TÁTIKA VÁRA

Nevét - források szerint - Tádenka, vagy Tadeuka nevű birtokosáról kaphatta, aki a Kaplony nembeli Jánostól vette meg Szántó falu birtokát, és már a tatárjárás ideje előtt megépíttette várát, mely azonban nem azonos a ma ismert rommal. Minden bizonnyal ez volt az egyik legkorábban épült magán vár.

Ezt az un. Alsó-Tátika várat IV.Béla elkobozta akkori tulajdonosától a Tátika nembéli Tádétól, és a *Kaplony vagy Ják (* vitáznak róla) nembéli Zlaudus veszprémi püspöknek adományozta. A püspök a Várhegyen új várat építtetett, ez a ma ismert rom. Zlaudus itt is huny el 1262-ben.

IV. Béla fia V. István 1272-ben megerősítette Pál veszprémi püspököt Tátika ("Tadeuka") birtokában. 1275-ben Kőszegi Péter lett az új veszprémi püspök, Tátika két vára 1289-ig Péter püspök haláláig biztosan, de lehet, hogy egészen 1291-ig az ország legerősebb tartományúri család érdekkörébe került. A Pécz nemzetbéli Apor és fivére Lukács zalai ispánok (a szomszédos Rezi urai) az 1290-es év végén elfoglalták a várat, ami ellen Benedek veszprémi püspök 1291. januárjában tiltakozott III. Andrásnál. Az oklevélben castrum Thadeuka néven szerepel.

A XIV. századi források már nem említik Tátika Felső és Alsó várát külön. 1314. jún. 25-én megyei bírósági gyűlés helye volt Tátika vára. Károly Róbert 1321-es hadjárata során a várat a Kőszegiektől visszaveszi. 1342-ben I. Lajos király Tátikáért cserébe a veszprámi püspöknek a kálvölgy királyi birtokot adta, majd a várat 1378-ban a Lackfi családnak adományozta. 1387-ben lázadás tört ki Zsigmod király ellen, melyben a Lackfiak is rész vettek. Zsigmond a Lackfiak javait elkobozta, Lackfi István nádort pedig lefejeztette (a nádor holttestét Keszthelyen temették el). Az örökös pénzzavarral küzdő király a várat és birtokait többször is elzálogosította. 1399. jan. 17-i levelében Zsigmond utasította Rezi és Tátika királyi várnagyait, hogy a keszthelyi polgárokat régi szabadságaikban ne háborgassák. 1423-ban Zsigmond utasítja Gersei PetŐ Jánost, Zala vármegye főispánját és Tátika vár várnagyát, hogy Bothka Péter rezi várnagy ellen járjon el, aki Szánthó mezőváros [Zalaszántó] királyi polgárait és hospeseit háborgatta.

Tátika a gersei Pethő család birtokába kerül

Zsigmond 1437-ben 100 aranyforint kölcsön fejében gersei Pethő Pető és László zalai főispánoknak zálogosította el.

Habsburg Albert 1438-ban kelt adománylevele alapján a zalavári konvent gersei Pethő Lászlót és Petőt, Zala és Vas vármegyék főispánjait Tátika vár (""...castrum nostrum Tadika...) és tartozékainak birtokába beiktatta. A gersei Pethők Albert halála után I. Ulászlót támogatták (Hunyadi János is), ezért az özvegy Erzsébet királyné 1440. szept. 21-én kelt oklevelében a hozzá hűtlen Pethőket megfosztotta a vártól, és hívének Zágorhidai Dömötörnek ajándékozta. Mivel I. Ulászlót már megkoronázták, így az oklevél közjogilag érvénytelen volt. 1490-ben a népes gersei Pethő család megosztozott birtokain, Tátikát Pethő János és Miklós kapták.

Mátyás király halála után a trónkövetelő Miksa császár 1490 szeptemberében betört az országba és sorra foglalta el a dunántúli várakat (Sümeg, Nagyvázsony, Veszprém, Fehérvár, stb.). Tátika és Rezi a németellenes Pethő család kezén lévén nehéz napoknak nézett elébe. Miksa pénzhiány miatt csapatainak nagyrészével kitakarodott az országból, és Kinizsi Pál a következő évben sorra viszzafoglalta a német kézen lévő várakat.

1508-ban gersei Pethő János, Ferenc és Tamás voltak a vár urai. Pethő János volt a mohácsi csatában később életét vesztő II.Lajos király udvarmestere.

A török kor

Szulejmán 1532-ben Bécs ellen vonult, seregei Keszhelytől délre masíroztak a császárváros felé. A környék nemesei, kolostorai Tátika várába menekítették értékeiket. Kecsethy Márton veszprémi püspök 1538. jan. 22-én megtámadta és elfoglalta a várat. Az 1538-as országgyűlésen gersei Pethő Ferenc özvegye, gyermekei bepanaszolták a püspököt, megemlítve, hogy árulással vette be a várat, és az ott talált 100 000 forint értékű drágaságokat elrabolta, és az özvegyet fogva tartotta. Kecsethy püspök a megegyezés ellenére még 1550-ben is megszállva tartotta Tátikát.

Az említett 1538-as esemény anygilag megrendítette a Pethő családot. 1554-ben Nádasdy Tamás levelében megemlíti, hogy a vár elhanyagolt. Megfenyegeti a tulajdonosokat, hogy büntetés terhe mellett kötelesek a vár védműveinek állapotáról és őrzéséről gondoskodni.

1554. novemberében nagyobb török sereg rabolta végig a Balaton északi részét, sikertelenül ostromolva Tihany és Csobánc várait. Ez után született meg a nádori levél. A király 1561 márciusában Gyulaffy Lászlót küldte ki megvizsgálni a keszthelyi, Rezi és Tátika várakat. Ez sürgető volt, mert a törökök elfoglalták Hegyesd várát, és erős támaszpontot alakítottak ki, zaklatva a környéket. 1561-ben a Pethő család közös költségen 16 darabontot tartott a várban.

A vár pusztulása

A törökök 1589-ben meglepték, kifosztották és felgyúlytották a várat. A támadó hadak vezére a híres Kara Ali fehérvári bég volt. A török csapatok a Balaton déli partján vonultak fel, ami akkor már hódoltsági terület volt. A Pethő család nem tudta többé felépíteni az erődítményt. Egy oklevél 1592-ben már "castrum dirutum"-ként (romként) említi. Végső csapásként 1713-ban Mercy császári tábornok hadgyakorlat ürügyén felgyújtatta.

A Pethő család kihalta után, 1714-ben a Festeticsek szerezték meg Tátika romjait.