Rábaszentmiklós

Rábaszentmiklós

A település első hiteles említése IV. László 1287-es okleveléből ismert, amikor a tatárok által kipusztított és azóta is puszta Byka földet -amely a  királyra szállt -  az Osl nembéli Imre fia Gergelynek adományozta.   Az oklevél megemlíti az üres falu Szent Miklós templomát ("...quandam terram Byka vocatam sine herede decedencium a tempore Tartarorum vacuam et habitatoribus destitutam, et in faciem eiusdem terre ecclesiam in honore Sancti Nicolay constructam, in Comitatu Jauriensi... ").  A falu valószínűleg besenyő település volt. A kutatók szerint az eredeti templom a 11. században épülhetett, és csak egy rotunda volt a keleti oldalán félköríves szentéllyel, de még a karélyok nélkül. A fala terméskőből készült.  Talán a szűkössége miatt a 12. század végén, vagy a 13. század elején az északi és déli oldalán egy-egy, szentélyéhez hasonló, azzal egyező sugarú, de nem teljesen azonos módon szerkesztett karéjos épületrésszel bővítették ki.  Az építéstörténet a falkutatások után annyiban módosult, hogy a szentély, hajó és az északi sekrestye egyidőben, együtt épültek.  A  szentély és a sekrestye falait kisméretű félköríves ablakok törték át. Az apszisoknál jelentősen magasabb hajó megvilágítására szolgáló ablakok közül csupán kettő maradt meg, egy román kori alaptípus és egy lépcsős bélletű kettős vagy hármas résablak. A templom  kapuja a  délnyugati oldalon nyílt egykor, ennek ma már nem ismert a formája. A téglapadlóval burkolt belső tér járószintje, a középkorban nem szokatlan módon, egy lépcsőfokkal, mintegy 20 cm-rel mélyebben volt az egykori külső járószintnél.

1316-ban ismeretlen okok miatt I. Károly Péc nembéli Hrussó László comes servienseinek adományozta a faluhelyet, amelyet 1333-ban Péc nembéli Ivánka fia János és Aladár elcserélt a győri püspökkel. A település azóta a győri püspök birtoka volt és ez a jogviszony a 19. századig nem változott.

A falu a 16. században a tökök várháborúk alatt elpusztult, legkésőbb Győr 1594-es ostromakor. Nem is települl újjá, még 1626. május 15.-én is elhagyott településként ("possessio deserta") említik Kerek Szentmiklós néven ("Kerek Z. Miklos"). Csak 1701-ben települ újjá Keresztély Ágost győri püspök alatt.

1720-ban építik újjá a romos templomot, a kor szokásainak megfelelően barokk stílusban. A templom eredeti falát visszabontották a mai magasságára, az ekkor felépülő déli karélyt és hajót téglaboltozattal látták el. A szentély és sekrestye román kori kőboltozata megmaradt a pusztítások után is.  A templomot zsindellyel fedték be. A tornyot a 18. század végén, 19. század elején emelhették. A falazott gúlasisakkal lezárt, négyszintes torony homlokzatát áttörő ablakokat meszelt sáv keretezte, a falakat tükrös keretezésű höbörcsös vakolat fedte. A toronyfeljáró egyértelműen későbbi a toronynál, de miként Rómer Flóris rajzán látható, 1863-ban már használták. 1810-ben készült a festett „al secco"  oltárkép.

1927-ben a templomot kifestették és a hajó nyugat oldalára egy fagerendás alacsony karzatot építettek be. A 2000-ben befejeződött helyreállítás során lehetőség szerint rekonstruálták a középkori részleteket, a karzat lebontásával visszaállították templomtér 18. századi egységét. Restaurálták a szentély falképét, a szószéket, az oltár tartozékait.


Források: Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. IV. 1272–1290. (Pest, 1862.); László Csaba: Rábaszentmiklós középkori temploma (Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1., 2006.); Gevers-Molnár Vera: A középkori Magyarország rotundái (1972); Gecsényi Lajos: Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1617-1626 (Győr, 1995); Henszlmann Imre: Magyarország műemlékei ismertetése 1. (1876.); Kozák Károly: Három- és négykarélyos templomok Magyarországon (Arrabona közl., 1963);

Megközelítése

A templom Rábaszentmiklóson, a Kossuth u. 4. sz. alatt található. A templom melletti házból lehet elkérni a kulcsot.

Szélesség: N - 47°32'20.0"
Hosszúság: E - 17°24'54.8"