Gyöngyöspata: Kisboldogasszony templom

Gyöngyöspata: Kisboldogasszony templom

A temlom rövid története

"Akkor Árpád vezér nagy földet adott Ednek és Edöménnek a Mátra erdőben, ahol az unokájuk, Pata, később várat épített. Az ő sarjadékukból származott hosszú idő után Sámuel király is, akit kegyességéért Abának hívtak." - Anonymus: Gesta Hungarorum

A településnek nevet adó Pata vezér Taksony, esetleg Géza nagyfejedelem korában élhetett, a vár építése is hozzá köthető (10. század eleje). A sáncok szerkezete és az előkerült leletanyag ezt alátámasztja. A földvár közelében 1969-ben egy 11. századi templom (Szent Péter tiszteletére szentelve) alapfalainak egy részét és a templom körüli temető két sírját tárták fel. Pata Szent István korában Újvár vármegye egyik alközpontja volt, főesperesi székhely. Az első, név szerint ismert patai főesperes az 1236-ban említett Márk volt.

Az első okleveles említése a településnek 1234-ből származik. Az Aba-nemzetségből származó és a Verőce megyei Nekcse birtokokról elnevezett Nekcsei I. Demeter ekkor kapta meg II. András királytól többek között Pata egynegyed részét, amely korábban a várispánság birtoka volt.

1282-ben azé a Nekcsei III. Demeteré Pata, aki I. Károly tármokmestere volt, és hozzá köthető a pénzügyi és adóreform. Élete vége felé Bolognából rendelte meg két kötetes bibliáját, az un. Nekcsei-bibliát. 1338-ban halt meg utód nélkül, a birtokát unokaöccse, Nekcsei Denk kapta meg I. Lajostól. Ő Aversa ostromakor megsérült, majd hamarosan a sérülésébe belehalt. Örököse fia, Nekcsei Sándor, majd unokája, Nekcsei Zsigmond lett. Ő 1403-ban fellázadt Luxemburgi Zsigmond ellen, aki elkobozta birtokait. Patát először a szintén Aba nembéli Kompolti István, majd Szécsényi Frank kapta meg.

1455-ben és 1460-ban Guthi Országh Mihály és Losonczy Albert kapta meg Szécsényi Lászlótól 40000 forintos zálogkölcsön fejében Patát. 1460 körül cseh husziták fészkelik be magukat a várba. A fiatal Mátyás király ostrommal füstöli ki őket.

1544-ben a törökök elfoglalták. 1567-ben felesége révén török Ferencé lett a település, de csak névleg, mert szultáni birtokként a budai pasa tartotta ellenőrzés alatt.

A templom építéstörténete

Az 1970-es feltárások szerint a templom elődje egy 12. században román stílusban épült kisméretű templom volt. Ennek alapterülete 8,5 × 6,6 méter volt félköríves szentéllyel. A templomot Szent Mária tiszteletére szentelték fel. Ezt a templomot a 13. század végén egy kápolnával (Szent András) bővítették és egy tornyot is építettek hozzá. Ez a torony a szegedi Szt. Demeter templomához hasonlóan négyzetes alapú volt, ami feljebb nyolcszögletű falakkal folytatódott. Ennek a toronynak az alapfalai ma is láthatók a mostani toronytól északra. Ekkor már a főesperes leköltözött a vártemplomból.

Az 1300-as évek elején I. Károly tárnokmestere, Nekcsei Demeter már a gótika jegyében kibővítette a templomot. A tornyot és Szt. András kápolnát meghagyták. Új, sokszögű támpilléres szentély és főhajó épült, a déli oldalon kialakították egy mellékhajót is. Az északi oldalon elkészült a sekrestye és egy oldalkápolna. Nekcsei Demeter a Bolognában tanult Hertul mesterrel kifestette a templom belsejét, ennek néhány töredéke máig megmaradt (galéria).

1420 körül, már a Szécsényi család birtoklása alatt épül meg a mostani torony, a régit elbontva. 1450 körül újraboltozták a templomot.

A következő építési periódus az Országh és Losonczy családok birtoklása alatt történik, ekkor épül meg a templom déli előcsarnoka.

A törökök 1544-ben elfoglalják Patát. A templom megsérült, a szentély boltozata beszakad. 1610-ben komoly engedélyezési eljárásokat követően a romos, oltáravesztett templomot sikerült újravakoltatni, cserepezni, melyről mind a mai napig egy latin nyelvű felirat tanúskodik a templom falán, melynek magyar fordítása: "Ezt az Isten anyjának, Máriának szentelt templomot most újravakolták és cserepezték Maka Miklós és Kesköny Jakab derék templomatyák áldozatkészségéből. 1610. ok. 13. (galéria). Ekkor állították a lengyel mesterek a magyar művészeti gyakorlatban teljesen egyedülálló Jessze-fa oltárt (galéria). A főoltár lényegében Jézus családfáját ábrázolja. A kő oltárasztalon középütt fekszik a gyertyapadon Izai (Jessze, vagy ahogy a pataiak napjainkig nevezik: Jekse) életnagyságú szobra. Testéből hatalmas fa sarjad, annak ágai tojásdad alakban keretezik a Mária születését ábrázoló festményt. A fa ágain Jézus ószövetségi ősei (királyok és próféták, köztük Salamon és Dávid) ülnek, az összehajló ágak felett pedig Mária trónol, karján a kisdeddel. A fa két oldalán egy-egy kandelábert tartó angyal áll, gyertyáik világítják meg a fatörzsön nyíló tabernákulumajtót. A nyolc méter magas Jessze-fa törzsén iratszalagok kígyóznak, az Énekek Énekéből vett idézetekkel.

A Jessze-fa oltár két nagy átalakítása ismert: az 1800-as évek elején nagyméretű új tabernákulumot kapott, menzáját pedig hasas stipesszel toldották meg. Az 1870-es évekban nagyfokú tűzkárt szenvedett egy földrengés következtében, ezt alapos megújítás követte: több szobor elégett kezét gipsszel pótolták. Az 1970-es években az oltárt restaurálták. Több lefestett, az Ószövetségből vett idézet kerül elő.

Források: Kovács Béla: A gyöngyöspatai templom történeti és régészeti kutatása; Horváth László: Gyöngyöspata története a jobbágyság intézményének megszüntetéséig; Levárdy Ferenc: A gyöngyöspatai templom művészettörténeti kutatása; Koppány Tibor: A gyöngyöspatai templom építészeti helyreállítása; Bodorné Szent-Gály Erzsébet: A gyöngyöspatai rk. temlpom főoltárának restaurálása;

Hol található

3035 Gyöngyöspata Templom u. 4.

Szélesség: N - 47°48'51.5"
Hosszúság: E - 19°47'22.5"