Hasznos: Cserteri-vár

Hasznos: Cserteri-vár

A vár rövid története

Hasznos 1265-ben még Tar helység egyik határrésze volt, ekkor Ágasvárához tartozott, melyet István ifjabb király ebben az évben a Rátót nemzetség nádori ágából származó Domonkos fia Porcz (I.) Istvánnak, a királyné lovászmesterének adományozott. A Cserteri várat István legidősebb fia, II. Domonkos építette 1300-1320 körül. Ez a Domonkos 1315-ben nádor lett, és az ő fia az oklevelekben magát hol Hasznosinak "Dominicum magnum de Haznus", hol Pásztóinak "Dominicum magnum et Stephanum filium suum de Paztuh" nevezte.

A Rátót nemzetség előbb III. András támogatója volt, majd az Árpád-ház kihalása után 1307-től I. Károlyt támogatták és részt vettek uruk Csák Máté elleni harcaiban. Porcz István utódaitól származnak a Pásztói, Tari, Hasznosi, Kazai családok.

A vár első ismert várnagya 1304-ből Tamás, majd 1317-ben a Balog nembeli Miklós fia Dénes. I. Károly király 1319-ben a trencséni Csák Mátéval tartott Varsányi Istvánnak és fiainak varsányi (vosiani) és pilisi birtokait Farkas fia Tamás hasznosi várnagynak adományozta.

1351 Buda, okt. 13. Miklós nádor előtt Csetneki Benedek fia Péter, néhai Domokos nádor fiának Pásztói Nagy Domokosnak fia István vérdíja fejébe ötven márkát fizet "...magistro Dominico magno de Paztuh filio Dominici quondam palatini, racione mortis seu homicidii Stephani filii sui,... ".

1353. máj. 14-én kelt oklevél szerint az egri káptalan előtt Hasznosi Domokos nádor fia Domonkos tiltakozik az ellen, hogy Folti és a Heves megyei Boroszlói birtokrészeit a királytól adományként kérik.

1416-ban a vár Pásztóhy (Pásztói) János országbíró özvegyéé, Losonci Kataliné. 1441-ben Pásztói Miklós fia János lakja. Ebben az évben perbe keveredett Iwan-i Istvánnal, akinek 24 disznaját vágatta lé és a hasznosi várba szállítatta. I. Ulászló király nánai Kompolth Jánoshoz és Pálhoz, hevesmegyei főispánokhoz utalta az ügyet.

1454. 07. 12-én a budai káptalan oklevelében Pazthoh-i István egri olvasókanonok, László és János, a kanonok testvérei, Thar-i Rupert fia György örökösödési szerződést kötöttek egymással, mivel egyazon dédapától származnak (galéria). Az irat felsorolja a birtokaikat, bennük Sirokkal, Hasznossal és Sámsonházával.

1473-ban Mátyás király hűtlenség miatt Pásztói Andrást fej és jószágvesztésre ítélte. Az elkobzott birtokaiba az egri káptalan Pásztói Lászlót iktatta be. 1488-1489-ben Laposrévi György a várnagy.

1489. 01. 06-án kelt az az oklevél, melyben az egri káptalan jelenti Mátyás királynak, hogy Tholyntha Máthé és felesége panaszát kivizsgálta. Ebben az iratban szerepel a hasznosi vár börtöne, ahová Tholyntha-t Pásztói Miklós záratta, és a vár három kapuja. Az érintetteket megidézték a király elé jan. 13-ra.

A Dózsa-féle parasztfelkelés során a nemesi erők Pásztónál szétvertek egy kisebb keresztes sereget. Az elfogott parasztokat többek között a hasznosi vár börtönébe zárták.

Hasznos település 1549-ben több nemes család birtoka volt, ekkor 6 adóköteles, 3 elszegényedett és 4 elpusztult jobbágytelket írtak itt össze.

1551-ben a törökök elől visszavonuló királyi hadak felgyúlytották a szomszédos Pásztót. Hasznos 1552-ben kardcsapás nélkül került az Eger felé vonuló Hádim Ali budai pasa seregeinek kezére. A törökök huzamosabb ideig nem használták a várat, legalábbis nincs adat róla. Valószínűleg csak megrongálták a gazdátlan várat. A szomszédos Pásztó viszont huzamosabb ideig török megszállás alatt volt.

Az 1552-ik évi adóösszeírás szerint 6 portája volt; ekkor már a török hódoltsághoz tartozott. Hasznos később az egri vár tartozéka lett. 1589-90-ben az egri várba szállította be a főpapi tizedet. Az 1635-ik évi összeírásban 1, 1647-ben 1, 1675-ben fél, 1686-ban fél portával van felvéve.

1693-ban Koháry István birtoka, majd a 19. század elején a pásztói apátság tulajdona lett. A vár még az 1848—49-es szabadságharc idején is lakható állapotban volt. Az elhagyott vár fokozatosan rommá lett.

Források: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai; Csépe Attila: Hasznos – Cserteri vár; Slíz Mariann: Személynévtörténeti vizsgálatok a középkori Magyarországról; Havassy Péter: Várnagyok és alvárnagyok a középkori Heves megyében; Bakács István: Iratok Pest megye történetéhez 1002–1437; Szeghalmy Gyula: Felvidék;

A légifotókat a Civertan grafikai stúdió bocsátotta rendelkezésünkre.

Hol található

Pásztó-Hasznosban a Cserteri utca végén lehet parkolni, onnan kb. 1 km séta a vár (zöld -, majd zöld L jelzés).

Szélesség: N - 47°55'39.4"
Hosszúság: E - 19°45'22.2"

Hasznos: Cserteri-vár a turistautak.hu térképen