 embernek szögeztette vasszeggel a fülét fához. 1562-ben huszárvárat kedtek építeni a törökök Hegyesd alatt a lovasságuk számára.

Hegyesd ostroma, pusztulása

1562-ben Gyulaffy László párviadalban megölte Pajazit vajdát "úgy találta volt öklelni, hogy által menvén az kopja az fegyver derekán, mind lobogóstul az hátán jött ki, melyet szekercével vertek az török testéből, s azonnal megholt. Ennél szörnyűbb öklelést még senki sem látott."

A környékbeli várak kapitányai 1562 márciusában elkezték előkészíteni Hegyesd ostromát. Március végén az egyesült végváriak körbevették Hegyesdet. Az ostromló között számos hírneves végvári kapitány megtalálható: Török Feren pápai főkapitány, Magyar Bálint szigligeti, Gyulaffy László tihanyi, Ormányi Józsa sümegi, Búza Benedek nagyvázsonyi kapitányok. Zala, Vas, Sopron megyék nemessége szintén részt vett az ostromban. Az ostromlókhoz később Nádasdy nádor is csatlakozott.

Az ostrom elég szerencsétlenül alakult, április 11-én a nemesség elvonult a vár alól, a végvári katonaság is nyugtalankodott a török felmentő sereg híre miatt. Ekkor érkezett meg Salm győri főkapitány, valószínűleg ekkor csatalkozott a nádor is az ostromlókhoz. A törökök fogytán a víznek tárgyalni kezdtek a vár feladásáról (csak Magyar Bálinttal voltak hajlandók tárgyalni). Salm főkapitány nem akarta, hogy magyarnak adják fel a várat, ezért tovább lövette azt. A reménytelen helyzetbe körült védők 1562. április 12-én feltétel nélkül feladták a várat. Salm nem látta értelmét a vár megerősítésének, ezért a környékbeli jobbágyokkal porig romboltatta. A vár soha nem épült fel többé.

Források:Iványi,Sági,Takács: Hegyes, Tátika, Rezi; Paál József: Hegyesd vára - rekonstrukciós elképzelések, Bodrossy Leó: A Balaton regénye, varak.hu

Hol található

A Veszprémet Tapolcával összekötő 77-es út mellet található Hegyesd falu. A várhegy a falu határában áll. Megközelítése: ha a 77-es út felől érkezünk a faluba, akkor a buszmegállóval szemben kezdődő murvás úton kell haladni egészen az erőig. Ott egy pihenő helynél parkolva a sárga jelet követve meredek ösvény vezet a várhoz (kb 7-800 méter). A szintkülönbség:164 méter. Érdekesség, hogy a kijelölt túristaút (tanösvény) a közvetlenül hegytető alatt vezet, a csúcsra egy meredek sziklafalon kell felmászni. A látványért megéri!

Szélesség: N - 46° 7′11,598″
Hosszúság: E - 17° 46′51,1234″