Dég: Festetics-kastély

A Fejér megyei Dég neve a dömösi prépostságnak 1138-ban és 1329. évi átírásban fennmaradt adománylevélben bukkan fel Degu alakban. 1324-ben a simontornyai uradalom része volt, a török korban valószínűleg elpusztult. 1769-ben Mária Terézia királynő megerősíti a Koller család bevallását, miszerint "átadják minden jogukat Festetich Pálnak Dég, Ecsi és Fekete pusztákban". 1770-ben a királynő consensust ad az adásvételhez, miszerint 210.500 forintért adja el a Koller birtokot Festetics Pálnak és Lajosnak, a keszthelyi kastélyt építő Festetics Kristóf fiainak. Később a birtok a fiatalabb testvéré, Lajosé (1732-1797) lett, aki megalapította a Festeticsek grófi ágát. Lajos gróf építette Dégen, valószínűleg 1772-ben az első földszintes kúriát a Bozót-patak hídja közelében (galéria).

A kastély építését Festetics Antal királyi kamarás 1802-ben kezdte meg, tervezőjéül a fiatal Pollack Mihályt kérte fel, aki két portikusszal díszitett klasszicista főépület képzelt el, amely a budapesti Nemzeti Múzeum előképe lett (azt is Pollack tervezte). Eötvös Károly a "leggazdagabb magyar köznemes”-nek nevezte Festeticset, akinek hatalmas vagyona volt, de ő még nem rendelkezett grófi ranggal, azt csak utódai kapták meg.

1812-ben egy ismeretlen utazó leírta a kastélyt: "Meglepődve álltam ott, ahogy felfedeztem a hatalmas méretű kastélyt – talán a legszebbet, amit valaha láttam –, amely közel állt a teljes befejezéshez, és egy szelíd dombra épült, egy csaknem 800 holdas, telepítés alatt álló modern park középpontjában, mintegy odavarázsolva a pusztákra. [...] e kolosszális épülethez minden ablakpárkányt, kváder- és oszlopkövet Pestről vagy más, hasonlóan, két és fél napi járóföldre lévő helységből hoztak. [...] A lakosztályok, de különösen a nagyterem, az igen tekintélyes könyvtár, valamint Festeticsné és a háziúr ízléses szobáinak pompás belső berendezése, a számos gyönyörű vendégszoba, továbbá a helyiségek sokféle falfestése és a legmodernebb berendezés, amely Festetics úr elképzelései alapján készült: Mindez lebilincseli a tekintetet, és az ember önkéntelenül csodálattal és tetszéssel adózik az alkotónak. [...] Tolnai Festetics Antal és a Pesten oly nagy hírnévnek örvendő Pollack építőmester úr jó ízléssel valósították meg közös elképzeléseiket e kastély építéséről, amely ellentmondás nélkül egyike a legszebbeknek, legnagyobbaknak és legmodernebbeknek Monarchiánkban." A látogatás idején már majdnem elkészült kastély, éppen a kerti teraszának vagy a hozzá tartozó feljáró támfalainak építése zajlott, már nagy erőkkel folyt a legfontosabb kiszolgáló épület, az ún. "kiskastély” építkezése. A korabeli feljegyzések szerint a család 1815-ben már biztosan lakta a kastélyt.

A felépült kastély az egyik legelső klasszicista remekmű volt Magyarországon, amely több szokatlan megoldást is tartalmazott. Ilyen például az ovális, később sas motívumokkal kiegészített díszterem, amely nem a kastély középvonalában kapott helyet, hanem a nyugati oldalrizalitban. Az ellentétes szárnyban van a szintén ovális fürdőszoba, mely mennyezetének díszítései a Hild József által tervezett Kálvin téri református templom mintáit utánozzák.

Festetics Antal szabadkőműves is volt, és miután Ferenc császár és király 1795-ben kelt rendeletével betiltotta a páholyok működését, megvásárolta a birodalom megmaradt szabadkőműves iratait, és azokat a dégi kastélyban helyezte el.

A dégi park kompozíciójának megalkotásában meghatározó szerepet játszott Bernhard Petri (1767–1853), korának európai szinten is egyik legkiemelkedőbb tájkertésze és mezőgazdásza, aki a a New York-i Central Park méreteivel azonos angolparkot épített a kastély mellett. Festetics felesége az a Splény Amália bárónő volt, aki az Orczy-kertet alapító Orczy László unokahúga volt. A parkban három vízfolyást duzzasztottak fel és szigeteket alakítottak ki. 1891-ben épült a kastélypark tavának szigetén a Hollandi ház. Itt szarvasmarhák legeltek és a ház emeletén lakosztályt alakítottak ki a tüdőbeteg Festetics Andorné számára. A szigetet ekkor még dróton áthúzható csónakon lehetett megközelíteni.

Az 1920-as években Festetics Sándor átalakíttatta és korszerűsíttette a kastélyt. Több szabadkőműves jelképet is elhelyeztetett az épületben, ilyen pl. az arccal ábrázolt két napkorong a homlokzaton.

A Festetics család 1944-ben hagyta el a dégi birtokot. Az épületben előbb német, majd szovjet hadikórház működött, a díszteremből istálló lett, a bútorait széthordták, a könyvekkel és iratokkal fűtöttek. Ekkor tűnt el a szabadkőműves archívum is (egy részét Abafi Lajos a 19. századba lemásolta, ez ma az Országos Levéltárban található). Ezután hosszú ideig árvaház, majd gyermekotthon működött a kastélyban.

A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében megújult dégi Festetics-kastélyt 2022. november 8-án adták át.