Bátorkő

Várpalota várától 5 km távolságra északnyugatra álló úgynevezett pusztapalotai várromot hol Bátorkő, hol meg Palota említéseivel azonosították, ugyanakkor Bátorkő várát hol ide, hol Pétfürdő, vagy éppenséggel Csiklingvár területére, legutóbb pedig az Újlaki-vártól nyugati irányban néhány száz méterre álló, Ybl Miklós által épített Zichy-kastély helyére tették.

A honfoglalás lezárásakor a mai Várpalota környéke Ősbőnek és fiának Szalóknak és nemzetségének a birtoka lett. 1271-ben a Szalók nemzetség birtokmegosztásával foglalkozó oklevélben szerepel a Tikolföld a Várad erdővel ("Similiterque medietas terre eorum de terra Tykoul cum medietate silue Warad dicte existentis supra Scenel") megjelölés - ez utalhat arra, hogy a vár már állt. Egyesek szerint egy 1288-ban kelt oklevél már név szerint is említi castro Bacurku néven - az Erzsébet királyné által kiadott oklevél elemzése azonban egyértelműen igazolja, hogy nem erről a várról van szó.

A vár 1326-ig marad a Csákok kezén. Ekkor Károly Róbert Csókakő, Várgesztes és Csesznek várakkal együtt Bátorkőt is cserében kapja Csák nembeli István fiaitól, Pétertől és Istvántól Dumbo és Nyék királyi várakért. A csereügylet vonatkozik természetesen az említett várakhoz tartozó birtokokra és falvakra is. Az oklevél megnevezi a helyet magát is, ahol a vár áll: Tykolfeldeu.

Bátorkő vára 1350-ig marad királyi kézen. Ekkor Nagy Lajostól szolgálataik fejében Tót (sclaui) Lőrinc mester fiai: Miklós pozsonyi ispán és királyi pohárnokmester, Leukus, Bertalan és leszármazóik kapják meg adományként a királyi várat valamennyi jövedelmével és a hozzá tartozó birtokokkal.

1364-ben Konth Miklós nádor "Baturku" várában jegyzi egyik oklevelét.

Egy 1409-ben keletkezett oklevél említi meg Keszi Balázst, mint "castellánus castri Bathorkw alias curialis in Palotha", vagyis Bátorkő várának várnagya és Palota (Ópalota) udvarispánja. Ez az oklevél tehát a két erősséget, Bátorkő és Palota várakat külön említi.

1436 - Mihály Bakonybéli apát berhidai vásárról hazatérő jobbágyait Palotai Miklós bártorkői várnagy emberei kirabolták.

Bátorkő/Ópalota a török kor elején még állt: I. Szulejmán szultán 1564.október 1-i rendelete szerint ugyanis "Ali - a budai szandzsákban 5500 akcse timár birtokosa - Ópalota nevű hadi várból egyik hitetlen a lováról ledobva, vitézül viselkedett, és ezért 2000 akcse nagyobbitásra kapott engedélyt" - tehát a vár magyar kézen volt.

Pusztulásának időpontjáról nincs adat, de azt nehezen tudnám elképzelni, hogy egy ép várat csak úgy otthagytak volna a törököknek. Véleményem szerint - és ez nem egy régész feltételezése - ha nem egy katasztrófa (földrengés, villámcsapás) rombolta le, akkor vagy a magyaroknak, vagy a törököknek kellett használhatatlanná tenni.

Radnai Lóránt leírása a romokról: ...a kis fellegvár négy, egymástól jól elkülöníthető épületrészből állt. A sziklabérc nyugati oldalán, ahonnan egyedül volt megközelíthető, állott az udvart kerítő és bejáratot védő fal, e fölött magasodott a 3 emeletes torony, amelyből csúcsíves ajtón keresztül vezetett egy híd az átjáró toronyba. Ezen keresztül egész keskeny, többlépcsős folyosó vezetett a negyedik épületrészbe, az alsó toronyba. A kb. 15 m magas 3 emeletes torony csak nyugatról volt megközelíthető. Itt volt kapcsolata a völgy nyugati oldalával, de azt az összekötő kis részt is biztosan elvágta abban az időben, és egy árok húzódhatott a vár bejárata előtt, amelyet ma már feltöltöttek a leomlott falrészek. Felvonóhíd vezethetett az árkon keresztül, amelyen át az előudvarba lehetett jutni. Az udvart határoló falak a torony falaihoz hasonlóan, egyenesen a sziklára vannak ráépítve, és csak a hátsó kisebb torony északi fala nyúlik le egészen a völgy aljáig. Ez végig rakott fal, amelyet egy hatalmas felnyúló, 1,5 m magas támpillér erősít. Az előudvarból a sziklába vájt keskeny, most is jól látható feljáró vezetett a torony földszintjébe. A torony 6,5 x5 m alapterületű és 3 emeletes volt, 2,20 m vastag terméskő falakkal, kívül vakolva. A földszinti helyiség kb. 4,5 m magas a többi emeleti helyiség 3 és 2,8 m magas volt. Az egyes helyiségek mennyezetét tartó kemény fagerendák 0,25 x 0,25 m méretű nyílással még jól láthatók. A földszintről az I. emeletre felvezető lépcsőfeljárat a nyugati, a II. emeletre felvezető a keleti oldalon volt. A földszinti csúcsíves ajtón keresztül jutunk ki egy nyitott ajtórészre. Itt a szikla egészen meredek. A nagy torony északi részén egy falmaradványt látunk, amely azt a nyitott részt védte. De az… átjáró tömbjének keleti oldalán észlelhető homorú fal arra mutat, hogy itt egy fallal elzárt és korábban raktárnak vagy tömlöcnek használt helyiséget hoztak létre. Most oly keskeny a nagy toronyból vezető átjáró, hogy csak a sziklához erősített vaskorlát segítségével lehet átjutni az átjáró részbe. Itt is jól látható a keskeny, alig 50 cm széles lépcsős folyosó feletti befalazott gerendák gyámlyukai és a ma is meglevő meredek lépcsők. Az átjáró folyosón keresztül érünk le a 3,50x5,50 m méretű kis toronyba, amely minden oldalon ablakkal rendelkezett. A nagy torony ablaknyílásai még jó állapotban vannak, legérdekesebb az I. emelet keleti falában levő, kis benyíló fülkévé kiképzett ablak, amelyben ülőpadka is volt. Ez a román ízlésű ablak is megközelítően utal a vár építési idejére.