Szt. András templomrom (Taliándörögd)

Szt. András templomrom (Taliándörögd)

A templom rövid története

Dörögd a Péc-nembeli Dörögdiek birtoka volt már a XIII. században és három faluból állott: Alsó-, Felső- és Tótdörögdből. A falvakat és a birtokot a XV. századtól a Sitkeiek örökölték, de a Vezsenyieknek is voltak itt részeik, amelyek később a Vázsonyi Horváthoké lettek.

A templomot Szt. András tiszteletére a XIV. század elején élt Dörögdi Miklós egri püspök és rokonainak ősei építették. 1339 előtt a püspök átépíttette kora-gótikus stílusban. A templomot és környező településeket, Alsó- és Felső-Dörögdöt, a Balaton-Felvidék nagy részével együtt 1548-ban pusztították el a törökök. A török pusztítást tovább tetézte a romos templom 1840-es felrobbantása, hogy építőanyagot nyerjenek az uradalmi magtárhoz. 1880 körül Ádám Iván végeztetett kisebb ásatást a rom területén.

Csak keletélt, egyenes záródású szentélye és az ehhez délről csatlakozó négyzetes sekrestyéje ismert, gótikusan átépített formában. A sekrestye templom felőli, északnyugati sarkában csigalépcső vezetett a szentély boltozata feletti kápolnába. A szentélyt a sarkokba állított oszlopokra támaszkodó bordás keresztboltozat fedte, a sekrestye boltozatának bordái pedig magasan, a falsarkokra támaszkodtak. A szentély keleti végén magas és keskeny koragótikus ablak van, hasonlókat, de kisebb méretűeket találunk a sekrestye keleti és déli oldalán is, az utóbbinak csak a fele maradt meg. — Románkori formáját nem ismerjük.

Források: Koppány: A Balaton-felvidék románkori templomai;

Hol található

Taliándörögdön a Petőfi utcáról balra letérve murvás úton közelíthető meg a rom.

N - 46°59'14.3", E - 17°34'13.6"