Kázmér várának/castellumának romja a település közepén, az Izra patak felett emelkedő Hrunok dombon található.
Kázmér településről először 1270-ben olvashatunk V. István ifjabb király Füzér birtokairól szóló oklevelében. A várbirtok a keleti oldalon szomszédos volt a Péter nemeshez tartozó Kázmér faluval. Várról nincs szó az oklevélben, azt nem is említik 1561-ig. A településről magukat Kázméryeknek nevező család viszont sejteti egy erődítmény meglétét, ami a 13. század közepe táján épülhetett.
1347. jún. 23-án a nádor a gonosztevők és rablók kiirtása céljából gyűlést hívatott össze Kassára. Abaújvár ("Abawyuar") küldöttei között szerepelt a Kázméri család több tagja: Kázmer-i István fia Miklós és Kázmer-i Mykoucha fia Dénes. A család tagjai a 15. századi oklevelekben már "de Kazmer" néven tűnnek fel.
Az egyetlen ismert okirat a várról 1561-ből ismert. Április 21-én a Zemplén vármegyei gyűlésen Kozmay János protestációt terjesztett elő Kázméry Lajos ellen, azért, mert Kázméry Lajos a protestáló egyik jobbágyát, név szerint Kálmán Gált (providus), aki Kozmay Péter szántóföldjein szántott, megverte, majd a Kázmér possessióban lévő castellumba hurcoltatta és ott három napon keresztül fogva tartotta, majd miután eltelt a három nap, a szolgabíró kezére adta, aki csak kezességre és az ügy felülvizsgálatának a napjáig bocsájtotta szabadon a nevezett jobbágyot. Sőt, ezzel meg sem elégedvén, Kázmáry Lajos a protestáló egyik szolgáját, akit saját szántóföldjén talált, gyalázkodó és szidalmazó szavakkal illette, s meg is verte volna, ha Ujfalussy János meg nem védelmezte volna.
Több írásos emlékben nem szerepel, a vár pusztulásának ideje és körülményei tisztázatlanok.
A 80 méter hosszú, 20-30 méter széles várhegy két részre van osztva, az alacsonyabb részen ma egy templom található. Talán elővára lehetett Kázmér várának. A domb magasabb, déli részén egy 21 x 14 méteres, valamikor 3 emeletes palotának egy falcsonkja áll két emelet magasságban, az északi falának maradványai egy gödör oldalában láthatók. 1899-ben még három magas falcsonk volt látható. A "palotától" kb. 10 méterre délre egy másik, két osztatú épület volt, de ezt ma már csak a LIDAR képen lehet megfigyelni.
Források: Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XXXI. 1347. (Budapest–Szeged, 2007.); Tóth Péter: Zemplén vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1561-1563 - Borsodi Levéltári Füzetek 40. (Miskolc 2001); Karczag Ákos – Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei – Várak, castellumok, erődített kastélyok, városfalak, templomvárak, barlangvárak, sáncok és erődök a 10. századtól a 19. század végéig, Budapest, Nemzetstratégiai Kutatóintézet, 2018, II. kötet;
Kazimír (Nagykázmér) faluban a Majerská utca végén, a templom előtti kis parknál lehet parkolni. Onnan 50 méter a várrom.
Szélesség: N - 48°31'30.6"
Hosszúság: E - 21°34'57.1"